Egyetértenek a Fidesz és az MSZP szavazói

Az egy évvel korábbi kiugróan pesszimista hangulathoz képest jelentős változást jelent, hogy a megkérdezettek egyharmada javulást vár az ország gazdasági helyzetében, vagyis majdnem duplájára nőtt az idei évben már jobb kilátásokkal számolók aránya, és többen várnak javulást, mint 2007-ben, vagy 2008-ban.

A válság mélyülésétől tartók pedig kevesebben vannak, mint egy évvel korábban. Most a kérdezettek közel negyede tart attól, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabbra fordul, ezzel majdnem harmadára csökkent a pesszimista várakozások aránya egy év alatt. Így a magyar gazdaság várható idei teljesítményét borúlátóan szemlélők aránya alacsonyabb, mint a gazdasági válság előtti években volt.

Fideszes és szocialista is javulást vár

A jövőre vonatkozó várakozások esetében a politikai szimpátia kevésbé jelent éles határvonalat, idén januárban már a közelgő választások remélt hatása is beépül a választók várakozásaiba: az ország állapotával kapcsolatban egyébként rendkívül kritikus Fidesz támogatók egyharmada már 2010-ben javulást vár az ország gazdasági helyzetében, ami nem tér el jelentősen az MSZP szavazóinak várakozásától.

Tavaly ilyenkor a legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak alig több mint egytizede volt optimista és ez az arány mintegy 5 százalékkal alatta volt az akkori átlagnak ebben a kérdésben. Az ellenzéki pártok hívei között ezzel együtt valamivel többen vannak azok, akik a gazdasági helyzet további romlásával számolnak: a Fidesz szavazóinak 28 százaléka tart a gazdasági helyzet romlásától, a Jobbikosok 33 százaléka számít rosszabb helyzetre, míg a szocialisták szimpatizánsai körében arányuk 20 százalékra tehető.

Kihívások az ország előtt

A megkérdezettek meghatározó része adott érvényes választ arra a nyitott (tehát előzetes válaszkategóriák megadása nélküli) kérdésre, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást Magyarország számára 2010-ben. Miként 2009-ben, úgy idén is a gazdaság működésével kapcsolatos kérdéseket tartotta a lakosság a legfőbb, ország előtt álló kihívásnak, a legtöbben első helyen és a három lehetséges válasz összesítése alapján is a gazdaság fellendítését és a válságból való kilábalást említették, illetve az összes megkérdezett 52 százaléka mondott a három válasz egyikeként a gazdasággal kapcsolatos problémát. A magas arány nem meglepő, az elmúlt évek kutatásainak mindegyikében a gazdaság problémái kerültek fókuszba.

A gazdaság teljesítményének visszaesése nemcsak a közéleti diskurzus részeként és a médiumok csatornáin keresztül, hanem a hétköznapi tapasztalatként is érinti az embereket, többek között ezért is kerültek második helyre a munka világával kapcsolatba hozható problémák (34 százalék). A válság előtti időszakban is fontos kihívásnak tekintették a megkérdezettek a munkahelyek megtartásának, teremtésének problémáját, 2009-ben még 10 százalékkal kevesebben említették ezt (22 százalék). 

A politikához közvetlenül köthető kihívásokat összességében 15 százalék mondott, ebben legnagyobb súllyal az áprilisi választások szerepelnek (7 százalék), de fontosnak tartották még a demokrácia megőrzését, a felelős országirányítást, a politikai megbékélés és társadalmi összetartás ügyét és a bizalom helyreállítását.