A korhatár nő, a nyugdíj nem nagyon

Ausztria: a korhatár előtt nyugdíjba mennek

Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. A kiegyenlítés, vagyis a női nyugdíjkorhatár felemelése hosszú távon valósul meg: 2024-ben kezdődik és 2033-ra lesz teljes. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. (Itthon a munkáltató által fizetett 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012-től szociális hozzájárulási adónak hívják.)

Belgium: 65 év az általános nyugdíjkorhatár

Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. A nők általános nyugdíjkorhatára 2009-re - több lépcsőben - emelkedett a korábbi 60 évről a férfiakéval azonos 65 évre. Az általános keresőképes életkor 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít. Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60. életévét, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. A nyugdíjat - miként a fizetéseket is - évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához. Ezen túlmenően a nyugdíjak reálértékének esetenkénti központi emelése az elmúlt esztendőkben főként a legrégebben megállapított, illetve a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére terjedt ki. (Mindössze a lakosság 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, ezért nem kell aggódni a jövő miatt.)

 

Csehország: fokozatosan 65, majd 70 év

A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként az 1953-ban születettek fognak nyugdíjba vonulni. A nyugdíjkorhatárt idén ismét módosították: az 1965 után születettek - férfiak és nők egységesen - 2041-től már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni.

Franciaország: felemelték 62-re

A nyugdíjkorhatár 2011 júliusa óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre a tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként, s 2017-től mindenkire ez vonatkozik. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A kétszintű felosztó-kirovó francia nyugdíjrendszerben az aktív munkavállalók által befizetett járulékból biztosítja az állam a jelenlegi nyugdíjak kifizetését. A munkáltatók a társadalombiztosításhoz tartozó központi nyugdíjpénztárba befizetendő kötelező alapjárulék mellett a foglalkoztatási ágazatonként szerveződő kiegészítő nyugdíjpénztárakba is kötelezően fizetnek járulékot, amelynek elosztását szintén szolidaritási alapon állapítják meg. A 38 kiegészítő pénztár egy része állami, egy része pedig magánkézben van. Ebbe a kétszintű rendszerbe tartozik a francia munkavállalók mintegy 70 százaléka.

 

Hollandia: egységesen 65 év

Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az állami költségvetés összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a legnagyobb rész a cégek és munkavállalók részesedése, mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki

Lengyelország: fokozatos, lassú emelés mindenkinek 67 évre 

Évtizedek óta nem változott a nyugdíjkorhatár, amely a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. 2013-tól azonban fokozatosan kiegyenlítik és mindkét nem számára 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt. A rendvédelmi szervek dolgozói eddig már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek - külön szabályok vonatkoznak a bányászokra, a mezőgazdasági termelőkre, bírákra, ügyészekre és az egyházi személyekre is -, a jövőben azonban leghamarabb 55. életévük betöltése után és legkevesebb 25 év szolgálati idővel mehetnek majd nyugdíjba. A reform nem érinti a már nyugdíjban lévőket.

Nagy-Britannia: 2020-ra egységesen 66 lesz

A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra. A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg már 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám 2020-ra rájuk is érvényes lesz az általános korhatár. A közalkalmazotti nyugdíjkorhatár felemelése nem érintené a fegyveres erők, a rendőrség és a tűzoltóság tagjait - akik munkába lépésük időpontjától függően 50, illetve 55 évesen már nyugállományba vonulhatnak -, a büntetésvégrehajtás alkalmazottait azonban igen. Az előző brit kormány törvénybe iktatott menetrendje szerint 2036-ban a nyugdíjkorhatár a köz- és a versenyszférában egységesen elérte volna a 67 évet, 2046-ra pedig a 68 évet. A jelenlegi kormány azonban tíz évet gyorsítani akar ezen a menetrenden, és - egyelőre nemhivatalos értesülések szerint - már 2026-ra 67 év, 2036-ra pedig 68 év lenne az egységes nyugdíjkorhatár.

Németország: a mostani 65 éves korhatárt 2012-től emelik

A nyugdíjkorhatár jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év, és ez emelkedik - ahogyan azt már 2007-ben elhatározták - lépésről lépésre 67 évre 2012 és 2029 között. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges. A tervek szerint 2023-tól már csak 66, 2029-től pedig 67 éves kortól lesz lehetséges nyugdíjba vonulni. Tekintélyes gazdasági szakértők ugyanakkor a közelmúltban azt javasolták, hogy a szociális rendszer finanszírozhatósága érdekében a nyugdíjkorhatárt emeljék 69 évre. A kormány ezt azonban egyelőre elutasította. Az érvényben lévő rendelkezés szerint egyébként annak, aki az öregségi nyugdíjkorhatár előtt akar nyugalomba vonulni, nyugdíjcsökkentéssel kell számolnia.

Olaszország: ma 60, illetve 65, 2026-ra mindenkinek 67 év

Itáliában 2008 és 2011 között a nyugdíjkorhatár a nőknek 60, a férfiaknak 65 év volt. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdijba lehetett menni.A nyugdíjba vonulás korhatára a kilencvenes évektől fokozatosan nőtt, idén pedig a kormány az ugrásszerűen megemelt azt az EU-szinthez igazítva: 2026-ig a férfiak és a nők számára is 67 évre emelkedik a korhatár a közalkalmazottak és a magán munkavállalók között is. 1973 és 1992 között az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek; az úgynevezett bébinyugdíjasok száma ma meghaladja a félmilliót.

Románia: 2030-tól férfiaknak 65, nőknek 63 év

A nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. A román parlament tavaly fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár: 2030-tól férfiak esetében 65, nők esetében 63 év lesz. Szigorították a korkedvezményes nyugdíjazás körülményeit is. Az Európai Unió tagállamai közül ugyanis Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár: 56 év. Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, legutóbb ugyanis 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat.

Szlovákia: mérlegelik az emelést 62-ről 65 évre

A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, két évvel magasabb, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hosszabb ideje azonban mérlegelik a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését, döntés azonban még nem született. A nyugdíjak reálértékét jelenleg úgy próbálják ebiztosítani, hogy a nyugdíjak összegét évente valorizálják az előző év inflációja és az átlagkeresetek alakulása alapján. 2012-től kezdve - ha a parlament jóvá hagyja - a nyugdíjakat egységesen egy fix összeggel emelik meg, amelyet a mindenkori kabinet határoz meg az inflációt figyelembe véve. A munkaügyi és népjóléti minisztériumtól nem hivatalosan olyan információk láttak napvilágot, hogy ez jövőre várhatóan 14,1 euró, míg 2013-ben 11,8 euró lesz.