Síelni, vagy snowboardozni veszélyesebb?

A tél kedvelt sportjai, a síelés és a snowboardozás egyaránt balesetveszélyes tevékenységnek számítanak. A legtöbb síbaleset elesésből adódik, de a pályán való ütközés sem ritka. Utánajártunk, melyik téli sport űzése közben nagyobb az esélye egy balesetnek, és melyek a leggyakoribb sérülések.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Miközben a profikat sem kerüli el a súlyos baleset veszélye – Miklós Edit alpesi síző a napokban bukott hatalmasat, és szalagszakadást, csonttörést, valamint porcsérülést szenvedett –, mégis kevesen vannak tudatában annak, hogy milyen veszélyekkel járhatnak a legnépszerűbb téli sportok. A síbalesetek legnagyobb része elesésből, elcsúszásból adódik, és csak kb. 10%-ukat okozza ütközés. A legnépszerűbb magyar téli utazási célországok Ausztria, Franciaország és Olaszország. Ausztriában és Franciaországban a bejelentett károk 70-75%-a baleset (és ezek nagy része is síbaleset), Olaszországban ez a károk 35-40%-a - derült ki az Európai Utazási Biztosító (EUB) összesítéséből.

A téli sportok szerelmeseinek 72%-a a pályán sérül meg, 6%-a a síliften, 3% pedig a pályán kívül.* Ezek a számok mind a két sport esetében nagyon hasonlóak, viszont a snowboardosok között magasabb az aránya azoknak, akik terepparkban sérülnek meg (25%). Egy, a National Ski Areas Associationnek készített kutatás szerint, amely 40 év sérülési adatait veszi figyelembe, a snowboardosok 50-70%-kal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont nagyjából harmadával kisebb az esélyük halálos balesetre, mint a síelőknek.*

Síelni megy? Akkor többet fizet
2016-ban naponta egy főre átlagosan 580 forintért kötöttek utasbiztosítást a külföldre készülő ügyfelek, ami tavalyhoz képest 7 százalékos átlagdíj-növekedést jelent. A kötések 40 százaléka az utazást megelőző napon, további 14 százaléka az utazás napján született. A síelni indulóknak – elsősorban a magasabb mentési és ellátási költségek miatt – a teljes átlagnál több mint 30 százalékkal magasabb díjat, napi 760 forintot kell átlagosan kifizetniük, többnyire (75 százalékban) ausztriai síutakra 
A fent említett amerikai kutatásból az is kiderül, hogy a snowboardosoknál a csuklósérülés a leggyakoribb: ez a balesetek 27,6%-át teszi ki, míg a síelőknél ez a szám csak 2,8%. Emellett a leggyakoribb snowboardsérülések a lapockalágyrész sérülése, a különféle bokasérülések, agyrázkódás és kulcscsonttörés. A síelőknél az elülső keresztszalag-rándulás fordul elő leggyakrabban: ennek aránya 17,2%, míg a snowboardosoknál csak 1,7%. A leggyakoribb sísérülések közé tartozik az ínszalagsérülés és az alsó végtagi zúzódás, illetve a sípcsonttörés.

Mindegy, hogy síelni vagy snowboardozni megyünk, kifejezetten a téli sportokra szabott biztosítás nélkül könnyen ráfizethetünk a telelésre. „Az alapbiztosítások általában nem nyújtanak fedezetet a sportbalesetekre; ezt érdemes szem előtt tartani, mielőtt síelni, snowboardozni indul az ember” – mondja Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. – „A kártérítési érték a síelés esetében a legkritikusabb, mert veszélyes sportról van szó. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják.”

A gyakori, kisebb sérülések mellett előforduló súlyosabb balesetek esetében a hegyről való mentés költsége mentőhelikopter esetében például 1 millió és 2,5 millió forint között, de motoros szánnál vagy sítepsinél is 50 ezer és 150 ezer forint között mozog. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az általunk okozott balesetekért is vállalnunk kell a felelősséget, ezért mindig olyan terméket válasszunk, amely felelősségbiztosítást is tartalmaz.

Ár alapján, de nem a legolcsóbbat választjuk
A külföldre utazó magyarok 12 százaléka egyáltalán nem köt semmilyen utasbiztosítást nyaraláskor. Akik igen, azok – más típusú biztosítás kötésnél tapasztaltakhoz hasonlóan – több mint 30 százaléka még mindig az árak összevetése alapján dönt, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a legolcsóbb megoldást keresnék.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo