Lássuk be, ha a jövő embere visszanéz majd ránk, minket lát a korai Homo Technologicusnak. Minden évben új okostelefonok, laptopok és egyéb kütyük kerülnek piacra, melyek gyorsabbak, nagyobb adattároló kapacitással bírnak, karcsúbbak, új funkciókkal és képességekkel rendelkeznek, s meghaladják elődjeiket.
Internet-externáliák
Internet-alapú, folytonos online üzemmódra épülő világgazdaságunk és életünk ára azonban irtózatosan nagy környezetszennyezés. A műszaki eszközök kis részét hasznosítják újra, gyártásukhoz ritka földfémeket kell kibányászni a földből, s ezek kitermelése gyakran diktatórikus vagy egyenesen polgárháború által szétdúlt országokban zajlik, nem ritkán gyerekmunkások foglalkoztatásával. És akkor még szó sincs a net energiafaló jellegéről. Több áramra van szükség a működtetéséhez, mint amennyi Anglia teljes éves áramfogyasztása. Ez pedig a következő évtizedben várhatóan megháromszorozódik. A világháló ökolábnyoma -itt a szén-dioxid emisszióról van szó- már most meghaladja a légiközlekedését.
Ha három Google-keresést végzünk, az már annyi energiafogyasztással, mint egy 60 wattos égő használata egy percig. Az ebből eredő légszennyezés: 0,6 gramm szén-dioxoid kibocsátása.
A szerverközpontok annyi hulladékhőt (fel nem használt hőfelesleget) termelnek, hogy a Facebook és társai már az Északi-sark közelébe helyezi új adatközpontjait, hogy kevesebbet kelljen hűtenie a gépeket.
Átalakulás
Ezek ismeretében egyértelmű, hogy olyan internetinfrastruktúrát kell létrehoznunk, amely alacsony áramfogyasztás mellett minimális hulladékhőtermeléssel tud működni. Ha ezt nem sikerül viszonylag záros határidőn belül elérni, akkor egész civilizációnk ma ismert működése kerül veszélybe, hiszen a mesterséges intelligencia terjedésével egyre több munkát és részfeladatot fogunk számítógépekre bízni, s a dolgok internete is állandó online kommunikációt feltételez szenzorok között.
De ahhoz, hogy a kifejlesztéséhez szükséges óriási K+F-ráfordításokat behozza, a közeljövő komputertechnológiájának nemcsak zöldebbnek kell lennie, hanem minden tekintetben jobbnak. Olyan számítógépekre van szükség, melyek gyorsabban hajtják végre a feladatokat, így nem kell annyit hűteni őket, az akkumulátoruk is energiatakarékosabb, illetve nagyobb az adattároló kapacitásuk.
A kvantumkomputer és a szupravezetők egyelőre túl specializáltak ahhoz, hogy az internetet meghatározó tényezők lehessenek vagy legalábbis a távolabbi jövőben vehetik át a vezető szerepet, írta a The Conversationben Oscar Céspedes, a University of Leeds professzora, aki a molekuláris technológia kísérleteiről is úgy látja, egyelőre kudarcba fulladtak.
