"Az egyik dolog, amit megtanultam a Microsoftnál, hogy az innováció folyamata hosszabb időbe telik, mint ahogy az emberek gondolják, ugyanakkor forradalmibb hatású is, mint ahogy képzelnénk." -írja Gates. Ilyen folyamat hatja át jelenleg a szegény országok mezőgazdaságát.
Gates életében először 1997-ben utazott Afrikába. A Dél-Afrikai Köztársaságban található Sowetóban nézte, ahogy cége komputerek adományoz a helyieknek és szoftvert a közösségi központnak. Ez volt az első alkalom, hogy valódi szegénységet látott a saját szemével. Azt, hogy emberek elektromos áram, vezetékes víz, vécé és betonozott autóutak nélkül élnek. Hogy a komputert működtetni tudják a szabadidő központban, külön generátort kellett adományozniuk, mert nem volt elektromos infrastruktúra. De tudta, hogy amint elutazik, a generátort valami más funkcióra fogják használni, mely sokkal szükségesebb a helyiek életéhez. 1997-ben "nem tudtam tudomást nem venni a tényről, hogy a kis farmok nagy része nem képes elegendő élelmet produkálni" a tulajdonosainak.
Kisebb áramigényük, s növekvő adatkapacitásuk és képességeik miatt az okostelefonok sokkal könnyebben szolgálhatnak praktikus feladatok megoldására és a kisvállalkozók üzletvitelének segítésére az elmaradott régiókban. Az elmúlt 20 évben a mobiltelefonok olyan mértékben nyomultak bele az emberek életébe, hogy azt "képtelen lettem volna megjósolni", írta Gates a blogján. (Amerikában a lakosság kétharmada rendelkezik mobiltelefonnal, az előfizetők száma globálisan pedig megegyezik az emberiség lélekszámával, azaz 7 milliárd. Persze sokan több telefonnal is rendelkeznek.)
Informális gazdaságból nemzetgazdasági erő
Afrikában több százmillió ember él gazdálkodásból, de nem termelnek annyit, hogy a család által elfogyasztott mennyiség felett többlet is maradjon és azt eladhassák. A kontinens ezért évente 40 milliárd dollárnyi élelmiszert importál Ázsiából. (2015-ös adat szerint.) Ugyanakkor hatalmas tömegek, akik nem, vagy alig rendelkeznek kommunikációs és elektromos infrastruktúrával, működnek az informális gazdaság szereplőiként. Ezt a szegmenst kellene bekapcsolni a gazdaság egészébe - véli Gates. Erre pedig van lehetőség - csak éppen más, mint ahogy a fejlett világon ezt megszoktuk.
A dolog azonban itt nem ér még véget. A termelőket össze is kell hozniuk egymással, hogy növekedjen a kereskedelem köztük. Földjeikhez azért nem mennek utak, mert nem részei a kereskedelemnek. A digitális eszközök hangot adnak a kisgazdáknak, ha tömeges számban jelennek meg az online platformokon, többé nem lehet elhallgatni őket.
A gazdák amellett, hogy hallathatják a hangjukat, a piaci viszonyokról is tájékozódhatnak az internetről, hogy a következő szezonban mely terményeknek jósolnak magas árat. A terméshozamok analizálása, összehasonlítása is lehetséges, ahogy minél többet kommunikálnak egymással digitálisan a termelők. Gates szerint ez az elvileg elképzelhető mobilos-digitális gazdaság és tranzakciós ökoszisztéma hatékony eszköz és környezet lehet a lemaradók felzárkóztatására.
Hogy mire használható nálunk a mezőgazdaságban az e-biznisz, arról itt olvashat.
Rendkívül alacsony internetpenetráció
Ehhez viszont internet kéne, ami egyelőre nincs. Bár a tengerek alatt futó optikai kábelek ezt a földrészt is ellátják adatforgalommal,az afrikai háztartások 90%-a nem rendelkezik hozzáféréssel a nethez. A fő probléma a szárazföldi részeken van és leginkább az eszközök hiánya.
A Google 2013-ban indította el a Projekt Linket, hogy felzárkóztassa Afrikát az információs szupersztrádán optikai kábelek kiépítésével és internet-alapú internetkapcsolattal - ezt azonban nem a fogyasztóknak, hanem a szolgáltatócégeknek (értsd: telkom vállalatoknak) kínálják, hogy olcsón létesíthessenek minőségi szolgáltatást. Ugandában kezdték a fejlesztést, ahol a fővárosban elindul a 4G szolgáltatás. Hamarosan Ghánában folytatják a munkát. A Google az internet-felhasználók megsokszorozásával persze nagy (reklám)bevételt vár Afrikától. De más tervek szerint előbb-utóbb héliumos léggömbökről látná el ingyenes internettel az egész világot a keresőóriás.
- Afrika 10,7%
- Dél-Kelet Ázsia 39%
- Arab országok 40,3%
- Dél-, Közép- és Észak-Amerika 60%
- Független Államok Közössége (szovjet utódállamok) 60,1%
- Európa 82,1%
- Afrika 0,5% / 17,4%
- Dél-Kelet Ázsia 8,9% / 42,3%
- Arab országok 3,7% / 40,6%
- Független Államok Közössége (szovjet utódállamok) 13,6% / 49,7%
- Dél-, Közép- és Észak-Amerika 18% / 77,6%
- Európa 29,6% / 78,2%
