A nők egyenlők, de mégsem

Habár jogilag semmiféle diszkrimináció nem létezik Európában a nők és a férfiak között, a gyakorlat mást mutat. Száz európai vállalati vezető közül például mindössze 3 a nő, de még a cégek irányító testületeiben is alig 13,7 százalék az arányuk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Túl kevés a női cégvezető - Kép: Freestock

„Magyarországon a helyzet egy kicsit rosszabb az átlag európainál, de még mindig jobb néhány kontinensbeli országnál” - derült ki többek között tegnap a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) és az Óbudai Egyetem Székesfehérvárott közösen tartott „Horizont 2020 program gender vonatkozásai” című konferenciáján.

A nők és férfiak közötti egyenlőség – mely az alapvető emberi jogok sorába tartozik – az Európai Unió (EU) egyik fő prioritása, és mára az EU tagállamok alkotmányában rögzítettek szerint a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg. Jogi értelemben nincsen megkülönböztetés, mégis tény, hogy napjainkban számos nő továbbra sem tud élni jogaival. Az európai átlagokat mutató számok jól érzékeltetik a tendenciákat, azonban kevésbé mutatják meg, milyen szélsőségek fordulnak elő: az Európai Parlament tagjainak 35 százaléka nő, és miközben a finn képviselők között 62 százalék az arányuk, Máltáról egyetlen egy női képviselő sincsen! Jól ismert az úgynevezett üvegplafon jelenség is, mely olyan gátakat és korlátokat jelöl, amelyek megakadályozzák a nők előrejutását a társadalmi ranglétrán. Ezek a hátrányok nem csupán igazságtalanok és ellentmondanak az alapvető emberi jogoknak, de súlyos versenyhátrányt is jelentenek, hiszen tehetségeket fosztanak meg az érvényesüléstől.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig éri el az 5 százalékot, és az IT, a telekommunikációs és elektronikai szektor vállalatainál, valamint  a kutatók között is szinte csak mutatóba akadnak nők.

„A hazai vállalatoknak szükségük van minden tehetséges fiatalra – a lányokra is. Magyarország jövője szempontjából nagyon fontos lenne, hogy még többen nyitottak legyenek a műszaki pályák szépségeire, és élethivatásul ezt a területet válasszák. Nagy lehetőségek várnak a lányokra.”– fogalmazott Wahl István, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke. A szövetséget olyan mérnöki tudományokat hasznosító hazai vállalatok alapították, mint a MOL, a National Instruments Hungary vagy az Ericsson Magyarország.

Munka kisgyermekkel – lehetséges?
Mind a kultúra változása, mind a gazdasági környezet miatt egyre több gyermekes nő szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a munkáltató rugalmasságára, de a munkavállalók nagyobb bátorságára is szükség lenne.
„Vizsgálataink egyértelműen kimutatták, hogy ezeknek a tabuknak a gyökerei elsősorban a tájékozatlanságra és a női minták, szerepmodellek hiányára vezethetők vissza, de visszatartó erő a környezet, a szülők és tanárok negatív hozzáállása és a diáklányok nemi sztereotípiái is.”  – húzta alá Szekeres Valéria, az Óbudai Egyetem docense.

A káros attitűd megváltoztatására idén második alkalommal szervezte meg a NaTE a Lányok Napját, amely során tizenhat magyar városban mintegy háromezer 9-10-11. évfolyamos lány nyerhetett bepillantást a műszaki tudományok és munkahelyek rejtelmeibe. A 62 programból álló eseményt, amelyben 38 vállalat, 10 egyetem 12 kara, 4 kutatóintézet és egy múzeum vett részt, jövőre is megrendezik.

„Az Európai Bizottság 2014-ben kezdődő új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramja, a Horizont 2020 kiemelt figyelmet fog arra fordítani, hogy megvalósuljon a női esélyegyenlőség mind a programot irányító bizottságokban és az értékelők között, mind a pályázati konzorciumokban. Emellett minden eszközzel igyekeznek elősegíteni, hogy a pályázók integrálják a gender szempontokat a kutatás és fejlesztés teljes folyamatába." – mutatott rá Groó Dóra, a NaTE elnöke, az European Platform of Women Scientists vezetőségi tagja.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo