Nyugdíj: nem látszik a stratégia

Az alapvető kérdés nem az dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint, hogy fenntartható-e a nyugdíjrendszer, hanem az, hogy a jövőben nyugdíjassá válók miből fognak megélni. A kormány eddigi intézkedései erre nem adnak megnyugtató választ. Egy 1997-es törvény szerint 2013-tól a nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, de egy szolgálati év már csak 1,65 százalékot ér majd, így - a ledolgozott 40 évvel számolva - a helyettesítési ráta 66 százalék lesz, szemben a mostani 70-80 százalékkal.
- Aki jövőre megy nyugdíjba, már ezzel kalkulálhat, ha a regnáló kormány nem módosít a számítási modellen. A hírek szerint viszont szó van a változtatásról. Igaz, az alacsonyabb helyettesítési ráta összhangban lenne az európai gyakorlattal, ugyanakkor más országokban működik a második és harmadik pillér, esetenként a negyedik is - mutat rá a szakember.

Miből él?

 Kép:PP archív

Magyarországon viszont jelen pillanatban a társadalom elsősorban az első pillérre, az állami juttatásra hagyatkozik. A másodikat, az éppen lebontott magán-nyugdíjpénztári rendszert már nem lehet nyugdíjpillérnek nevezni. A harmadik, az önkéntes pénztár ugyan létezik, de gyengül. (Az önkéntes pénztári rendszer további sorvadásának megállítása érdekében fontos lenne visszaállítani a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre.) Az eddigi tapasztalatok szerint a magánnyugdíjpénztárak lebontása negatívan hatott erre a megtakarítási formára is: az emberek többsége elbizonytalanodott, és inkább más típusú megtakarításokat részesít előnyben, vagy feléli a jövedelmét, a munkáltatói hozzájárulások pedig látványosan romlanak a nehéz gazdasági helyzet miatt. A tagok száma csökken - 2010 végén 1 millió 300 ezren voltak a PSZÁF adatai szerint, 2011. szeptember 30-án már csak 1 millió 277 ezren -, a 2007-ben még a 100 milliárd forintot meghaladó befizetések 2010 végére 79 milliárd forintra apadtak. 2011 elején volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy a változások sokakat az önkéntes pénztárak felé terelnek - az első negyedévben több mint 20 ezer új belépő volt -, a harmadik negyedévre viszont lelohadt a lelkesedés, és már csak 11 ezer új tag szavazott bizalmat valamelyik kasszának.
- A hazai nyugdíjrendszer pilléreinek radikális megnyirbálása önmagában nem garantálja, hogy a jelenleg érvényes demográfiai és foglalkoztatási mutatók mellett a rendszer hosszú távon fenntartható lesz. A foglalkoztatás stagnál, az aktívak száma szinte ugyanannyi, mint másfél éve volt, az eltartók és eltartottak aránya sem javul - mutat rá a problémára Kovács Erzsébet.

A népes Ratkó-korosztály tagjai - az 1953-1955-ös születésűek - mostanában kezdenek majd nyugdíjba menni, ami annak ellenére megterheli majd a rendszert, hogy az ez évtől életbe lépett nyugdíjkorhatár-emelés miatt az 1953-ban születettek már csak 63 évesen - vagyis 2016-tól - mehetnek nyugdíjba. Mivel a korosztályhoz tartozók nehezen tudnak elhelyezkedni - foglalkoztatásuknak nincsenek ösztönzői -, a befizetési oldal nem erősödik a továbbfoglalkoztatástól sem.

A munkáltatói járulék szociális hozzájárulási adóvá formálása sem a rendszer fenntarthatóságát szolgálja. Mivel nem járulék, a befizetésből nem következik nyugdíjjogosultság, így 2012-től nyugdíjfizetési kötelezettség mindössze a 10 százalékos járulékkal szemben keletkezik, az adóvá átnevezett 24 százalék más célokra is felhasználható.
- Az átstrukturálás negatív forgatókönyv esetén végső soron a nyugdíjak csökkenéséhez is vezethet - mondja Kovács Erzsébet, aki szerint a nyugdíjrendszer javítása szempontjából 2010 és 2011 két elveszett év volt.

A második pillér lebontása megkezdésekor ígért egyéni nyugdíjszámlák sem készültek el, bár tavaly decemberben Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott azt mondta, hogy elkezdődött a kidolgozásuk. A névleges számla a nyugdíjas és az aktív dolgozók viszonyát tükrözi, és a svéd rendszer egyik fontos eleme.

Elvileg a rendszer átláthatóbbá válását szolgálhatná, hogy a befizetett járulékból most már csak a tényleges nyugdíjakat fizeti az állam, a matematika törvényszerűségeit figyelembe véve viszont riasztó számokat kapunk.
- Ha a keresetem után 10 százalékot fizetek, és dolgozom 42 évig, majd 21 évig vagyok nyugdíjas, a fizetésem 20 százalékát kapom nyugdíjként - magyarázza a Corvinus tanára.

Az emberek nagy része tehát időskorában nem a nyugdíjából fog élni, ezért az öngondoskodásnak hangsúlyos szerepet kellene kapnia az időskori megélhetés biztosításában. A jelentős ingatlanvagyon-állomány esetleg működhet nyugdíjcélú megtakarításként, ha a gyerekek kirepülésével a szülők kisebb lakásba költöznek. (A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint.)
- Várhatóan egy alacsonyabb szintre zsugorított rendszert fog az állam fenntartani, mert pénzügyi értelemben nincs más alternatíva. A mostani nyugdíjasoknak is valószínűleg csökkenni fog a járadékuk, igaz, magasabb értékről kiindulva, mint azoké, akik a jövőben mennek nyugdíjba - teszi hozzá Kovács Erzsébet.

Az európai országokban egyre inkább ösztönzik a negyedik pillér, az időskori foglalkoztatás megerősödését. A magyar jogszabályok is engedik a nyugdíj melletti munkavégzést, az adórendszer viszont egyáltalán nem támogatja. Azok, akik öregségi nyugdíjat kapnak - vagyis elmúltak 62 évesek - ugyan korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíj folyósítása mellett, de a megszerzett jövedelmük után járulékot és szja-t kell fizetniük. Az előrehozott öregségi nyugdíjat élvezők viszont 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, így kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak sem. Nekik teljes terhet kell fizetniük, hogy kiegészíthessék korhatár előtti ellátásra átnevezett nyugdíjukat. Emellett, ha az éves jövedelmük meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát - ez havi átlagban a minimálbér másfélszeresét jelenti -, akkor attól az időponttól, amikor ezt elérik, megszűnik az ellátásuk. A korkedvezménnyel nyugdíjba menők eddigi nyugdíját pedig január elsejétől szolgálati járandóságnak hívják, amit 27 százalék szociális hozzájárulási adó (alapja a minimálbér 112,5 százaléka), 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (alapja a minimálbér 150 százaléka) és 10 százalék nyugdíjjárulék (alapja a minimálbér 100 százaléka) terhel.