Járjon szupervonattal, ha a belváros drága

Elon Musk, a Tesla autók feltalálója (és minden jel szerint sikeres gyártója) nemrégiben arról beszélt: a jövendő amerikai hipervonatokkal 29 perc alatt lehet majd eljutni New Yorkból Washingtonba, vagy San Franciscóból Los Angelesbe, Dallasból Houstonba, Orlandóból Miamiba.

A járműipar híres guruja nem alaptalanul jelölte meg ezt az időtartamot: valószínűleg az állhatott kijelentésének hátterében, hogy amerikai hivatalos felmérések szerint az átlag amerikai naponta 26,4 percet van úton. Tanulságos módon az elmúlt 35 évben végzett mérések szerint ez az adat évtizedek óta alig változott – és hasonló nemzetközi felmérések egybevágó eredményeket mutatnak, az európaiak vagy az ázsiaiak is átlag fél órát közlekednek. Ami azután még inkább meglepő: a történészek szerint a rómaiak is ugyanennyi időt szántak közlekedésre – ők persze csak gyalog... az akkori Róma ugyanis olyan kiterjedésű volt, hogy egyik oldalát 5 kilométer választotta el a másiktól, és ennyi volt a távolság, amit a római polgár egy nap kényelmesen megtehetett.

Kép: youtube.com

A Rockefeller Egyetem környezetvédelmi szakembere szerint amennyiben a Tesla-megálmodó próféciája valóra válik, másképpen kell gondolnunk a városfejlesztés problémáira. Azt jelenti ugyanis a szuper vonatok megjelenése, hogy nemcsak a forgalom fog rendkívüli mértékben megnőni, hanem az emberek mobilitása és kisebb települések fejlődése is érthető, hogy ha meggondoljuk, hogy az amerikai (és ázsiai, európai) nagyvárosok többségében rohamosan emelkednek az ingatlanárak, a bérleti díjak és mindenhol mind több átlagkereső vagy annál szegényebb kényszerül arra, hogy korábbi lakónegyedéből, a belvárosból vagy más környékekről távolabb költözzék, ahol még meg tudja fizetni a bérleti díjat, avagy a családi házat.

Az ember „territoriális állat”
Az úgynevezett 30 perces közlekedés törvénye az olasz fizikushoz, Cesare Marchetti nevéhez fűződik. Ő mutatta ki, hogy az emberek sajátos módon ragaszkodnak egyfajta egyéni idő-előirányzathoz, ahhoz, hogy a napból mennyi időt szánnak a közlekedésre. És ez Marchetti szerint független attól, hol élünk és hogyan utazunk. Az antik Róma, Persepolis vagy Marrakesh hasonlított egymáshoz abban, hogy átmérője 5 kilométer volt, azaz olyan távolság, amelyet az átlagember nehézség nélkül egy óra alatt gyalog meg tud tenni.
Berlin fejlődését vizsgálva világosan megmutatkozott, hogy a német nagyváros úgy nőtt fokozatosan mind nagyobbra, ahogy bővültek, gyorsultak a közlekedési lehetőségek.
Egy amerikai antropológus szerint egyébként az ember „territoriális állat”, azaz ösztöneinkbe van oltva, hogy tovább kutassunk szabad területek után, amennyire azt a mindenkor adott sebesség csak megengedni...
A szuper vonatok elterjedése azt jelentené például Amerikában, hogy aki már nem tudja megfizetni Manhattan vagy akár csak Brooklyn ingatlan-árait, az a jövőben Baltimore-ból jár be negyedórás vasúti utazás után a metropolisba, vagy a washingtoni törvényhozás apparátusának fiatal munkatársai, akiknek ugyancsak nem telik rá, hogy lakást vegyenek a fővárosban, Philadelphiában bérelnek otthont, ahova ugyancsak 15-20 perc alatt elviszi őket a „gyorsvonat”.

A Rockefeller Egyetem kutatóinak summázata: amikor az embereknek módjuk nyílik, hogy nagyobb sebességgel érjenek úti-céljukhoz, ezt nem arra használják, hogy időt takarítsanak meg, hanem több területet vesznek igénybe. Ezt figyelhettük meg az elmúlt századok történetében is: amikor a lovak vontatta kocsik segítségével nőttek egyre nagyobbra a városok, azután a villamos és a személyautó tömeges elterjedése tette lehetővé az úgynevezett alvó városok kialakulását.

A fentieket megfontolva meglehetősen bizonyosnak tűnik, hogy néhány évtizeden belül jelentősen megváltozik a nagy vagy akár a kisebb országok települési képe: nagy, összefüggő övezetek alakulnak ki, amelyekben a szupervonatok segítségével a lakosság igen rövid idő alatt jut el nem csak munkahelyére, az iskolába, hanem arra a helyre is, ahol éppen vásárolni vagy szórakozni akarna – ez pedig alapvetően át fogja alakítani a gazdaságot is.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo