Ezek lesznek 2016 épületszenzációi

2016. május 25. szerda - 20:01 / klímablog
  •    

Ezek az épületek vonulnak majd be az urbanizmus történetének lapjaira, mint 2016 mérföldkövei. Csak kettő közülük a kimondottan környezetbarát építmény. Úgy tűnik, kedvelt formai inspiráció manapság a madár.

Minden évben készülnek formabontó és nagyszabású épületek, melyeket vagy bukásként fog elkönyvelni az utókor, vagy készítése idején meg nem értett újításként, vagy építészettörténeti slágerként, melynek csodájára járnak a turisták évtizedeken át.

2015-ben olyan épületek vitték a prímet, mint -az idén márciusban elhunyt- Zaha Hadid hegycsúcsra tervezett Alpesi Múzeuma, ami leginkább úgy néz ki, mintha egy hetvenes évek beli sci-fiből kapták volna elő, a Herzog & de Meuron építésziroda csupa üveg tornya Párizsban (amelyet sokan támadnak, mondván elcsúfítja a város látképét – persze ez volt a kifogás annak idején az Eiffel-toronnyal szemben is), vagy a 2020-as tokiói olimpiára készülő stadion.

A CNN összegyűjtötte azt a 9 épületet, melyeket szakíró szerint a legnagyobb várakozások övezik erre az évre.

Zayed Nemzeti Múzeum – Abu-Dzabi

Építészetileg nagy év lesz ez Abu Dzabinak, mert két múzeum is nyílik náluk, ami nemzetközi érdeklődésre és látogatóközönségre tarthat számot. Az egyik a Lord Norman Foster által tervezett Zayed National Museum, melynek formáját a madár szárnyairól mintázta a világhírű építész.

img0

Louvre – Abu-Dzabi
Ki hitte volna, hogy a világ talán legtekintélyesebb múzeuma, a Louvre is afféle franchise-zá válik?

(fotó: http://louvreabudhabi.ae/)

(fotó: http://louvreabudhabi.ae/)

Az Abu-Dzabiba tervezett Louvrenak Jean Nouvel adott olyan tetőt, mely “fényesőt” zúdít a bent lévőkre. A hálószerű mennyezet olyan érzést nyújt, mint egy félig fedett arab bazárban mászkálna az ember.

A fényeső alulról

A fényeső alulról

World Trade Center Közlekedési Csomópont – New York

12 éve húzódik a projekt megvalósulása. Santiago Calatrava kapta a megbízást, hogy alkosson valami újat a 2001. szeptember 11-i tragédia színhelyén. Az épület egy nagyobb horderejű városrész-rehabilitáció része, amelybe olyan építészek, mint Daniel Libeskind és Bjarke Ingels is beszálltak.

Metróállomás volt a torony alatt. Most csak metró van, torony nincs.

Metróállomás volt a torony alatt. Most csak metró van, torony nincs.

Calatrava létesítménye túllépte az előirányozott költségvetést és időben is elcsúszott a tervezett menetrendhez képest. Ez az épület is a madár szárnyait idézi, amint éppen kiengedik egy gyerek kezéből. Széttárja szárnyait és repülni készül.

Itt repül a kismadár (fotó: wikipedia)

Itt repül a kismadár
(fotó: wikipedia)

Esténként az épület afféle lámpásként fog funkcionálni, bevilágítva a környéket. Az épületet márciusban adták át és építése 4 milliárd dollárba került.

A Google urbánus utópiája
A Google új főhadiszállását Bjarke Ingels és Thomas Heatherwick tervezték. Ez is egy visszanyúlás a ’70-es évek scifijeihez. E filmek dómjait idézi.
A balra-jobbra és le-fel kanyarodó épülettestet üveg fedi, amit városszerűnek terveztek – vannak benne terek, szökőkút, sőt állítólag boltok is helyet kapnak benne. A tech campus a kaliforniai Mountain View-ban kerül megépítésre. A terveket 2015 tavaszán nyújtották be a város vezetésének.

Tao Zhu Yin Yuan torony – Tajpej

Ez az alapszerkezet (fotó: Daniel Callebout/YouTube)

Ez az alapszerkezet
(fotó: Daniel Callebout/YouTube)

Csak egy köpésre van a Taipei 101-től, mely 2004-es átadásakor a világ legmagasabb épületeként ünnepeltek. Azóta dubai-i Burdzs Kalifa torony orozta el ezt a címet, mert 300 méterrel haladta meg a Taipei 101-t, főként olyan felső szintjeinek köszönhetően, melyek miniatürizáltak, semmire nem használhatók, mert kiegyenesedni sem lehet bennük.

Ez lesz belőle

Ez lesz belőle

De vissza a Tao Zhu Yin Yuan toronyhoz: Vincent Callebaut, a magát “biotech-építésznek” tartó szakember tervezte 2010-ben. Nem véletlen, hogy az épületet Agora Garden toronyként is emlegetik. Az elforduló, hajló struktúrában számos teret alakított ki, melyekben kerteket, sőt erdőket is létesítettek.

Makett. Esti fényben. (Fotó: Callebaut/Facebook)

Makett. Esti fényben.
(Fotó: Callebaut/Facebook)

Az épület üzemeltetői a ház lakóinak organikus szemetét (beleértve a szennyvizet is) újrahasznosítják, a fűtésről pedig napenergiával gondoskodnak. A tervező szándéka szerint ez lesz a világ egyik legzöldebb épülete.

OMA’s Taipei Performing Arts Center – Tajpej

fotó: oma.eu

fotó: oma.eu

 

Rem Koolhas és David Gianotten egy nagy golyót rakott a minimalista szerkezetű épületre. Ez a kunszt benne.

700

Latin American Art Museum – Miami

fotó: Fernando Enterprise/YouTube

fotó: Fernando Romero Enterprise/YouTube

Az itt megrendezendő Art Basel Miami Beach nevű műkincsexpó révén Miami a képzőművészeti világpiac egyik felkapott helye lett. A 8360 négyzetméteres múzeumot Fernando Romero úgy tervezte meg, hogy egybefolyjon benne a kültér a beltér, így hívogatva látogatásra, betekintésre az arra sétálókat.

LAAM2

Tate Modern hosszabbítás – London

Már az eredeti épület is nagy szenzáció volt, amikor megnyílt 2000-ben egy folyóparti erőműből átalakított épületben. A svájci Herzog & de Heuron páros tervezte az épület-toldást, mely ugyanolyan színű téglából készül, mint az az 1950-es évekből származó komplexum, amit meghosszabbít.

fotó: tatemodern.org.uk

fotó: tatemodern.org.uk

National Museum of African American History and Culture – Washington

A tanzániai születés David Adjaye tervezte az afro-amerikai történelemnek és kultúrának szentelt múzeumot. Az épületet bronzhabarcs fedi, ami azokat a vasszerkezeteket hivatott idézni, melyeket a felszabadított afro-amerikai ex-rabszolgák készítettek az USA déli államaiban.

fotó: http://nmaahc.si.edu/Building

fotó:
http://nmaahc.si.edu/Building

Ping An Financial Center – Sencsen, Kína

A 100 emeletes tornyot a Kohn Pedersen Fox Associates építész iroda tervezte és a világ 4. legmagasabb épülete lesz. (A wikipedia 115 emeletet említ.) Mint környezetbarát épület már meg is kapta a LEED Arany (elő)minősítést, amit szigorú elbírálás övez és nagy eredménynek számít. A beruházás 678 millió dollárt emésztett fel.

A sencseni torony (fotó: wikipedia)

A sencseni torony
(fotó: wikipedia)

Forrás: CNN, YouTube, wikipedia, céges honlapok

Úszó város
Jacques Rougerie olyan úszó várost tervezett, mely 7000 embert tudna szállítani és óceántudományi egyetemként működne. Hossza 900 méter, szélessége 502 méter és leginkább egy rájához hasonlít, ahogy szétterjeszti a szárnyait.
A komplexum teljes mértékben önfenntartó lesz, az energiát a környezetéből nyeri -felső részére szélturbinákat telepítenek-, hulladékát pedig újrafelhasználja. Található majd benne laboratórium, tantermek, kollégium, és szórakozóhelyek is. Sőt arra a helyre, amely a rája farka, lagúnát is tervezett Rougerie. Itt bocsátják vízre a kutatóhajókat és a mélybe merülő búvárokat.
A város a City of Mériens nevet kapja. Ami annyit tesz, hogy az óceániak városa.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor