Egészségügy az Európai Unióban

1970 óta az Unió lakosainak átlagos élettartama (2001-ben 75,2 év a férfiaké, 81,2 év a nőké), közel hét évvel lett hosszabb, a nemek közötti különbség nem változott (6,2 év). Sem a magyar nők, sem a férfiak nem számíthatnak még olyan hosszú életre sem, mint a portugál férfiak és az ír nők, akik az Unió legrövidebb élettartamú lakói. A magyar férfiak várható élettartama mindössze 1,8, a nőké 4,4 évvel emelkedett harminc év alatt, és 2,5 évvel nőtt a köztük levő különbség, ma 8,3 év.

A legtöbb halálesetet – hasonlóan Magyarországhoz (51% és 26%) – a keringési rendszer betegségei (40%) és a daganatok (30%) okozzák az Európai Unióban is. Európában évtizedek óta Franciaországban hal meg a legkevesebb ember keringési betegségben a 0–64 éves korcsoportban, ellentétben az írekkel, ahol viszont a legtöbb. Finnország az utóbbi 30 évben kevesebb, mint harmadára csökkentette e betegségcsoport halálozási rátáját, és daganatos halálozása is a legalacsonyabb Európában. Ausztria, Luxemburg és Nagy-Britannia jóval átlag fölötti daganatos halálozását szorította az átlag alá 30 év alatt.

Az Európai Unióban a halálozások közel tíz százaléka kapcsolatba hozható a túlzott alkoholfogyasztással, 35%-a pedig a dohányzással. Az alkohol a legkisebb hatást Hollandiában (6%), a legnagyobbat Franciaországban (14%), Finnországban és Luxemburgban (13-13%) gyakorolja a halandóságra. A dohányzás leginkább Írország (44%), Finnország (43%) és Nagy-Britannia (43%) lakosainál okoz halálos betegségeket, vagy segíti azok kialakulását.



A legtöbb AIDS-beteget Portugáliában és Spanyolországban diagnosztizálták 100 ezer lakosra számítva (az EU átlag 5, illetve 2,5-szeresét), a legkevesebbet Hollandiában (az átlag 12%-át).

Az Unió férfilakosságának 26, a nőinek 21%-a túlsúlyos, Magyarországon mindkét nem esetében közel a duplája ez az arány. Leggyakrabban a görög és spanyol férfiak, valamint a görög és portugál nők híznak el. Legkevésbé a holland férfiakat és a francia, valamint dán nőket fenyegeti ez a veszély. Ugyanakkor minden negyedik francia, és minden ötödik olasz nő kórosan sovány.

A várható élettartam emelkedése következményeként az uniós országok egészségügyi rendszerének szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy bizonyos betegségek – időskori elbutulás, Parkinson-kór – előfordulása várhatóan már a következő évtized közepétől jelentősen meg fog növekedni. Ma leginkább a finn (13,6%), spanyol (10,4%) és dán (10,1) 65 év felettieket, legkevésbé a görög (4,1%) és francia (5,5%) társaikat sújtja a demencia, mely elsősorban Alzheimer-kór képében jelentkezik, és különleges gondozóhálózatot igényel.

Egy milliónyi uniós polgárra 31 vese-, 11 máj- és 6 szívátültetés jutott 1998-ban. A legmagasabb szervátültetési rátákkal Spanyolország, Ausztria és Belgium rendelkezik, míg legalacsonyabbakkal Görögország.

Az orvosellátottságot összehasonlítva nagy különbségek vannak a tagországok között. Olaszország mutatója 60%-kal magasabb az átlagnál, Nagy-Britanniáé jóval alatta van. Az ápolónők száma átlagosan kétszer annyi, mint az orvosoké, de Finnország és Írország esetében hétszer, Hollandiában közel négyszer nagyobb az ápoló személyzet száma.



Az Európai Unió lakosainak 41%-a elégedett az egészségügyi szolgáltatásokkal. A leginkább a finnek (78%), az osztrákok (71%) és a hollandok (70%), legkevésbé a portugálok (6%) és a görögök (11%) tartják jónak saját egészségügyi rendszerüket, amely országonként nagyon változatos képet mutat.

Nagy-Britanniában és Írországban meghatározó az állam szerepe. Hollandiában, Németországban és Ausztriában sok ugyan a magánkézben levő intézmény, de a rendszer alapvetően a társadalombiztosításon alapul. A Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban működő költség-visszatérítéses rendszernek is a kötelező biztosítás az alapja, de a térítésnek csak 75%-át fedezi a biztosító. Az északi országokban is állami
egészségügyi rendszer működik, de erősen decentralizált, az önkormányzatoknak kiemelt szerep jut. A déli országok átmeneti és a legváltozatosabb képet mutató rendszereiben a társadalombiztosítás és az állami egészségügyi rendszer jellemzői keverednek.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo