Az idei, különösen hideg tél folyamán többször olvashattunk olyan híreket, hogy egyes településeken, vagy akár egész térségekben a nem megfelelő fűtési megoldás miatt súlyosan egészségkárosító légszennyezettség alakult ki. Ahol távhő van - vagyis olyan fűtési mód, amely esetében a hőtermelő létesítményből a hőenergiát az egyes fogyasztókhoz távhővezetéken keresztül szolgáltatják - ilyen problémával kevésbé találkozhatunk. Ennek oka, hogy a hőellátást a fogyasztóktól távol, korszerű, a szigorú károsanyag-kibocsátási előírásoknak megfelelően működő hőtermelő központ biztosítja. Ráadásul így nem csak egészségünket őrizzük meg, hanem az éghajlatváltozást tekintve is az egyik legkíméletesebb fűtési módot alkalmazzuk.
További előnyt jelent, hogy a hőtermelő létesítményekben könnyen hasznosíthatóvá válnak a helyben meglévő megújuló energiaforrások. A különféle tüzelőanyagok a távhőszolgáltatás ellátásbiztonságához is hozzájárulnak, hiszen nem csak egy bizonyos tüzelőanyagnak vagyunk kiszolgáltatva. Ráadásul hagyományosan nem hasznosított, járulékos hő felhasználására is lehetőség nyílhat ipari folyamatok során felszabaduló hulladékhő hasznosításával vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termeléssel. Az EU Megújuló Energiaforrás Direktívája szerint is a távhő lehet a legfontosabb eszköz a fűtési-hűtési szektor üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséhez.
Nyugat-Európában, illetve a skandináv országokban már elismerten a távhő az egyik legfejlettebb fűtési mód, a felhasznált hő 50-80%-a távhőhöz köthető. A pozitív megítélés oka az olcsó és sok esetben helyi megújuló energiaforrásokra vagy hulladék hőre alapuló hőtermelés, a korszerű rendszerfelügyelet, a kiterjedt távhőrendszer és a jól szigetelt, okos mérőkkel ellátott épületállomány által történő felhasználás.
Hazánkban jelenleg 94 településen működik távhő, a teljes lakásállományt nézve mintegy 15% rendelkezik ilyen fűtési rendszerrel, vagyis kb. 648 ezer háztartás – amelynek több mint egyharmada Budapesten található. A közvélemény megítélése vegyes a távhővel kapcsolatban, sokan energiapazarló fűtési módnak tekintik. Pedig a legnagyobb hiányosságok az épületekben fedezhetők fel, elsősorban a fűtési rendszer szabályozhatósága, a lakásonkénti mérési, vagy költségmegosztási lehetőségek hiánya, illetve a hőszigetelés terén. „Eddigi tapasztalatok alapján, azokban az esetekben, ahol mind az épület, mind a fűtési rendszer korszerűsítése megvalósul, átlagosan 40-50% hőmegtakarítás is elérhető” hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.
Környezetbarát
A távhőszolgáltató vállalatok döntő része a helyi önkormányzat tulajdonában vagy társtulajdonában van. „Az önkormányzatoknak kulcsszerepe van abban, hogy a település minél nagyobb mértékben ki tudja használni a távhő előnyeit. A település fejlesztésére irányuló stratégiák, rendezési tervek kialakításakor különös figyelmet kell fordítani a távhő fejlesztési lehetőségeire. Figyelmet kell fordítani például a lehetséges bevonandó új fogyasztókra, a helyi megújuló energiaforrások lehetőségeire, vagy a távhő társadalmi megítélésének javítására.” mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. „A távhővel rendelkező települések szinte mindegyikén lenne lehetőség a bővítésre, és egyes esetekben a helyi erőforrások - például biomassza, geotermia - kiaknázására. A távhő bővítésével csökkenne az egy felhasználóra jutó alapdíj, amely tovább csökkentené a távhő díját. Ráadásul számos olyan település van, ahol a nagy hőigénysűrűség vagy a rendelkezésre álló helyi erőforrás ellenére sem épült ki eddig a távhőszolgáltatás.” - folytatta a programvezető.
