Külföldre mennének a magyarok

A világ piacvezető állásportáljait tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network - melynek a Profession.hu állásportál is tagja - és a holland Intelligence Group 2011-ben ismét elkészítette átfogó felmérését a külföldi munkavállalásról. A júniustól szeptemberig zajló felmérésben 66 ország 162.495 álláskeresőjét kérdezték.

Kép:flickr

A magyarok vonatkozásában szembetűnő, hogy míg a 66 ország átlaga szerint az emberek külföldi munkavállalási hajlandósága 68 százalék, nálunk 84 százalék vállalna más országban munkát. (Azzal az állítással, hogy „Hajlandó vagyok külföldön munkát vállalni", a válaszadók 50 százaléka teljesen egyetért, 34 százalék egyetért.)Az országon belüli elvándorlási kedv egy-egy állás érdekében már nagyjából megegyezik a nemzetközi átlaggal. (Azzal az állítással, hogy „Hajlandó vagyok az országon belül költözni", a válaszadók 29 százaléka teljesen egyetért, 34 százalék egyetért.) Nálunk az országon belüli mobilitási hajlandóság aránya 63 százaléka nemzetközi 66 százalékhoz képest.

A felmérésből kiderül az is, hogy az álláskeresők fele több mint 3 vagy 5 évig vállalna külföldön munkát, és 68 százalék részesíti előnyben a határozott idejű szerződéseket. A külhoni munkavállalás oka pedig egyértelműen a magasabb fizetés és nem utolsó sorban a karrierlehetőségek. A tavalyi adatok alapján egyértelmű összefüggés látszott az adott országok GDP-je és a külföldi munkavállalási hajlandóság között: a rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok lakosai szívesen veszik a sátorfájukat a jobb élet reményében.

Népszerűek a külföldi ösztöndíjak is a fiatalok körében. A külföldön szerzett tanulmányi vagy szakmai tapasztalat előnyei mellett érvelők egyszerre említik meg a javuló nyelvtudást, a kultúrák iránti nyitottság kialakulását, és ezzel együtt a nagyobb alkalmazkodó készséget, az utazás lehetőségét, és nem utolsó sorban egy új szempontú tanulási-, és munkaszemlélet elsajátítását. Egy európai szinten készült átfogó értékelő tanulmány (VALERA projekt: Professional value of Erasmus mobility -2006) az Erasmus hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit vizsgálva kimutatta, hogy az ösztöndíjasok rövidebb idő alatt találnak állást, a munkáltatók értékelik a külföldi tapasztalatot, a használható nyelvtudást, és persze még nagyon sok mindent.

Szomszédos országok adatai (százalékban): mobilitási hajlandóság bel- és külföldön