MEGÚJULÓ ENERGIA

Változó támogatás

Nagy hangsúlyt kíván fektetni a kormány a megújuló energiák hasznosítására. Átalakul a támogatási rendszer, a középpontba a decentralizáció, a hatékonyság és a fenntarthatóság kerül. Befektetők állítólag lennének, a szabályozási környezet még alakul.

Október elején fogadták el a Nemzeti Energiastratégiáról hozott országgyűlési határozatot, ami elvileg lehetővé teszi, hogy ehhez illeszkedő koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal kiegészülve egységes és áttekinthető rendszer alakuljon ki. A stratégia 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz, és egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a javasolt intézkedéseket. (A villamos energia felhasználása az elkövetkezőkben 10-15 százalékkal nőhet, nem kis részben a közlekedés villamos áram felhasználásának a növekedése miatt.)

Pályázati pangás

Bencsik János (azóta lemondott) klíma- és energiaügyért felelős államtitkár beszámolója szerint az elmúlt időszakban a kormány az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programban 21 milliárd forintot fordított a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére. A megújuló energiával kapcsolatos pályázatok többségét az eddig rendelkezésre álló keretek kimerülése miatt felfüggesztették. Október 25-én nyílt meg magánszemélyek és társasházak részére használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére és telepítésére szolgáló pályázat. Azoknak a kkv-knak, amelyek részt kívánnak venni a pályázathoz kapcsolódó munkálatokban, regisztráltatniuk kell magukat az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. rendszerében, mivel a meglévő lakóépületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését, valamint energiahatékonyságának javítását célzó rendszerek telepítését kizárólag regisztrált kivitelező végezheti.

Energiafüggetlenség és energiaszegénység

A stratégia elsődleges célja az ellátásbiztonság optimalizálása, a versenyképesség növelése és a fenntarthatóség elveinek érvényesülése. A célok megvalósulásához a határozat szerint csökkenteni kell az energiaimport-függőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni az állami szerepvállalást, mérsékelni a lakosság energiaszegénységét - vagyis változtatni azon, hogy a jövedelem több mint 10 százalékát energiára kell fordítani -, és ösztönözni a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését.

A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, valamint azok itthoni és decentralizált előállítását kezdeményezi, többek között az energiafüggetlenség növelésének érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozza az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását is. Az előterjesztés a sarokpontok közé sorolja a kétpólusú mezőgazdaság létrehozását, amely a fenntarthatósági és piaci szempontok szerint rugalmasan képes váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között.

Zavart okozhat a változás

Változik a megújuló energia támogatási rendszere is. 2012 júliusában léphet életbe a kötelező átvételi rendszert (KÁT) felváltó megújuló támogatási rendszer (METÁR). Ez az eddigi - a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kötelezően a piacinál magasabb áron való átvételén alapuló - támogatási rend helyett, az osztrák és német rendszerhez hasonlóan, a kötelező betáplálási tarifát képviselő rendszert (Feed in Tariff - FiT) alkalmazza. Ez is a termelést támogatja, de differenciált árat vezetne be a technológiától és a teljesítménytől függően. Hangsúlyosabbá válik a kapcsolt termelés ösztönzése: a jövőben az új erőművek csak akkor számíthatnak támogatásra, ha a villamosenergia-termelés során előállított hőenergia is hasznosul. Az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy kvótákhoz kötik az egyes energiahordozó-fajtákat használó erőművek létesítését. (2050-re Magyarország szinte teljes energia ellátása kielégíthető lenne megújuló forrásokból a Greenpeace friss tanulmánya szerint.)

(

nemzeti energiastratégia, megújuló energia, energia, energiahatékonyság, biomassza

Kép:sxc

Az Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés (Ipenerg) bár egyetért a támogatási rendszer alapelveivel, kétségeinek adott hangot e kettő egyidejű alkalmazásával kapcsolatban, mert úgy vélik, ez szabályozási zavarokhoz vezethet. A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is, állapítja meg a szakmai szervezet. Egyrészt nem vonatkozik önálló hőtermelésre, annak ellenére, hogy az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló hőtermelést kiemelt fontosságúnak tartja, és hogy sok esetben az önálló hőtermelés racionálisabb, mint a villamos energiával kapcsolt hőelőállítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet a szervezet szerint.

Zöld ipar, zöld munkahely

A kormány október végén elfogadta Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét is, amit hamarosan benyújtanak az Európai Bizottságnak. Ez azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyekkel meghatározott ágazatok végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető 2008 és 2016 között. Az e programok eredményeképpen megjelenő piaci kereslet 2020-ig akár 80 ezer új munkahely megteremtését is elősegítheti a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közleménye szerint. Az energiamegtakarításon kívüli további járulékos hatások a komfortfokozat növekedése, az alacsonyabb zajhatás, az épületeken belüli karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy szemléletváltozást indítsanak el a társadalomban, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat a természeti erőforrásokkal való bánásmódra, és így a környezetvédelmi, klímavédelmi és fenntarthatósági törekvéseket is támogatja.

Szabályozott égés

A tervek szerint szigorú kritériumokat vezetnek be az erdészeti biomasszára. A jövőben csak a tűzifa vagy annál gyengébb minőségű fa, illetve hulladék, melléktermék tüzelésével előállított villamos energia termelését lehet támogatni. A koncepció a biomassza-erőműveket alapesetben 10, távhőrendszerhez csatlakozó erőmű esetében 20 megawattig javasolja támogatni. A fenntarthatóság erősítésére minimális hatékonysági követelményeket is rögzítenek. Új elem a kvóták bevezetése, amelynek egyik célja, hogy csak a térségi biomassza- és geotermikus potenciálokhoz igazodóan lehessen új erőműveket telepíteni. A faállomány védelmében javasolt szigorú intézkedések közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása is, ahol a helyi - 30 kilométeres körzetben előállított - biomasszát égetik el. Ez utóbbit szintén kivitelezhetetlennek tartja az Ipenerg, mivel az erdészeteket, tűzifa-kereskedőket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak bizonyos távolságon belül értékesítsék, ez ugyanis európai uniós szabályokat sért. Társadalmi hasznosság szempontjából kedvezőbb megoldásnak tartanák, ha a szabályozás nem az erőművek teljesítményét korlátozná, hanem a támogatásukat valós hőigény meglétéhez kötné.

Nő, de lemarad

Magyarországon a megújuló energia részesedése 2009-ben a teljes felhasználáson belül 7,3 százalékra, azaz közel duplájára emelkedett az 1999-ben mért 3,3 százalékhoz képest az Eurostat legfrissebb összeállítása szerint. Ám a 27 tagországban ez az arány átlagosan 5,4 százalékról 9 százalékra nőtt. A tagországok közül Lettország áll az élen, itt 2009-ben a teljes villamosenergia-ellátás 36,2 százaléka származott megújuló forrásból. A második Svédország 34,4, a harmadik Ausztria 27,3 százalékkal.

A Biomassza Erőművek Egyesülésének főtitkára, Rudolf Péter szerint nagyon fontos, hogy a METÁR-ba olyan árak kerüljenek, amelyeknél megéri alternatív energiába fektetni. A pénzügyi szektor alapvetően hajlandó lenne finanszírozni a megújuló energetika befektetéseit, ám csakis akkor, ha látható a megtérülés - derült ki egy konferencián, azonban jelenleg nincs olyan biztos szabályozó környezet, amely ezt lehetővé tenné.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá

1. oldal

kovacs1

2011. december 14. 14:34

A jelenlegi energia rendszer felépítése jó lehet nagy részben a Paksi erőműre épül, ( ez az ország energia ellátásának cca. 40 %-a) de az a baj, hogy van egy nagy hányad amit a kormány hozzájárulásával állami támogatásból tart fenn, anélkül már régen csődbe mentek volna.
Ennek a tulajdonosainak addig amíg ez a támogatási rendszer fennáll, nem érdekük a helyzetet megváltoztatni. Jól megélnek belőle
Természetesen nagyon sürgős a tervezet 920 MW-os földgáz
üzemű energiahordózóval üzemelő erőmű megépítése, hiszen az import földgáz a legkönnyebben hozzáférhető energia hordozó, mindegy, hogy ez a legdrágább.
. Jó lenne tudni, hogy kinek mekkora tulajdonrésze van ebben és hogy kapcsolódnak a politikai döntéshozókhoz. Persze az sem mindegy, hogy van egy olyan technológia amely a jelenlegi helyzeten tudna változtatni, ez a technológia ráadásul megujjuló alapon működik, de az energia szektor sajátosságai alapján csak referencia létesítmény beüzemelése, hálózatra kötése után lehet csak elfogadtatni, ez még érthető is lenne. Az viszont már megkérdőjelezhető, hogy lehet az, hogy pl 2011 évre fennhangon hirdetett több pályázati összeg hangzott el az GM-től /511 milliárd Ft + 200 milliárd Ft + 65 milliárd Ft ez összesen
776 milliárd Ft/ Milyen öröm ez számunkra. Akkor csak egy kérdés merül fel, hogy ki, milyen pályázatra kapta meg ezeket az összegeket ki osztotta el és mire. Ez a kérdés csak azért merül fel, mert az GM államtitkára által megadott fórumok szerint semmilyen pályázati lehetőség nincs. Ezt a számomra küldött GM Főosztályvezetői levél is megerősíti miszerint 2011 évre semmilyen pályázati lehetőség nincs, de egyébként "SOK SIKERT KIVÁNNAK" Miért is nyolc év óta pályázok több megujjuló energia alapon működő rendszer megvalósítása érdekében, referenciák elkészítése ügyében. Nem akarom felsorolni az elutasítások érveit.
1,/ Elektromos energia előállítás pontonként ( bárhol telepíthető) 20 kW és 200 MW teljesítmény határok között megújuló energia rendszerben. Kisebb beruházási költségen mint a jelenlegi bármelyik rendszer, és kiesebb üzemelési költségű mint a jelenlegi Paksi költségek.
2,/ Távfűtés megujjuló energia alapon. A technológia rendelkezik egyetemi szakvéleménnyel független szakemberek ellenőrzésével. A megvalósítása esetén a lakosság költségei a jelenlegi költségek 1/5 -e lenne úgy hogy a szolgáltató legkevesebb 20 % nyereséggel dolgozna.
3,/ Bió-Gáz és Növényi tápanyag előállító technológia amely megvalósulása esetén a mezőgazdasági állattenyésztésnél 25-30 % nyereséget eredményezne. ( ez nem azonos a jelenleg Magyarországon elterjedt erjesztéses technológiával üzemelő Bio-Gáz üzemekkel)
Az első kettő elterjesztése a referenciák elkészülte után a teljes Magyar földgáz importot ki lehetne váltani. Nem kell mondani, hogy ez mennyi CO2 kiváltást eredményezne, továbbá mennyi devizát takarítana meg az ország, az csak járulék ( a politika szereplői részéről), hogy a lakosság közérzete jó irányban mennyire megváltozna. A jelenlegi fűtés és energia támogatások nagy hányadát ki lehetne váltani. Amennyiben ezek megvalósulnak vajon milyen hatással lenne a Magyar nemzetgazdaságra. Ezek alapján azért kíváncsi lennék, hogy az íróasztalnál eldöntött és politikai szlogenként hangoztatott nyilatkozatok mennyiben valósulnak meg és főleg kik és mennyiben részesülnek belőle.

Kapcsolódó cikkek

Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:

Anti-spam kód*:
	Hozzászólás elküldése