Elkészült az első elemzés az Európai Unió szénerőműveinek határokon átnyúló egészségügyi hatásairól. A 257 szénerőművet vizsgáló jelentésben a magyarországi Mátrai Erőmű a 27. helyen szerepel a legszennyezőbbek listáján.
A WHO szerint a légszennyezés világszerte milliók haláláért felelős. Az „Európa fekete felhője: Hogyan betegítik meg a szénenergiát használó országok szomszédjaikat” című jelentés kimutatta, hogy a szénerőművek teljes károsanyag-kibocsátása 2013-ban összesen 22 900 korai elhalálozást, több tízezer megbetegedést és közel 62,3 milliárd euró egészségügyi költséget jelentett.
A jelentés, amelyet a WWF Európai Irodája és partnerei adtak ki, arra is rámutat, hogy Magyarország számára elsősorban a lengyel, román, bolgár és német szénerőművek okoznak komoly légszennyezést és ezáltal egészségügyi problémákat.
„2013-ban a külföldi szénerőművek légszennyezése hazánkban 700 ember korai halálát okozta, ehhez adódik hozzá a Mátrai Erőmű, amely többszörösen is károsítja a környezetet és a levegőminőséget, ezzel együtt pedig az emberi egészséget” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatvédelem és Energia Programjának vezetője.
„A Mátrai Erőmű továbbra is tervezi egy új lignitblokk megépítését, de az engedélyezési dokumentumok alapján eddig egyáltalán nem vette figyelembe az erőmű által okozott légszennyezés határon átnyúló lehetséges hatásait” – tette hozzá a programvezető.
A jelentés kimutatta, hogy minden egyes szénerőmű bezárása komoly előrelépést jelentene az egészségügy területén, nem csupán az erőművek környékén élők számára, hanem a szomszédos országok lakóinak egészségére nézve is: ha 2025-re Nagy-Britannia leállítja összes szénerőművét, évente akár 2870 életet is megmenthet: ezek közül több mint 1300-at a kontinensen. Hasonlóan, ha Németország úgy dönt, hogy leállítja és bezárja szénerőműveit, azzal évente több mint 1860 korai halálesetet előzhetne meg belföldön és akár 2500-at külföldön.
„A jelentés kihangsúlyozza a szénerőművek által okozott légszennyezés igen magas egészségügyi költségeit, amely lerombolja azt a tévhitet, hogy a szén egy olcsó energiaforrás. Egyetlen ország sem tudja egyedül megoldani az szénerőművek működéséből eredő légszennyezettség problémáját. Abban reménykedünk, hogy az Európai Unió és a tagállamok számításba veszik a jelentés következtetéseit, és lépéseket tesznek az egészségünkért és a tisztább levegőért” – mondta Anne Stauffer, a Health and Environment Alliance (HEAL) igazgatóhelyettese.
„A jelentés bebizonyítja, hogy a szénenergiától való teljes függetlenedés olyan ügy, amely egész Európát érinti, és mint ilyen, az Európai Unió egyik deklarált célja kell, hogy legyen” – tette hozzá Imke Lübbeke, a WWF Európai Irodájának Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
„A jelentésből kiderül, hogy minden egyes leállított és bezárt szénerőmű komoly határokon átnyúló előnyökkel jár, mind az emberi egészség, mind az éghajlatvédelem, mind pedig az egészségügy finanszírozása tekintetében – összegezte Wendel Trio, a Climate Action Network Europe igazgatója. – A Párizsi Megállapodás elfogadása óta az Európai Unió vezetőinek még nagyobb felelőssége, hogy jelentősen fokozzák a szénerőművek bezárására irányuló törekvéseiket, és minél gyorsabban átálljanak megújuló energiaforrásokra.”
„A légszennyezés milliók haláláért felelős világszerte. Az éghajlatváltozás miatt emelkedő hőmérséklet csak súlyosbítani fogja a problémát. A jó hír, ha csökkentjük a fosszilis tüzelőanyagok használatát – a szénenergiából eredő káros kibocsátásokat is beleértve –, az sokat javít a levegő minőségén, és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését is segíti, így védve egészségünket a század legnagyobb közegészségügyi kihívásától” – mondta dr. Roberto Bertollini, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója és európai uniós képviselője.
„A szénenergia külső gazdasági hatásai jóval magasabbak, mint bármely másik energiaforrás esetén. A szénenergia üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése részben az így elmaradó – jelenleg magas – egészségügyi költségek által térülne meg” – közölte Paul Wilkinson, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Intézet professzora.
„Ez a jelentés további információkat szolgáltat arról, milyen komoly egészségügyi károkat okoz a szénenergia, és rámutat arra, hogy komolyan foglalkozzunk a szénerőművek hatásaival. Minden egyes erőmű káros kibocsátása jelentős egészségügyi károkat és súlyos kórházi számlákat eredményez. A szénkorszak lezárására van szükség” – mondta dr. Michal Krzyzanowski, a WHO korábbi levegőminőségi szakértője, jelenleg a londoni King’s College Környezeti Kutatócsoportjának vendégprofesszora.
„Nemrégiben a média már felhívta a figyelmet a közlekedés által okozott légszennyezésre, de a szénerőművek által okozott szennyezés legalább ennyire fontos. A jelentés világossá teszi, hogy a szénerőművek jelentősen hozzájárulnak a légszennyezéshez. Ezenkívül, első alkalommal, számszerűsíti a szénerőművek kibocsátásának határokon átnyúló egészségügyi hatásait és annak becsült költségeit. Ez egy újabb érv amellett, hogy elszakadjunk a szénenergiától” – mondta dr. Joachim Heinrich, a müncheni munkahely-biztonsági és egészségvédelmi intézet és járóbeteg-klinika orvosa.
