Amiből baj lesz: közepes diákok jelentkeznek tanárképzésre

A kevésbbé távolbalátó ifjú végzett pedagógus, hamar felismeri hogy a szeptemberi tanévkezdés napján már csak 186 nap van vissza a nyári tanítási szünetig. Valahogy ki kell bírni.A csekély általános műveltsége nem biztos alap a szakmai fejlődéshez, különösen nem akkor, ha a tanárképző karon is leginkább vendég volt, semmint aktív, motivált, érdeklődő " szivacs " aki minden nap fáradhatatlan szorgalommal szívta magába a választott szak legújabb kutatási eredményeit. A probléma másik gyökere a pedagógiai szaktárgyak totális mellőzése.Mintha ez nem lenne legalább annyira fontos, mint a választott szaktantárgy.Ha pedig a szaktantárgy nem választott, hanem jobb hijján kapott, ott még kevesebb a későbbi sikeres munka esélye. Nem jól van ez így. A legjobbak, a legelhivatottabbak/ kezdetben a legmotiváltabbak /szükségesek a pályára, nem pedig a kényszerből ott téblábolók.SBSAR

Mea culpa,mea culpa....szemezgetnék egy kicsit,csak ami éppen az eszembe jut,a teljesség igénye nélkül:valóban nem tudományos kérdéseket forgatok tanítás után a fejemben,csak azt pl hogy milyen is a Lénárt gömb és hogyan tudnám az ötödikes gyerekeknek jól megértetni vele,hogy mi a nem euklideszi geometria,meg azon hogy az interaktív táblát hogyan lehet minél jobban hasznosítani órán és hogy a tanulói laptopokat hogyan illesszem be az óra menetébe,hogy ne csak bohóckodás legyen,hanem hasznos is,meg éjfélig keresem nem egyszer ezekhez az anyagokat,ezenkívül valóban nem tudományos kérdés az sem,hogy idén csak 4 matekversenyre készítettem fel gyerekeket(elárulom,hogy munkaidőn kívül és nem rossz eredményekkel),valamint az sem tudományos kérdés,hogy kirándulni járunk szombatonként(munkaidőn kívül,ezért megintcsak nem vagyok olyankor elég tudományos),a 120 óra továbbképzés amire idén köteleztek szintén munkaidőn kívül megintcsak megakadályozott a tudományos gondolkodásban......(és nem vagyok valami csodabogár,a kollégáimnak legalább a fele ugyanezt csinálja) a kompetenciamérést meg hagyjuk,mert csak fölmegy a pumpám tőle.

Csak így tovább,gratulálok Mayer Józsefnek,ha kicsit megerőlteti magát,sikerül még több embert a pedagógusok ellen hangolnia,ez nagyot fog lendíteni a dolgok jobbra fordulásán.

A tisztán közalkalmazotti fizetés ma már nem elég. A pályakezdőknek sem. Tehát akinek van képessége, esze, az nem megy el pedagógusnak.A házastárs kérdése: két pedagógusbérből hány ember tud értelmiségi életet élni? 0,75-1?? A generációk pedig ezért halnak el mert a szülők sem akarnak rosszat gyermeküknek. A levéltárosokat, szociológusokat (áltudomány) meg csak fél órára engedném be a gyerekekhez, máris nem lenne energiájuk szabadidejükben tudományos kérdésekkel foglalkozni, mindemellett tiszteletem nekik. Orvosok menekülnek, mérnökök multik rabságában. Mayer Józsefnek is azt tanácsolnám menjen el tanítani Borsodba (van elég üres álláshely), azután kezdje meg a tudományos felzárkózását a saját szakterületéhez (tanári bérből persze, 4 saját gyermeket nevelve). Rájönne az az idő ami a felzárkózáshoz kellene elmegy másod illetve harmadállásokra. Jah és bízza szakmai értékelését egy május végén 32 fokban, nem kiválogatott, hanem ottmaradó gyerekekkel megíratott, mindenféle következmények nélküli (tanulóra nézve), idióta kérdéseket tartalamzó kompetenciateszt eredményére. Igazságos lenne igaz:))NAGY A BAJ ÉS NEM CSAK MAYER JÓZSEF KUTATÁSAIVAL.

Sajnos ez régebben is így volt: akinek nem sikerült az egyetemi felvételi, elment tanárnak, hogy diplomája legyen. Az egészben az a rossz, hogy tanítani is elment utána.

A továbbképzés is hasonlóan működött. Még a jobb (műszaki) tanárok is 20-30 évig tanították ugyanazt, nem véve tudomást arról, hogy elment mellettük a világ.