Drámaian magas a lemorzsolódással veszélyeztetett gyerekek aránya – írja a Magyar Nemzet, az Oktatási Hivatal 2017–2018-as tanév első félévére vonatkozó adataira hivatkozva. A köznevelési törvény szerint veszélyeztetettnek az a tanuló számít, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes alatti, vagy az előző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Az adatgyűjtés célja az, hogy a veszélyeztetett tanulóknak segítséget nyújtsanak, és megelőzzék a tényleges lemorzsolódást. Magyarország ugyanis az EU tagjaként vállalta az uniós célkitűzést, hogy 2020-ig 10 százalékra csökkenti a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát. A mostani tendencia alapján ez nem fog sikerülni: tavaly az iskolaelhagyók 12,2 százaléka végzettség nélkül hagyta ott az oktatási rendszert.

A veszélyeztetett diákok aránya Budapesten, Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Nógrádban a legmagasabb, ezekben a megyékben 16 és 19 százalék között van.

A gimnáziumokat elenyésző mértékben érinti a probléma, az általános iskolások fenyegetettségében pedig enyhe csökkenést látni. A lemorzsolódás veszélye elsősorban a szakközépiskolákban (korábbi néven szakiskolákban) növekedett: annak ellenére, hogy az iskolákban jelentősen csökkent a diákszám (76 ezerről 71 600-ra), eközben 13 700-ról 15 100-ra nőtt a lemorzsolódással fenyegetett gyerekek száma, vagyis minden ötödik szakközépiskolást a lemorzsolódás fenyegeti.