A budapestiek nem örülnek a fakivágásoknak

A budapestiek számára kiemelkedően fontos a zöldterületek védelme. A megkérdezettek döntő többsége, 88 százaléka szerint nem szabad beépíteni a meglévő közparkokat, közkerteket.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A budapestiek 88 százaléka megvédené a közparkokat, és 94 százalékuk támogatja, hogy a fővárosnak kiemelt stratégiai célja legyen a zöldterületek védelme. A Római-parton a budapestiek 58 százaléka megóvná a Duna-part jelenlegi, természetközeli állapotát, és a védművet a parttól beljebb, a Nánási út–Királyok útja mentén fejlesztené. Mindössze a lakosság 19 százaléka gondolja úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét a főváros jelenlegi elképzelései szerint kell megoldani. A friss reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a Greenpeace Magyarország úgy látja: a Fővárosi Közgyűlésnek kiemelt védelmet kell biztosítania a budapesti zöldterületeknek, így a Római-part természetközeli partszakaszának is, és vissza kell vonnia áprilisi, a parti mobilgát nyomvonalát megszavazó határozatát derült ki a Závecz Research Közvélemény-kutató Intézet által, a Greenpeace megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Kép: Tetrapak

A válaszokból arra lehet következtetni, hogy a budapestiek fokozottabb védelemben részesítenénk olyan értékes zöldterületeket mint például a Városliget, a Margitsziget vagy a Népliget, és nem támogatják ezeken a területeken az ingatlanberuházásokat. A fővárosiak 94 százaléka szívesen látná, ha Budapesten kiemelt stratégiai célnak számítana a meglévő zöldterületek megőrzése: 23 százalék a jelenlegi helyzet fenntartására helyezné a hangsúlyt, 71 százalék pedig a megőrzés mellett támogatná a zöldterületek fejlesztését is a fővárosban. Mindössze a budapesti lakosság 3 százaléka látja úgy, hogy nincs szükség arra, hogy a zöldterületek védelme és fejlesztése a főváros kiemelt stratégiai célja legyen. A beérkezett válaszok értelmében kimondható, hogy a budapestiek azt szeretnék, ha a Főváros kiemelten foglalkozna a zöldterületek védelmével és azok növelésével is. Ennek tükrében a Városliget, a Római-part, a Margitsziget, a Népliget, a Gellérthegy és minden kisebb közpark és közkert mind olyan területek, melyek védelmet kéne élvezzenek az amúgy alacsony, egy főre eső zöldfelületi aránnyal rendelkező Budapesten.

Mesterséges intelligenciával küzdenek az erdőirtás ellen
Nem azért vetik be az algoritmusokat, mert az emberi éberségen kifog a probléma. A mesterséges intelligencia azt segíti megjósolni, hol folytatják a fák engedély nélküli kivágását az elszegényedett mezőgazdák vagy éppen a bűnszövetkezetek.
A közvélemény-kutatás foglalkozott a Római-part természetközeli Duna-partjának mint értékes fővárosi zöldterületnek a rendezésével is. Az árvízvédelmi nyomvonalra vonatkozó kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy a budapestiek abszolút többsége (59 százaléka) nem a part mentén, hanem beljebb, a jelenlegi nyomvonalon fejlesztené az árvízi védekezést.

A part menti mobilgátat csupán 19 százalék támogatja és majdnem ugyanennyi (16 százalék) azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre. 7 százaléknak egyik megoldás sem tetszik. Megállapítható tehát, hogy a két gátnyomvonal között választani tudók háromnegyede elveti a parti nyomvonalat, azaz a Római-part jelenlegi állapotának megőrzése mellett teszi le a voksát. A válaszokból az is kiderül, hogy a lakosság mintegy ötöde nem tud választani a felajánlott két nyomvonal közül, melynek oka lehet az is, hogy egyre több független szakértői vélemény szerint nem nyújt megfelelő megoldást a mobilgát az árvízi biztonság szempontjából.

Biológiai eljárással javítják a Duna-holtág vízminőségét
Biológiai eljárással javítja a Tolnai Holt-Duna-ág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére.
A kutatás rákérdezett arra is, hogy kinek kéne döntenie a Római-part árvízvédelmének kérdéséről: a III. kerületieknek, a budapestieknek, a Fővárosi Közgyűlésnek vagy egy szakértői zsűrinek, bizottságnak. A válaszadók 57 százaléka népszavazással döntene a kérdésben. Többségük (38 százalék) a III. kerületi lakosság népszavazásos döntésére bízná a kérdést, míg 19 százalékuk az összes budapestit kérdezné meg népszavazáson. A megkérdezettek 27 százaléka pártatlan szakértő zsűritől várná a döntést. A legkevesebben azok vannak, akik a Fővárosi Közgyűlésre bíznák a kérdést: mindössze a megkérdezettek 11 százaléka hagyná a politikusok kezében az ügyet.

„A mostani közvélemény-kutatásból egyértelműen kiderül: a budapestiek számára fontosak és védendők a főváros fái és összefüggő zöldterületei. Azt várjuk ezért a Fővárosi Közgyűléstől, hogy ezzel összhangban járjon el a Római-part védelménél is: vonja vissza a mobilgát nyomvonalát megszavazó áprilisi határozatát, és készíttessen olyan alapos, ökológiai, szociológiai és árvízi biztonsági szempontokat egyaránt tartalmazó alternatív tervet, amellyel megőrizhető Budapest e rendkívül értékes, természetközeli Duna-partja” ̶ nyilatkozta Gadó György Pál, a Greenpeace zöldterületi kampányfelelőse.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo