2012. február 6. 7:30 | Sebők Orsolya
kulcsszavak:nyugdíj, nyugdíjpénztár, nyugdíjkiegészítés
ÁLLAMI ELLÁTÁS
Nyugdíj: nem látszik a stratégia
Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási mutatók nem kedveznek a nyugdíjaknak, ami a korhatárhoz közelállóknak sem ígér sok jót, a fiatalabb nemzedék számára pedig még a mainál is komorabb jövőt jósol. Az elmúlt két évben elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, de azt nem látni, milyen hosszú távú stratégia alapján. Az eddigi lépések célja, úgy tűnik, sokkal inkább a pillanatnyi költségvetési lyukak befoltozása, semmint a hosszú távon fenntartható és majdan védelmet, megélhetést nyújtó rendszer kialakítása.
Az alapvető kérdés nem az dr. Kovács Erzsébet, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint, hogy fenntartható-e a nyugdíjrendszer, hanem az, hogy a jövőben nyugdíjassá válók miből fognak megélni. A kormány eddigi intézkedései erre nem adnak megnyugtató választ. Egy 1997-es törvény szerint 2013-tól a nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset lesz a nyugdíj kiszámításának alapja, de egy szolgálati év már csak 1,65 százalékot ér majd, így - a ledolgozott 40 évvel számolva - a helyettesítési ráta 66 százalék lesz, szemben a mostani 70-80 százalékkal.
- Aki jövőre megy nyugdíjba, már ezzel kalkulálhat, ha a regnáló kormány nem módosít a számítási modellen. A hírek szerint viszont szó van a változtatásról. Igaz, az alacsonyabb helyettesítési ráta összhangban lenne az európai gyakorlattal, ugyanakkor más országokban működik a második és harmadik pillér, esetenként a negyedik is - mutat rá a szakember.
Magyarországon viszont jelen pillanatban a társadalom elsősorban az első pillérre, az állami juttatásra hagyatkozik. A másodikat, az éppen lebontott magán-nyugdíjpénztári rendszert már nem lehet nyugdíjpillérnek nevezni. A harmadik, az önkéntes pénztár ugyan létezik, de gyengül. (Az önkéntes pénztári rendszer további sorvadásának megállítása érdekében fontos lenne visszaállítani a saját tagi befizetés után a visszaigényelhető személyi jövedelemadó mértékét a jelenlegi 20 százalékról a régi, 30 százalékos szintre.) Az eddigi tapasztalatok szerint a magánnyugdíjpénztárak lebontása negatívan hatott erre a megtakarítási formára is: az emberek többsége elbizonytalanodott, és inkább más típusú megtakarításokat részesít előnyben, vagy feléli a jövedelmét, a munkáltatói hozzájárulások pedig látványosan romlanak a nehéz gazdasági helyzet miatt. A tagok száma csökken - 2010 végén 1 millió 300 ezren voltak a PSZÁF adatai szerint, 2011. szeptember 30-án már csak 1 millió 277 ezren -, a 2007-ben még a 100 milliárd forintot meghaladó befizetések 2010 végére 79 milliárd forintra apadtak. 2011 elején volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy a változások sokakat az önkéntes pénztárak felé terelnek - az első negyedévben több mint 20 ezer új belépő volt -, a harmadik negyedévre viszont lelohadt a lelkesedés, és már csak 11 ezer új tag szavazott bizalmat valamelyik kasszának.
- A hazai nyugdíjrendszer pilléreinek radikális megnyirbálása önmagában nem garantálja, hogy a jelenleg érvényes demográfiai és foglalkoztatási mutatók mellett a rendszer hosszú távon fenntartható lesz. A foglalkoztatás stagnál, az aktívak száma szinte ugyanannyi, mint másfél éve volt, az eltartók és eltartottak aránya sem javul - mutat rá a problémára Kovács Erzsébet.
A népes Ratkó-korosztály tagjai - az 1953-1955-ös születésűek - mostanában kezdenek majd nyugdíjba menni, ami annak ellenére megterheli majd a rendszert, hogy az ez évtől életbe lépett nyugdíjkorhatár-emelés miatt az 1953-ban születettek már csak 63 évesen - vagyis 2016-tól - mehetnek nyugdíjba. Mivel a korosztályhoz tartozók nehezen tudnak elhelyezkedni - foglalkoztatásuknak nincsenek ösztönzői -, a befizetési oldal nem erősödik a továbbfoglalkoztatástól sem.
A munkáltatói járulék szociális hozzájárulási adóvá formálása sem a rendszer fenntarthatóságát szolgálja. Mivel nem járulék, a befizetésből nem következik nyugdíjjogosultság, így 2012-től nyugdíjfizetési kötelezettség mindössze a 10 százalékos járulékkal szemben keletkezik, az adóvá átnevezett 24 százalék más célokra is felhasználható.
- Az átstrukturálás negatív forgatókönyv esetén végső soron a nyugdíjak csökkenéséhez is vezethet - mondja Kovács Erzsébet, aki szerint a nyugdíjrendszer javítása szempontjából 2010 és 2011 két elveszett év volt.
■ A nyugdíjkorhatár felemelésével az uniós polgárok egyharmada– a magyarok 20 százaléka – ért egyet. A legtöbb visszautasító Romániában (87 százalék), Lettországban (86, Szlovákiában (83) és a hamarosan csatlakozó Horvátországban volt (81). A dánok, hollandok, írek, britek és osztrákok viszont átlátják, hogy szükséges a korhatár emelése, itt a lakosság több mint fele elfogadja ezt.
A második pillér lebontása megkezdésekor ígért egyéni nyugdíjszámlák sem készültek el, bár tavaly decemberben Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott azt mondta, hogy elkezdődött a kidolgozásuk. A névleges számla a nyugdíjas és az aktív dolgozók viszonyát tükrözi, és a svéd rendszer egyik fontos eleme.
Elvileg a rendszer átláthatóbbá válását szolgálhatná, hogy a befizetett járulékból most már csak a tényleges nyugdíjakat fizeti az állam, a matematika törvényszerűségeit figyelembe véve viszont riasztó számokat kapunk.
- Ha a keresetem után 10 százalékot fizetek, és dolgozom 42 évig, majd 21 évig vagyok nyugdíjas, a fizetésem 20 százalékát kapom nyugdíjként - magyarázza a Corvinus tanára.
Az emberek nagy része tehát időskorában nem a nyugdíjából fog élni, ezért az öngondoskodásnak hangsúlyos szerepet kellene kapnia az időskori megélhetés biztosításában. A jelentős ingatlanvagyon-állomány esetleg működhet nyugdíjcélú megtakarításként, ha a gyerekek kirepülésével a szülők kisebb lakásba költöznek. (A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint.)
- Várhatóan egy alacsonyabb szintre zsugorított rendszert fog az állam fenntartani, mert pénzügyi értelemben nincs más alternatíva. A mostani nyugdíjasoknak is valószínűleg csökkenni fog a járadékuk, igaz, magasabb értékről kiindulva, mint azoké, akik a jövőben mennek nyugdíjba - teszi hozzá Kovács Erzsébet.
Az európai országokban egyre inkább ösztönzik a negyedik pillér, az időskori foglalkoztatás megerősödését. A magyar jogszabályok is engedik a nyugdíj melletti munkavégzést, az adórendszer viszont egyáltalán nem támogatja. Azok, akik öregségi nyugdíjat kapnak - vagyis elmúltak 62 évesek - ugyan korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíj folyósítása mellett, de a megszerzett jövedelmük után járulékot és szja-t kell fizetniük. Az előrehozott öregségi nyugdíjat élvezők viszont 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, így kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak sem. Nekik teljes terhet kell fizetniük, hogy kiegészíthessék korhatár előtti ellátásra átnevezett nyugdíjukat. Emellett, ha az éves jövedelmük meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát - ez havi átlagban a minimálbér másfélszeresét jelenti -, akkor attól az időponttól, amikor ezt elérik, megszűnik az ellátásuk. A korkedvezménnyel nyugdíjba menők eddigi nyugdíját pedig január elsejétől szolgálati járandóságnak hívják, amit 27 százalék szociális hozzájárulási adó (alapja a minimálbér 112,5 százaléka), 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (alapja a minimálbér 150 százaléka) és 10 százalék nyugdíjjárulék (alapja a minimálbér 100 százaléka) terhel.
- Miből lesz így magánnyugdíj?
- Túl gyorsan öregszünk
- Öngondoskodás a biztos időskor titka
- A kiszámíthatatlanság ára
- Nyugdíj: itt a döntés ideje!
- Közeleg a határidő
- Kérjen külön nyugdíjat a munkáltatójától!
- Nyugdíjpénztárak: kétséges kimenet
- Nyugdíj: van kihasználatlan lehetőség
- Nyugdíj: senki sem túl öreg a munkához?

















Mindenekelőtt szeretnék elnézést kérni azért, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatos hozzászólásaimat minden esetben ezzel kezdem. Hozzászólásaimat a tanulmányom tartalmából idézem, figyelemfelkeltés céljából.
Biztos vagyok benne, hogy a felosztó – kirovó nyugdíjrendszerben, az eddigi rossz nyugdíjtörvények miatt, magyar országon nem volt, nincs és nem is lesz egy embernek sem igazságos nyugdíja, ezért a jelenlegi nyugdíjrendszert teljes mértékben át kell alakítani. Éppen ezért, én magánszorgalomból, tanulmányi szinten, EMMB, Emberek Mindenkori Megélhetésének Biztosítása címszó alatt kidolgoztam egy teljesen új, más logikára épülő komplex biztosítási rendszert, melyet beadtam a jelenlegi kormánynak, törvényi kidolgozásra és bevezetésre, mely teljes egészében összecseng a kormány eddigi intézkedéseivel, illetve döntéseivel.
Néhány kivonat és gondolat a tanulmányom tartalmából:
Az EMMB olyan rendszer.
1. Az (EMMB) Emberek Mindenkori Megélhetésének Biztosítása nem más, mint a jelenlegi Magyar Nyugdíj Biztosítási rendszer helyett, egy biztonságosabb igazságosabb, egyszerűbb, gazdaságosabb, korszerűbb, leghosszabb távú, több célra felhasználható, személyre szóló, követhető, kiszámítható, rugalmas, arányos, önfinanszírozó, világviszonylatban egyedülálló, biztosítási forma, állami garanciával.
2. mely egyéni számlás rendszerű lesz,
3. mely nem függ a demográfiai változástól,
4. stb