Kevesebbet ér a nő?

Az Európai Bizottság az egyenlő fizetés európai napján közzétette a legfrissebb idevágó adatokat, amelyek szerint a nők Európa-szerte még mindig átlagosan 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál. Eszerint a nőknek ugyanazért a jövedelemért jóval többet kell dolgozniuk, mint a férfiaknak.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Európai szinten idén második alkalommal kerül sor az egyenlő fizetés napjára, amelyet az Európai Bizottság 2011. március 5-én hirdetett meg. Az Európai Bizottság fel kívánja hívni a figyelmet az unió egész területén érvényesülő, nemek közötti bérszakadékra. Az idei egyenlő fizetés napján, amely a március 8-i nemzetközi nőnap előtt kerül megrendezésre, különös hangsúlyt helyeznek a munkaadókra.

– Az egyenlő fizetés európai napja arra emlékeztet bennünket, hogy január 1. óta hány napot, illetve hány órát dolgoztak a nők ingyen. Az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv már 1957 óta szerepel az uniós szerződésekben. Legfőbb ideje, hogy mindenütt érvényesítsük a gyakorlatban is – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és a jogérvényesülésért felelős uniós biztos.

A legfrissebb adatok szerint 2010-ben az Európai Unióban átlagosan 16,4 százalékos volt a különbség a nők és férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest, amikor ez az adat 17 százalék körüli vagy afeletti volt, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az arány az egyes tagállamokban igencsak eltérő: Lengyelországban például körülbelül 2 százalék, míg Észtországban a 27 százalékot is meghaladja.

A nemek közötti bérszakadék – amely a gazdaságban dolgozó nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége – tartósan magas, és az egyes országok és ágazatok között jelentős különbségek tapasztalhatók. A bérszakadék a munka és a magánélet közötti egyensúly kialakításával összefüggő problémát tükrözi: sok nő veszi igénybe a szülői szabadságot és csak részmunkaidőben vállal munkát. Az általánosságban enyhén pozitív tendenciák ellenére vannak olyan tagállamok, ahol a nemek közötti bérszakadék egyre nő: így például Bulgáriában, Franciaországban, Lettországban, Magyarországon, Portugáliában és Romániában.

A figyelemfelkeltő intézkedések döntő szerepet játszanak a munkáltatók, a munkavállalók és az érintettek tájékoztatásában arról, hogy miért áll fenn még mindig és hogyan csökkenthető a nemek közötti bérszakadék.

Előzmények
Az okok sokrétűsége miatt a nemek közötti bérszakadék csökkentése többszintű fellépést igényel, ezért a Bizottság e kérdésben szorosan együttműködik a tagállamokkal: 2011 decemberében például találkozót rendezett a bevált gyakorlatok cseréje céljából. A német kormány bemutatta az általa 2009-ben elindított eszközt (Logib-D szoftver), amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy elemezzék a szervezetükön belül fennálló, nemek közötti bérszakadékot. Ausztria új jogalkotási intézkedéseket terjesztett elő a vállalatokon belüli jövedelem-transzparencia javítása érdekében, amelyek magukban foglalják a bérszakadékra vonatkozó éves jelentés kötelezettségét. Az egyenlő fizetésről szóló uniós és nemzeti jogszabályoknak köszönhetően ma már ritkábban fordul elő közvetlen diszkrimináció, vagyis az azonos munkát végző férfiak és nők fizetése közötti különbség. A bérszakadék fogalma azonban ennél tágabb és tükrözi a teljes álláspiacon érvényesülő folyamatos egyenlőtlenséget.

Új eszközök az egyenlő bérezésért

Az Európai Unió közzéteszi a témában indított vállalati képzéseket és bevált gyakorlatokat, amelyek azt mutatják, hogy miért éri meg egy vállalatnak fenntartani a nemek közötti egyenlőséget. Az érdeklődők megismerhetik azokat a módszereket és eszközöket, amelyek már a gyakorlatban bizonyították, hogy sikeresek a vállalatoknál tapasztalható nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében.

Megjelent a nők és férfiak közötti béregyenlőtlenségeket bemutató videoklip és frissítették a kampány weboldalát, amely a nemek közötti bérszakadék csökkentése terén a szociális partnerek közötti kollektív megállapodások jelentőségéről szóló új részt, a munkahelyen a nemek közötti bérszakadék meghatározására szolgáló eszközöket, valamint a béregyenlőség kollektív megállapodásokba való beépítésével kapcsolatos ellenőrzőlistát tartalmaz. (A diplomások a Workania felmérése szerint jóval többet keresnek.)

Harc a nemek egyenjogúságáért

Viviane Reding, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos 2011. márciusában nyilvánosan felszólította a legnagyobb európai cégeket, hogy önkéntes alapon csatlakozzanak a nemek egyenjogúságát biztosító kezdeményezéshez, amely célja, hogy 2020-ra a vezetőség legalább 40 százaléka nő lesz. Reding korábban telekommunikációért felelős biztosként sikerrel már szembeszállt a mobilszolgáltatókkal a roaming díjak leszorítása érdekében, tavaly pedig a női egyenjogúságért kezdett harcba.

Akkor öt hónap alatt mindössze hat, maroknyi embert foglalkoztató kkv vállalt kötelezettséget. Hetedikként az LVMH, a legnagyobb francia luxuscégcsoport képviselője csatlakozott az egyezményhez. A világ jelenleg legértékesebb luxusmárkáját a Louis Vuittont, a híres pezsgőházat, a Moëet-t, a konyakjáról ismert Henessy-t, a Givenchy és Dior ruhákat és parfümöket, a Tag Hauer és Zenith órákat is magában foglaló cégcsoportban akkor Chantal Gaemperle HR igazgató volt az egyetlen nő a tizenhat vezetői bizottság tagjai között. Egy 2011-ben elfogadott francia törvény szerint 2017-ig kell a nők arányát 40 százalékra emelni a vezetőségben.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo