A felzárkózásra rendelkezésre álló forrásokról (I. rész)

Mire jó az EU tagság - tette fel a kérdést Balázs Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, a Piac és Profit Üzlet Európában című konferenciáján, a délutáni egyes fórum első előadója.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Balázs Péter szerint elsősorban az a tény, hogy döntésfogadóból döntéshozóvá válik az ország, önmagában nyereség. Ehhez járul a kitáguló mozgástér, és nem utolsó sorban a csatlakozással megnyíló forrástranszferek. Ez utóbbiak gazdasági előnye még az is, hogy elvileg mozgásba hozhatja az országon belül és kívül létező magántőkét.

Ezután Balázs Péter részletesen bemutatta, hogy a csatlakozás előtti támogatásokból - a Phare, Ispa és Saphard programokból - hogyan részesült az ország. Az összesen kétmilliárd eurós keretből 1,3 milliárdot költöttünk el, elsősorban a közösségi joganyag átvételének, regionális fejlesztési programok, illetve közlekedési és környezetvédelmi programok finanszírozására. Ez utóbbi két területre érkező támogatás már csak azért is fontos, mert ezek azok a területek, ahol egyelőre még nem tudjuk teljesíteni az EU magas szintű követelményeit.

#img1#

Tagként a strukturális és kohéziós alapok, a Kohéziós Alap, és a mezőgazdasági támogatások fogják a legjelentősebb forrásokat jelenteni számunkra. A már EU tagállamoknak a jelen költségvetési periódusban, azaz 2000-2006 között 213 milliárd euró áll rendelkezésére. A most csatlakozó 10 tagjelölt 2004. január elsejétől részesül a támogatásokban, összesen 22 milliárd euró nagyságrendben, amiből Magyarország a lakosságszáma alapján körülbelül 12 százalékot tudhat magáénak. Ez “forintosítva” körülbelül 780 milliárd forintot, vagyis a GDP 1,2 százalékát jelenti. Ez már csak azért is jelentős injekció, mivel pótlólagos fejlesztési forrásként áramlik a gazdaságba; a költségvetés foltozására nem felhasználható! Az összeg lehívásának azonban van három feltétele: megvalósítható program elkészítése, saját erő biztosítása, valamint a projekt megvalósítása, hiszen a pénzeket pótlólagos finanszírozásként, részletekben lehet lehívni. Az EU szerint Magyarország a teljes összeg körülbelül hatvan százalékát fogja tudni ebben az időszakban lehívni. Tehát 2004-től a források megnyílnak, de ez nem jelent automatikus pénzhez jutást; azért kitűnő programokkal meg kell dolgozni - hangsúlyozta Balázs Péter.

A Fórum második előadójaként Apatini Kornélné a délelőtti előadása kapcsán felmerült számos kérdésre igyekezett megadni a választ. Az érdeklődések elsősorban a fuvarozó szakmát konkréttan érintő támogatásokra, illetve az Uniós csatlakozás kapcsán változó szabályrendszerekre vonatkoztak.

Egy hallgató az olcsó távol-keleti importáruval szembeni versenyképesség kérdését feszegette, mire az államtitkár asszony válaszában elmondta, hogy ez a probléma valójában ugyan független az EU-tól, azonban a csatlakozás tovább erősítheti néhány, már ma is nehéz helyzetben lévő hazai iparág helyzetét. Ugyanis 2004. május elsejét követően Magyarország harmadik ország felé érvényes vámtételei az Unió szabályai szerint fognak módosulni, ami annyit jelent, hogy néhány például távol-keleti ország még alacsonyabb áron tud importálni.

Az előzetes programtól eltérően Dobrev Klára elfoglaltsága miatt Magyari Donát a MEH EU-támogatások Hivatalának osztályvezetője mutatta be a Nemzeti Fejlesztési Terv fő ismérveit. A most készülő stratégiai dokumentum és a további tervezési dokumentumok kulcsfontosságúak az EU támogatások lehívása szempontjából. Ebből a szempontból szintén elvégzendő feladat az állami támogatási rendszer átalakítása - az EU konform eszközrendszer kialakítása, valamint a társfinanszírozási mechanizmus kiépítése -, illetve a hazai intézményrendszer felkészítése a támogatások fogadására és az azzal kapcsolatos tevékenységekre.

A NFT általánosságban mutatja be az ország számára elsődleges fontosságú stratégiai programokat. A projektek részletezésére a dokumentum végén található Operatív Programok fejezetben kerül sor, illetve a Program kiegészítés tartalmazza majd a konkrét pályázati kiírásokat. Ez utóbbi elméletileg szeptemberre készül el, míg az öt részből álló operatív programot április végén fogadja el a kormányzat.

A Hivatal az NFT kapcsán a 2004-2006 közötti időszakra megfogalmazott célkitűzése: a hazai jövedelmek EU átlaghoz viszonyított különbségének mérséklése. Az ország programtervezetének végig hangsúlyos eleme a versenyképesség növelése.

A programkészítés kapcsán - bár a csatlakozási tárgyalások lezárultak - az Európai Bizottsággal továbbra is intenzív tárgyalásokat folytat a kormányzat. Ha az Unió egyetért az ország által megfogalmazott célkitűzésekkel, és elfogadja a Nemzeti Fejlesztési Tervet kerülhet sor a Közösségi Támogatási Keret leosztása az egyes fejlesztési célokra, majd az Operatív programokat kell véglegesíteni, és kiírni a konkrét pályázatokat. Ez - és talán ez az NFT és a csatlakozás egyik lényeges hatása - már hosszabb távú elkötelezettséget jelent, nem az éves költségvetés, illetve a négyéves kormányzati periódus szerint alakulnak majd az ország fejlesztési prioritásai - hangsúlyozta Magyari Donát.

Apatini Kornélné előadása

Nagy Sándor és Parragh László előadása

Chikán Attila, Sárközy Tamás és Csaba László előadása

Szaló Péter, Lednitzky Péter és Mohácsi Béla a bevonható forrásokról

G. Német GYörgy, Dunai Péter és Plenter jános előadása

Nagy Miklós, Semperger Kinga és Vadász György előadása

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo