Tervezési-statisztikai régiók Magyarországon

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előkészítése során létre kellett hozni egy olyan hierarchikus terület-beosztási rendszert, amely felépítésében megfelel az Unió rendszerének, vagyis a NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) rendszer követelményeinek.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez egy ötfokozatú hierarchikus, egymásra épülő rendszer, amelynek első három szintje a regionális, további két szintje a lokális fokozatokat jelenti. A rendszer magyarországi adaptációja során – egyes EU tagországokhoz hasonlóan – nem éltünk a nagyrégiók kialakításának lehetőségével, tehát az első szintet az ország egésze jelenti. Az uniós fejlesztési támogatások szempontjából kiemelkedő fontosságú a második szint, a tulajdonképpeni régió; ezt nálunk a 7 tervezési-statisztikai régió jelenti. A harmadik szint az ország 20 közigazgatási egysége (a főváros és a 19 megye). Rendszerünkben a negyedik szint a 150 területfejlesztési-statisztikai kistérség, az ötödiket pedig a 3145 település jelenti.

Az Európai Unió a regionális beosztás (NUTS 2) tekintetében viszonylag szabad kezet ad az egyes államoknak, viszont javasolja, hogy ebbe a szintbe 800.000 – 3.000.000 fős népességű területi egységek kerüljenek, s megköveteli a rendszer hosszú távú stabilitását.

A regionális beosztást az Országgyűlés az 1999. évi XCII. tv elfogadásakor emelte a törvény rangjára annak kimondásával, hogy a 7 tervezési-statisztikai régió az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 35/1998. (III.20.) OGY. határozat II. fejezetének 5.2. pontjában leírtaknak felel meg. Megjegyzendő, hogy e tervezési-statisztikai régiók feladatkörüket tekintve a területfejlesztés céljait szolgálják, mely megkülönbözteti őket a közigazgatási szempontból nagy jelentőségű önkormányzati régióktól, melyek kialakítása a kormányprogramban szereplő közigazgatási reform feladatainak sorába tartozik.

A 7 tervezési-statisztikai régió elnevezése és területe a következő:

Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye,

Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye,

Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye,

Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy és Tolna megye,

Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye,

Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye.

Ezt a régióbeosztást a csatlakozási tárgyalások keretében Magyarország hivatalosan és véglegesen bejelentette, az Európai Unió pedig a követelményeknek megfelelőnek minősítette és elfogadta.

A hazai régiók néhány főbb jellemzője:

Közép-Magyarország kiemelkedő jelentőségét a hazai régiók között az adja, hogy itt található az ország gazdasági-politikai-kultúrális központja, a főváros: Budapest. A főváros az agglomerációjával együtt olyan koncentrációt képez, mely a hazai településszerkezetben egyedülálló. Területileg ez az ország legkisebb régiója, de itt él a népesség 28%-a, itt koncentrálódik a bruttó hazai termék (GDP) 43, a működő vállalkozások 39, ezen belül a külföldi érdekeltségűek 61, jegyzett tőkéjének 69 százaléka. Az egy lakosra jutó külföldi tőke 2,5-szerese az országos átlagnak, s az egy lakosra jutó beruházás is közel a duplája. A régió a tudásalapú társadalom tekintetében is meghatározó jelentőséggel bír, hisz itt tanul a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak több mint fele.

Közép-Dunántúl az ország második legjelentősebb ipari koncentrációja. Iparában 40%-ot képvisel a gépipar, 12%-t a fémfeldolgozási termékek gyártása, és mintegy 11%-t a vegyipar. Az ipari termelést telephely szerint vizsgálva itt hozzák létre az országos termelés egynegyedét. Az ipari export legnagyobb részét, 33%-át, e régióban állítják elő. Emellett kedvező természeti adottságokkal és nagyszerű idegenforgalmi potenciállal rendelkezik.

Nyugat-Dunántúl megközelítően ugyanakkora ipari koncentráció, mint Közép-Dunántúl, de eltérő szerkezettel. A foglalkoztatottak megoszlása szerint iparában a három legmeghatározóbb ágazat (gépipar, textilipar valamint az élelmiszeripar) mintegy 70%-ot tesz ki. Ezer lakosra vetítve itt történt a legmagasabb értékű beruházás, s itt működik a legtöbb külföldi érdekeltségű ipari vállalkozás Közép-Magyarország után. Mezőgazdaságára a takarmánynövények termesztése, s a szarvasmarhatartás különösen jellemző. A régió idegenforgalmának meghatározó eleme a gyógyturizmus.

Dél-Dunántúl az ipari termeléshez országosan a legkisebb mértékben járul hozzá, s egy lakosra vetítve is az utolsó előtti. Meghatározó teljesítményt nyújt a Paksi Atomerőmű, de több ipartelepítésre alkalmas terület egyelőre még kihasználatlan. Idegenforgalma mind a Balatonnak, mind pedig a gyógy, illetve borturizmusnak köszönhetően jelentős, melyet az is bizonyít, hogy Közép-Magyarország után itt van a legtöbb szállodai férőhely.

Észak-Magyarország gazdaságát korábban a nehézipar jellemezte, melynek helyzete a jelenlegi válsághelyzet egyik okozója. Gazdaságának talán legmarkánsabb jellemzője az országosan legmagasabb, 8,5%-os, munkanélküliségi ráta. A kedvezőtlen ipari szerkezet oldása és a gazdag idegenforgalmi lehetőségek kihasználása jelenthet a régiónak kitörési pontot.

Észak-Alföld jellegzetes mezőgazdasági terület, amelyet kelet-nyugat irányú közúti és vasúti tengely fűzi térséggé. Az ország mezőgazdaságában előállított bruttó hazai termék 20%-át állítja elő, iparában jelentős hányadot képvisel az élelmiszeripar, és itt történt a legnagyobb beruházás is a mezőgazdaságba.

Ugyancsak fontos agrárterület a Dél-Alföld, ahol a mezőgazdaság bruttó hazai termékének legnagyobb részét, 23%-át állítják elő. Sertéstenyésztése kiemelkedő, itt van az országos állomány 27%-a, amelyre jelentős élelmiszeripari kapacitás települt. A földterület döntő része szántó, s e régióban termelik a legtöbb gabonafélét, burgonyát az országban.

A régiók közötti területi fejlettségi szintkülönbségek jelentősek, és az utóbbi néhány év alatt kissé növekedtek is. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értékével mért különbség a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld régió között a hat évvel korábbi 2,09-ről 2,40-szeresére nőtt.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással régióink szerepe felértékelődik, különös tekintettel arra, hogy a regionális fejlettségi szintek közelítését támogató Strukturális Alapok forrásai a NUTS 2 szinthez kötődő regionális pályázatok révén lehet elérni, elnyerni. Márpedig különbségeik mérséklése, s a fejletlenek leszakadásának megakadályozása fontos társadalmi cél.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo