Bár egyre többet hallani a tesztüzemben működő önvezető autókról, a K&H biztosítója szerint a tényleges megjelenésükre még éveket kell várni. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint három jól elkülöníthető akadálya van az önvezető autók valódi elterjedésének: az egyik a technológiai, a másik a jogi, a harmadik pedig a társadalmi korlát. Az önvezető autók szempontjából az információbiztonság kritikus tényezővé válik, és ez az új kockázat új biztosítási lehetőségeket is teremt – emelte ki Kaszab Attila.
A mostani tempó még kevés
Az önvezető autók esetében olyan technológiára van szükség, amely biztosítja egyrészt a beépített szenzoroktól származó rengeteg adat, másrészt a járművek és a közlekedési infrastruktúra közötti adatforgalom stabil és gyors feldolgozását, illetve azok alapján a közlekedési szituációknak megfelelő gyors és korrekt döntéshozást. Ehhez a ma alkalmazottnál gyorsabb telekommunikációs hálózatra van szükség.
Kép:Flickr
De nem csak technológiai gondok lehetnek. „Az 1968-as Bécsi Egyezmény kimondja, hogy minden mozgó járműnek kell, hogy legyen vezetője és a vezetőnek minden körülmények között ellenőrzése alatt kell tartania járművét a mindenkor szükséges manőverek megtételéhez. Első körben ezt kell szabályozni. Jogi szempontból az is kulcsfontosságú kérdés, hogy ha elkerülhetetlen egy baleset, akkor a gép hogyan dönt: az autóban ülőket védi és esetleg a közlekedési szituáció többi szereplőjének okoz sérülést – például a gyalogosoknak - vagy fordítva” - mondta Kaszab Attila.
Több neves egyetem, a Toulouse School of Economics, az Oregon Egyetem és a Massachussets Institute of Technology kutatásai szerint a probléma megítélése sem egyértelmű. A kutatók több száz embert kérdeztek meg az önvezető autó viselkedéséről különböző közlekedési szituációkban. A válaszadók háromnegyede azt mondta, hogy az önvezető autók feláldozhatják a sofőr életét is, ha ezzel meg tudják menteni 10 gyalogos életét. Ugyanakkor a válaszadók kevesebb, mint kétharmada mondta azt, hogy az autógyárak eleve így programozzák majd az autókat. Ez pedig azt jelenti, hogy a megkérdezettek tartanak attól, hogy az autógyártók úgyis programozhatják majd az autókat, hogy azok mindenáron az utasaikat védjék egy esetleges baleset során.
„A kutatások szerint adott az a probléma, hogy egy-egy autóvásárló vagy autótulajdonos szeretne-e olyan autót, amely esetlegesen kárt okoz neki” - mondta Kaszab Attila. Szerinte a harmadik akadály a társadalmi oldalról merül fel. Egyrészt, hogy a közlekedők elfogadják-e, megbíznak-e az önvezető autókban, másfelől nagyon sokan vannak, akik eleve szeretnek vezetni, ők nem biztos, hogy az automata kocsiknak örülnének. Mindazonáltal az önvezető autók tömeges elterjedése leginkább a következő generációt érinti, azaz egy-két évtizedet várni kell még erre.
Az egyre biztonságosabb rendszerekkel felszerelt autók képesek lesznek minimalizálni a balesetek számát, az önvezető autók elterjedésével pedig a balesetek száma akár 90 százalékkal is csökkenhet. Legalábbis az eredeti prognózisok szerint. A michigani Közlekedéstudományi Intézet felmérése szerint az egy járműre eső balesetek aránya az önjáróknál kétszer akkora, mint az emberi sofőrrel közlekedő autóknál, s bár ezek az ütközések leginkább csak apró koccanások, a leálló kocsik feltartják a forgalmat. És, hogy mi a több ütközés oka? Az, hogy a vezető nélküli járművek mindig betartják a szabályokat, ez pedig csak elméletben jó ötlet. Kényesebb szituációkban, például egy zsúfolt főútra való felhajtáskor az autókba programozott végletes óvatosság és a szabálykövetés sokszor ütközéshez vezet. Persze nem a robotok, hanem a környezetükben lévő, emberek vezette autók miatt. A türelmetlen, előzni akaró, vagy figyelmetlen sofőrök szaladtak bele a határozottan fékező önvezető autókba. Ez utóbbiaknak ugyanis sokkal jobb a reakcióideje, mint egy emberi sofőrnek, így villámgyorsan fékezik le a magukat.
Az önvezető járművek összességében valóban sokkal biztonságosabbak lehetnek, a Google tesztjei szerint amióta ezzel foglalkoznak, összesen 11 baleset történt, és ezek is csak kisebb sérülésekkel jártak. A hivatalos adataik szerint a vezető nélküli autók esetében a százezer kilométerre eső balesetek száma 0,4, ami kicsit magasabb, mint a hagyományos autók esetében mért érték. A képet árnyalja, hogy a cég szerint évente legalább 5 millió kisebb balesetet nem jelentenek az autósok a hatóságoknál.
Más lesz a biztosítás is
Ha azonban kiküszöbölik a problémákat és tényleg drasztikusan csökken majd a balesetek száma, a szakember szerint emiatt sem fognak teljesen eltűnni a biztosítások, hanem átalakul majd a piac. A casco és a kötelező biztosítás esetében könnyen lehet, hogy a gyártók vagy a szoftverek fejlesztői lesznek a biztosítók ügyfelei - mondta Kaszab Attila. De lesz felelőssége az autótulajdonosnak is. Felmerülhet például abban az esetben, ha egy előírt szoftverfrissítést nem hajtott végre.
„Korai lenne pontos prognózist adni arra, hogy a biztosítási piac hogyan alakul át, de az biztos, hogy a piac eltolódik majd a termékfelelősség biztosítása felé és sokkal komplexebb csomagokat kell nyújtaniuk a biztosítóknak” - emelte ki a vezérigazgató-helyettes.
A K&H Biztosítója szerint leghamarabb körülbelül 2020-ban jelenhetnek meg ténylegesen az első önvezető autók a forgalomban.
