Szívesen kiröppennek - Kép: PP Archív, Fotó: Bartos Gyula

A Jobline Pályaorientáció Kutatás eredményei szerint a gyerek külföldi továbbtanulását a szülők harmada tartja valószínűnek, a gyerek későbbi külföldi elhelyezkedésével pedig a megkérdezettek közel fele számol. A reprezentatív kutatás rámutat arra, hogy az első számú motivációt a külföldi munka esetében a magasabb, értékarányosabb fizetések jelentik, ezt követi a nyelvtanulási lehetőség és a jobb karrier lehetőségek. „A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy nem az álláshiány a külföldi munkavállalás elsődleges oka. A hazai munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ezért az, hogy megtalálja és összekösse a megfelelő jelölteket a megfelelő munkahelyekkel és így győzze meg őket az itthon maradásról” – mondta el Toldi Gábor, a Jobline.hu igazgatója.

A reprezentatív felmérést továbbtanulás előtt álló (középiskolás vagy alapképzésben részt vevő) gyerekkel rendelkező szülők körében végezték, mert noha a legtöbb esetben a fiatalok döntenek saját jövőjükről, a család anyagi finanszírozása nélkül céljaikat nehezen tudják megvalósítani. A kutatás célja annak feltérképezése volt, hogy a felsőoktatás piacosodásának és a munkalehetőségek beszűkülésének idején milyen stratégiákat követnek a szülők gyermekeik iskoláztatásának és majdani eredményes elhelyezkedésének érdekében.

A megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28%), negyedik pedig az Egyesült Államok (9%). (Már így is egy kisvárosnyi magyar dolgozik Ausztriában.)

A családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak: a költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek becslését illetően nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak. „A külföldi tanulmányokkal kapcsolatos tájékozottságot illetően van még fejlődésre lehetőség, mivel a tanulmányok díját és az azon felüli kiadásokat nagyon sokan egyáltalán nem tudják megbecsülni” – mondta el az adatok értékelésekor Toldi Gábor. A családok 69 százaléka elsősorban az internetről tájékozódik a külföldi továbbtanulási lehetőségekről, de sokan fordulnak ismerősökhöz (36%) és a gyerek tanárához is (32%). A megkérdezettek egyötöde azonban úgy érzi, nem elégségesek a külföldi tanulmányokra vonatkozó információk.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint mennyire valószínű gyermekeik külföldi munkavállalása. A vizsgált fiatalok szüleinek közel fele (45%) valószínűnek tartja, hogy gyermeke külföldön is megpróbál majd munkába állni. Az eredmények szerint minél alacsonyabb végzettségre számít a tanuló, annál valószínűbbnek tartják szülei a külföldi munkavállalást. A várhatóan diplomát szerzők esetében a szülők 40 százaléka, míg az érettségiig eljutók szüleinek 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy gyermeke nem Magyarországon helyezkedik el. A felmérés eredményeiből az is kiderül, hogy a szülők közül csak kevesen gondolják a külföldi elhelyezkedést véglegesnek. A külhoni munkavállalással számolók harmada 1-2 éves időtartamra számít és csak hatoda véli úgy, hogy gyermeke külföldi munkavállalása akár végleges is lehet. Érdekesség, hogy a szülők háromszor nagyobb esélyt adnak a végleges külföldön maradásnak, ha azt megelőzően külföldön is tanulnak a fiatalok. A külföldi tanulást és munkavállalást egyébként a szülők már korán, a fiatalok idegennyelv-oktatására fordított jelentős összegekkel támogatják, hiszen úgy gondolják, a sikeres elhelyezkedésnél a nyelvtudás a legfontosabb tényező.