Egyre derűlátóbbak a magyar háztartások

A Provident Pénzügyi Zrt. és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által végzett nemzetközi, reprezentatív kutatás szerint a magyar válaszadók harmada szerint javult háztartásuk anyagi helyzete az elmúlt egy évben, és hasonló arányban várnak további javulást a következő 12 hónapra pénzügyeik tekintetében. A hazai megkérdezettek 20 százaléka gazdasági fellendülést vár, ami a tavalyelőtti adatokhoz képest közel 5 százalékkal jobb eredmény. Az egyre javuló munkaerő-piaci trendek visszaköszöntek a kutatásban is: a felmérésben részt vevő országok közül legkevésbé hazánkban aggódtak állásuk esetleges elvesztése miatt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Provident és anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) által, a GfK kutató cégbevonásával végzett reprezentatív kutatás azt vizsgálta, hogy az IPF leányvállalatok egyes országaiban a lakosság hogyan vélekedik háztartása és hazája jelenlegi, illetve jövőbeni gazdasági helyzetéről. A felmérésben a következő országok vettek részt: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Mexikó.

Kép: Fotolia

Javuló optimizmus 

A tavalyi évhez képest nőtt azon európaiak aránya, akik úgy gondolják, hogy a következő 12 hónapban javulni fog hazájuk gazdasági helyzete: bár a megkérdezettek 30 százaléka visszaesést vizionál, a 2016-os 23 százalékhoz képest az idei évben már 28 százalékuk pozitív változást vár. A magyar válaszadók is határozottan pozitívabban látják az ország jövőjét, mint egy évvel ezelőtt: minden ötödik magyar válaszadó szerint javulni fog Magyarország gazdasági helyzete, ami komoly javulást jelent a 2015-ös 15 százalékos arányhoz képest.

Nem jön össze a négyszázalékos növekedés
2017 második negyedévében a magyar gazdasági növekedés érezhetően alacsonyabb volt az első negyedévinél, a régióban az egyik legkisebb volt, de továbbra is meghaladta az EU átlagát. A beruházások látványos bővülése folytatódott, ennek alapján a GKI 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát. A folyamatok rövid távon kedvezőek, azonban továbbra is hiányoznak a távlatos megoldások.
A munkanélküliségtől az európaiak 8 százaléka tart. A részt vevő országok közül ettől legkevésbé a magyarok félnek, mindössze 6 százalékuk jelölte a munkanélküliséget kritikus tényezőnek. Továbbra is a megélhetési költségek fedezése miatt aggódnak leginkább az európaiak, ugyanakkor a tavalyhoz képest jelentősen csökkent ez az arány: 2016-ban nagyjából minden harmadik európai számára volt ez a legaggasztóbb tényező, míg jelenleg már csak 22 százalékuk tartja ezt a legnagyobb problémának.

Az elmúlt 12 hónapot vizsgálva az európai válaszadók között közel azonos arányban voltak azok, akik szerint saját anyagi helyzetük javult (39 százalék), vagy nem változott jelentősen (37 százalék). A pozitív változás a megkérdezettek fele szerint a magasabb bevételeknek köszönhető. Csupán minden negyedik európai válaszadó érezte úgy, hogy rosszabb anyagi helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt, amiért szerintük leginkább a megélhetési költségek növekedése, illetve jövedelmük csökkenése a felelős.

A magyarországi adatok ebben a tekintetben is javultak az elmúlt két év alatt, és jelenleg már az európai átlaghoz közelítenek: a hazai válaszadók többsége szerint is javult (34 százalék), vagy szinten maradt (35 százalék) saját háztartásuk pénzügyi helyzete. A változások okairól viszont már eltérően vélekedtek: a magyar megkérdezettek mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy a jobb anyagi helyzet a jövedelme növekedésének eredménye, 19 százalékuk szerint viszont ez inkább új munkahelyének vagy a megváltozott családi körülményének köszönhető.

Romániában szebbnek látják a jövőt

Háztartásuk jövőjét illetően nem változtak az európai válaszadók kilátásai az elmúlt egy évben. A megkérdezettek 45 százaléka pozitívan tekint a jövőre, minden harmadik európai válaszadó pedig nem vár szignifikáns változást a következő 12 hónapban. Hasonlóan az országok gazdasági kilátásaihoz, háztartásuk jövőbeni anyagi helyzetét illetően is a románok voltak a legbizakodóbbak, 66 százalékuk pozitív változásra számít. A magyarok az elmúlt években egyre pozitívabban látják saját költségvetésüket, tavaly 30 százalék körül volt azok aránya, akik javulásra számítanak, idén már a magyarok több mint harmada (35 százalék) tekint pozitívan a jövőre.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo