Rabszolgák szedik a magyar almát

Míg a boltokban a fogyasztó 300-400 forintot fizet egy kiló almáért, a termelő ezért már csak 100-150 forintot, az almaszedő munkás pedig kevesebb, mint 10 forintot kap. Mindez gyakran emberjogi problémákkal, hazai és nemzetközi jogszabályok felrúgásával társul.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Köztudott, hogy a Magyarországon fogyasztott déligyümölcsöket méltánytalan körülmények között termelik. A fejlődő országok banán- és lénarancsültetvényein embertelen munkakörülmények uralkodnak, és az európai piacra érkező termékek előállítása jelentős környezetszennyezéssel jár. Sokan azzal nyugtatják lelkiismeretüket, hogy ha helyi, magyar terméket vásárolnak, mindehhez nem járulnak hozzá.

Ám a hazai almaültetvényeken sem sokkal jobb a helyzet - derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a vs.hu közös oknyomozó riportjából. A magyarországi almaszedő munkások jó esetben napi 4-6000 forintot is hazavihetnek egy-egy hajtósabb, 10-12 órás munkanap után. Ennél rosszabb helyzetben vannak azok, akik közmunkában végzik ugyanezt, és mintegy 2400 forinttal a zsebükben térhetnek haza, igaz nekik „csak” 8 órát kell dolgozniuk.

Szabolcsi alma lesz az ivólében - Fotó: SXC

Rabszolgasors

Az alacsony bér számos olyan tényezővel társul, ami nemcsak jogszabályellenes, de emberi jogi szempontból is kifogásolható. Az almaszüretelő idénymunkások sokszor munkaszerződés és egészségügyi biztosítás nélkül, szélsőséges időjárási körülmények között dolgoznak, mindezt gyakran több száz kilométerre, távol a családjuktól. A hőségben, 10-12 órás kemény fizikai munka során, naponta legalább 1000 kilót emelnek, miközben sok munkáltató nem biztosít elegendő szünetet, se fedett, árnyékos pihenőhelyet számukra, de az ivóvíz vagy a szabadság is leginkább a munkáltató jó szándékán múlik.

Lefejezik, aki szökni próbál
Félelmetes választ adnak a világ egyes részein bizonyos cégek a drasztikus munkaerőhiányra. Délkelet-Ázsiában halászatra is alkalmaznak embereket erőszakkal.
A bizonytalanságot tovább növeli a teljesítmény alapú bérezés. Az így foglalkoztatott munkások hiába érkeznek meg hajnalban az ültetvényre, ha esik az eső, elmarad a munka és vele a fizetség is, sok beleszólásuk nincs a helyzetbe.  A Munka Törvénykönyve szerint a napi munkaidő legfeljebb 12 óra lehet – e szabály betartása alól az idényjellegű munka sem kivétel – mégis sok esetben nem telik le a műszak 12 óra munka után.

A kemény és sokszor jogszerűtlen munkakörülmények és annak ellenére, hogy a jövedelmük legfeljebb ahhoz elegendő, hogy a szegénységi küszöbön billegjenek, az almaszedő idénymunkásoknak nincs más választási lehetőségük, ha el akarják tartani a családjukat. Az ördögi körből nehéz kilépni: gyakorlatilag a modern kori rabszolgaság csapdájába estek.

A nemzetközi és hazai jogszabályokat is áthágják

A fenti helyzettel nem csak azoknak van bajuk, akik méltányos gyümölcsöt szeretnének fogyasztani. A munkáltatók sokszor felrúgják a magyar törvényeket ,az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének, az ILO-nak az ajánlásait, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyes cikkelyeit is.

Gazdaság, árnyékban
A szürkegazdaságot gyarapítja minden pénz, áru, szolgáltatás, szívesség, ami az adóhivatalnak be nem vallott módon cserél gazdát és juttatja pénzbevételhez a tranzakcióban részt vevő egyik felet. Aligha várható a szürkegazdaság csökkenése, ami összefügg azzal is, hogy szinte mindent megvehetünk az interneten. Hogy mennyi az annyi? Megnéztük.
Az idényjellegű foglalkoztatási forma terjedésére és az ebből adódó társadalmi problémákra az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) is felhívta a figyelmet. A napszámos munka folyamatos létbizonytalansággal jár: kevésbé számíthatnak betegbiztosításra, szabadságra, vagy éppen a munkaidőre vonatkozó szabályok betartására, ráadásul a jövedelmük is kevesebb.

Szegénységi küszöb alatt

Magyarországon a teljes állásban bejelentett dolgozók keresetének alig a 60 %-ára számíthatnak a napszámban alkalmazottak, ha egész évben folyamatosan lenne lehetőségük egyáltalán ilyen munkára - ami ritka. Ezzel is magyarázható, hogy közül jóval többen élnek a szegénységi küszöb alatt.  Míg Magyarországon a teljes munkaidőben dolgozók körében a szegények aránya 5 %-os, azoknál, akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak, köztük a napszámosoknál, ez 19 %.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete a helyzet megszüntetése érdekében kampányt indít a méltányos gyümölcsökért és azért, hogy javuljon az almaültetvényeken dolgozók helyzete, átláthatóbbá váljon a termék árazási rendszere a hazai piacon és a fogyasztók etikus almához jussanak.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo