"Nem a pénz a lényeg, hanem, hogy mekkora része hasznosul"

Manapság az unió minden területen keresi az „európai" megoldást, amely kevésbé függ az egyes tagországok hozzájárulásától. Ez történik az eladósodott államok mentőcsomagjai esetében, ha megszületik az Stabilizációs Pénzügyi Alap 2013-ban, és ebbe az irányba mutat a következő pénzügyi időszak költségvetésének szellemisége is: az unió európai adókból páneurópai programokat finanszírozna, akár európai kötvények révén. A változás nem váratlan, hiszen a 2007-2013-as költségvetés elfogadásának egyik kitétele volt, hogy a bizottság megreformálja mind a bevételi, mind a kiadási oldalt. José Manuel Barroso, a bizottság elnöke szerint az unió történetében először az uniót valóban egységes egészként kezelő, „integrációs" büdzsé született, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős biztos, Janusz Lewandowski pedig úgy fogalmazott: kiadási oldalon evolúciós, a bevételek szerkezetében revolúciós a változás.

Mai ráfordítás, holnapi növekedés

Az uniós költségvetés tárgyalása évek óta heves tagállami reakciókat vált ki. Három vitás pont van: a büdzsé nagysága, az egyes országok hozzájárulásának mértéke, és az, hogy melyik nemzet nyer, és melyik veszít. Most, amikor a tagállamok többsége hatalmas adóssággal és megszorítási kényszerrel küzd, különösen érzékeny mindhárom felvetés.

Barroso a javaslat benyújtásakor azzal érvelt, hogy a relatíve kis büdzsé okos elköltésével jelentős hatásokat érhet el Európa. Szerinte az új támogatási struktúra egyik legfontosabb hozama, hogy minden egyes elköltött euró több célt szolgál: erősíti a kohéziót, növeli az energiahatékonyságot, harcol a klímaváltozás ellen, és támogatja a szociális célokat is, az agráriumnak juttatott pénzekből pedig nyer a zöldgazdaság.

- Nem az a lényeg, hogy mekkora forrás áll rendelkezésre, hanem az, hogy végül annak mekkora része hasznosul - érvelt a bizottság elnöke, aki szerint akár 5-10 százalékkal is emelkedhet az uniós társfinanszírozási ráta azokban az államokban, amelyek a költségvetési konszolidáció miatt egyébként nem lennének képesek lehívni a pénzeket. Lewandowski szerint a költségvetés intelligens átcsoportosítása új prioritásokat tett finanszírozhatóvá. A programok egyszerűsítésével és a források felhasználására vonatkozó kibővített feltételrendszer bevezetésével pedig valamennyi szakpolitikát korszerűsítették.

A javaslat a pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén a 2014 és 2020 közötti időszak átlagában a tagországok nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,05 százalékával számol, ami hét évre összegszerűen 1025 milliárd eurót jelent. A tényleges kifizetések a GNI 1 százalékát 972,2 milliárd eurót érik el.

Összehangolt nemzeti és uniós célok

Az uniós eurók legnagyobb hányada az emberek munkához jutását támogatja, és segíti a növekedést az országok közötti együttműködések ösztönzésével, valamint az uniós és nemzeti erőfeszítések összehangolása révén. Barroso szerint a kontinens országaiban most szigorra van szükség, miközben növekedni kell. Ehhez a nemzetállami invesztíciókat európai szintű befektetésekkel kell kiegészíteni, így a javaslat szerint az uniós támogatások 70 százaléka a jövőben nem nemzeti szintű, hanem páneurópai fejlesztéseket segít. Létrejön az európai összekapcsolódási alap (Connecting Europe Facility), amely az energia, a közlekedés és az információtechnológia (IKT) területén támogatja a ma hiányzó határokon átnyúló együttműködések kiépülését. A 40 milliárd euróból plusz a Kohéziós Alapból átcsoportosított 10 milliárdból gazdálkodó alap kontinens szerte fokozni fogja az összekapcsolhatóságot, ami a belső piac könnyebb elérhetőségéhez és bizonyos gazdasági „szigetek" elkülönülésének felszámolásához vezet.

- Innovatív finanszírozási eszközökkel felgyorsíthatjuk a források előteremtését, és megnövelhetjük az összegüket ahhoz képest, mint ha csupán közfinanszírozási eszközök állnának a rendelkezésünkre. A megvalósítás érdekében a bizottság támogatni fogja az uniós projektkötvények használatát is nagyobb, határokon átívelő infrastrukturális beruházások esetén, amelyek közép-, illetve hosszú távon rentábilisak - hangsúlyozta a bizottság elnöke.

A Magyarország számára legfontosabb, a gazdasági, szociális és területi kohéziót támogató keretben 376 milliárd euró szerepel a következő hétéves tervezési időszakra. Újdonság, hogy csak az Európa 2020 stratégiához szorosan kapcsolódó projektek kapnak támogatást. Ez garantálja az uniós pénzek eredményes elköltését, érvelt a bizottság. A tervezet szerint a tortából nagyobb szelet jut az új tagállamoknak, amelyek a jelenlegi 51 százalék helyett a források 55 százalékára számíthatnak. Bár az „átmeneti régiók" kategória létrehozása - ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka - a szegényebb országok felzárkózását szolgálja, a magyarországi régiók támogatása nem változik, néhány keletnémet tartomány viszont jól jár.