Az illegális szoftverhasználat arányát világszerte mintegy 37, hazánkban pedig 50-60 százalékra becsülik. A legelterjedtebb formája az egymás közti terjesztés, az alkalmi másolás – szakértők szerint ez az okozott gazdasági károk 50 százalékáért felelős –, továbbá a hamisítás, a jogtalan töltés merevlemezre, az internetes kalózkodás és a verziókalózkodás.

Igazoló dokumentumok

A szoftver legalitásának igazolásához Magyarországon is két dokumentumra van szükség: a használati jogot bizonyító licencszerződésre, valamint a birtokba kerülést igazoló okmányra (számla, ajándékozási papír stb.). Számos esetben – például a játékgyártóknál – az eredeti telepítőlemez igazolja a program eredetiségét, az üzletiszoftver-gyártók azonban ezt másodlagos dolognak tekintik. A gyártók minden esetbenhasználati jogot értékesítenek a felhasználónak, ebből származik a bevételük.

A szoftvertermékek időkorlátozás nélküli használatát a licenc engedélyezi, a végfelhasználói licencszerződésben rögzített feltételekkel. A mennyiségi licencek esetében különálló dokumentumként megjelenhet az úgynevezett Product Usage Right is (termékhasználati jog), amely részletesen leírja, hogy az adott terméken a felhasználó hogyan gyakorolhatja a használati jogát.

– Nehéz kiigazodni a szoftvergyártók licenckonstrukciói között: a dobozos, az OEM, a többgépes, a nagyvállalati, a szerződéses konstrukciókra más-más szabályozás vonatkozik, és mindegyiken belül további feltételeket kell teljesíteni – igyekszik segíteni az alapfogalmak tisztázásában Gerő László, a szoftvertanácsadással és -auditálással foglalkozó LicensePro Kft. vezető tanácsadója.

Főként a játékszoftvergyártók építenek az eredeti telepítőlemez kínálta megoldásra, amely szerint a program csak akkor futtatható, ha ellenőrizte magát. Az üzletiszoftver-gyártók a telepítőkészletek tekintetében az illegális másolatoknál sokkal nagyobb veszélynek tekintik a hamisításokat, amikor a termék telepítő CD-je vagy a doboza megtévesztésig olyan, mint az eredeti, és a felhasználó abban a hitben van, hogy az legális, holott hamis. A Microsoft egyik akciója pontosan erre irányul, amikor is az igazoltan boltban vett, ám gyanús kinézetű szoftvereket ingyen valódira cseréli – hangsúlyozza Gerő László. – Kifejezetten a hamisítás ellen találta ki és kezdte el alkalmazni telepítőlemezein a Microsoft a másolhatatlan, széles hologramot, a dobozos termékek esetében pedig az eredeti szoftverek egyértelmű azonosítását segítő COA (Certificate of Authenticity – eredetiségtanúsítvány) rendszert. A COA matricát fel kell ragasztani arra a számítógépre, amelyre a szoftvert telepítik. Ellenőrzéskor a matrica és a vásárlást igazoló számla együttesen elég a legalitás igazolásához.

Háromféle védelem

Alapjában véve háromféle szoftvervédelmi megoldás létezik, a hardver- és a szoftverkulcs, valamint az úgynevezett lábnyom (foot stamp).

Hardverkulcsok – típusuk gyártónként eltérő – a számítógép különböző kommunikációs portjaira illeszthetők (soros, párhuzamos, printer port stb.). A megoldás lényege, hogy a program addig nem kezd el működni, amíg a hardverkulcsban tárolt adatokat meg nem kapja. A hardverkulcs nagyon hatékony, elvesztése esetén azonban a termék használhatatlanná válik.

A szoftverkulcs egy telepítésazonosító kód, amely az interneten generál egy licenckulcsot, lehetővé téve a szoftvertermék aktiválását; ugyancsak megbízható módszer.

A „foot stamp” elnevezés önmagáért beszél: a feltelepített program beleégeti a „lábnyomát” a számítógép merevlemezébe, ahonnan azután szinte lehetetlen eltávolítani. Hátránya, hogy a licencet újra kell regisztrálni, ha a számítógép fő részegységei változnak vagy meghibásodnak.

– Hogy adott gyártó melyik biztonsági megoldást alkalmazza, azt az üzletpolitikája dönti el. De csak a technikai védelemre alapozni nem lehet – vallja Pogány László, a biztonsági szoftvereket gyártó Symantec értékesítési igazgatója. – A szerzői jog védelme ennél fontosabb. Jó lenne, ha az emberek tudatában lennének annak, hogy a szoftver, amit használnak, valaki másnak a szellemi terméke. Rengeteg munka és befektetés van benne, ráadásul a színvonalát folyamatosan emelni kell. Ennek az árát kell megfizetni.

Ahány márka, annyi szokás

A nagy értékű mérnöki és grafikai programok – mint például az Autocad, az Autodesk, az Archicad, a Quark Express – hardverkulcsot használnak önmaguk azonosításához. Ezzel szemben például az Adobe, a Corel vagy a Microsoft szoftverei nem igénylik az eredeti telepítőlemezt, bár elképzelhető, hogy egy-két funkció így nem lesz használható. Van, amikor a használati jogot sem kell megvenni – például az IBM nagygépes rendszereinél –, hanem egy működést engedélyező kódért kell negyedévente fizetni. A Microsoft a Windows XP operációs rendszer és az XP Office piacra dobásakor vezette be a termékaktiválást, amelynek lényege, hogy a termék x számú indításig indul el magától, de a helyes működéshez utána telefonon vagy interneten keresztül egy, a számítógéphez és a termékhez kötődő kódot kell kérni. A dobozos termékekre érvényes termékaktiválási megoldást a Microsoft a házon belüli, magánfelhasználóknál és egyéni vállalkozóknál történő kalózkodás visszaszorítására találta ki. Célja a szoftverek egymás közti csereberélésének, az alkalmi másolásnak a visszaszorítása; hogy csak annyi szoftvert telepítsenek, ahány telepítőlemez van.

– A grafikai piac szoftverhasználatára jellemző – mondja Pénzes Zsuzsa, a Corel termékeket forgalmazó Codra Kft. ügyvezető igazgatója –, hogy a professzionális felhasználók, tehát akik munkát végeznek vele, törekednek a legalitásra. Ők inkább arra nem költenek, hogy több gépre is megvegyék a felhasználói jogokat, mert mire erre sor kerülne, a hardvervásárlás kimeríti a kasszát.

Frissítési akciók

A jogi értelemben vett legalizálás első típusa lehet, ha egy csoport együttesen nyilatkozik arról, hogy legalizálni akar, és a gyártó kedvezményt ad. Klasszikus akció volt az 1994–1996-os önkormányzati legalizáció, amikor a hivatalok az összigény arányában álló kedvezménnyel vásárolhattak Microsoft termékeket.

Másik megoldás az úgynevezett ernyőszerződés. Az Oktatási Minisztérium 1995-ben kötött ilyet a Microsofttal: ennek alapján minden magyar iskola egyenként olyan áron vásárolhatott, mintha egyszerre vásároltak volna.

A harmadik forma a promóciós ajánlatok köre. Idetartozik, ha a gyártó ugyanazért az árért több licencet ad (például ötöt fizet, hatot kap, vagy egy új áráért két régit). A Corel, Microsoft, Novell folytatott le ilyen akciókat. A promóciós ajánlatoknál kell említeni a különböző frissítési (a régebbi termékeket a gyártó kedvezményesen új verzióra frissíti; Corel, Borland) és amnesztiaakciókat (Corel), de ide tartoznak a közös legalizációs akciók is, amikor egy hardver vásárlásával a felhasználó jogtiszta szoftverhez is jut egyúttal (Corel, HP/Compaq).

Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2003. februári számában.