Mától lehet pályázni a melegebb otthonokra

2017. június 06. kedd - 20:00 / piacesprofit.hu
  •    

Június 6-án 8 órától adhatták be a pályázatokat az Otthon Melege Programon belül családi házak fűtési rendszereinek korszerűsítésére az igénylők. Majd hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. A meghirdetett keretösszeg mintegy ötezer ház fűtéskorszerűsítését teszi lehetővé. A keretösszeget perceken belül túligényelték - olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet – amellett, hogy fontos előre lépésnek tekinti az Otthon Melege pályázat megjelenését, javulást lát a pályázati kiírás minőségében, és bizakodva várja a program folytatását is – elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források megemelését és egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését, legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Az első fázis 5 ezer családnak lehet elég

A fűtési rendszerek korszerűsítésének első fázisára kiírt 3,5 milliárd forintos támogatási keret országosan mintegy ötezer család kazánjának és kéményének felújítását teszi lehetővé, holott a hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet, és folyamatosan tovább öregszik. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem gyakran szennyezők is. Egyrészt tehát jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, másrészt károsanyag-kibocsátásuk is magasabb a modern készülékekénél.

2015 ősze komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energiamegtakarítási, -hatékonysági követelményeiben, ami a kazáncsere költségeit akár másfél-kétszeresre is növelte. A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően odavezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb ugyanis, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.
Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40 százalékot is elérheti. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg. A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség – beleértve a készülék árát – az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.

Az energiahatékonyság csökkentené igazán a rezsit
A Magyar Energiahatékonysági Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a szociális rezsicsökkentés – mint az energiaszegénység felszámolására tett intézkedés – önmagában részmegoldás. Az energiaszámlák tartós csökkentéséhez elengedhetetlen a magyar otthonok energiahatékonyságának állami, programszerű támogatása is.

A lakóközösségeknek ez nem jelent megoldást

Fontos előrelépésnek tekinthető ugyan, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felismerte a problémát, de a kazáncserére fordított keretösszeg egyrészt nagyon alacsony, másrészt csak magánszemélyek pályázhattak. Ez ellehetetlenítette olyan társasházban lakók támogatását, ahol gyűjtőkémények vannak, és a készülékcsere, illetve kéményfelújítás csak együttesen, lakóközösségi szinten oldható meg.

Annál is nagyobb gond ez, mert a lakóközösségek számára a kamattámogatott hitelprogram igénybevétele is szinte lehetetlen. A hitelfelvételhez kapcsolt feltételrendszer és ezen belül a jelzálog, illetve óvadéki feltételek megismerése – az eddigi tapasztalatok szerint – elriasztja a társasházi és lakásszövetkezeti érdeklődőket a programban való részvételtől. Ennek oka abban keresendő, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek nem tudják teljesíteni az eljárásrendben megjelölt biztosítéki kötelezettségeket. Gyakorlatilag a megnevezett három lehetőség közül egyiket sem tudják igénybe venni. Ennek részben jogi, részben társasház-gazdálkodási okai vannak.

Hiába tűnik tehát a kamattámogatott hitel papíron vonzónak. Az egymástól függetlenül működtetett pályázati és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan hirdetik is meg őket. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat – olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.

A felsorolt problémák megoldása a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése lehet, amelyben a visszatérítendő támogatásokat – azaz hiteltermékeket – a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást) kombináltan „értékesítik” a lakosság számára.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium reakciója a MEHI közleményére
Az Otthon Melege Programban hazai költségvetési forrásból meghirdetett fűtéskorszerűsítési alprogramot óriási érdeklődés kíséri, 24 óra alatt több mint 3.500 pályázatot nyújtottak be mintegy 2 milliárd forintos támogatási igénnyel. A 3,5 milliárd forintos keretösszegből jelenleg még további 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás a lakosság rendelkezésére áll.
Teljesen alaptalan tehát a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) tegnapi közlése, mely szerint a keretösszeget perceken belül túligényelték volna. A szervezet és a valótlan állítást kritikátlanul átvevő sajtóorgánumok súlyosan félrevezetik a lehetséges pályázókat, a közvéleményt. A családi házak és társasházi lakások fűtéskorszerűsítéséhez támogatást biztosító alprogramban a kiíró továbbra is várja a pályázatokat elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül.
Az alprogram keretében a beruházással érintett családi házban vagy egyedi fűtési rendszerrel rendelkező társasházi lakásban tulajdonjoggal rendelkező természetes személyek igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást új kondenzációs kazán beépítésére és a kiegészítő költségekhez (pl.: kéményátépítés, radiátorok cseréje, fűtési csőhálózat korszerűsítése). A támogatás maximális mértéke az elszámolható bruttó költségek 40 százaléka, de legfeljebb 700 ezer forint. A szén-dioxid kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek terhére biztosított 3,5 milliárd forintos forrás várhatóan 6-9 ezer épület, lakás fűtési rendszerének korszerűsítéséhez járulhat hozzá. Az első napon benyújtott pályázatok alapján az átlagos támogatási igény 500 ezer forint körül alakult.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor