Tudja, hogy hány évesen mehet nyugdíjba?

2012. január 15. vasárnap - 12:22 / piac-profit.hu
  •    

Az 1952-ben születetteknek már fél évvel tovább kell dolgozniuk, mivel a törvény értelmében 2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik. Aki 1957-ben született, 65 évesen mehet nyugdíjba a hatályos jogszabály szerint.

2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, vagyis aki abban az évben született, 62,5 évesen igényelheti az öregségi nyugdíjat. A törvény születési évjáratonként határozza meg a teljes öregségi nyugdíjra jogosultak korát: az ötvenhármasok 63 éves korukig fognak dolgozni, és így tovább. A hatályos törvény szerint egészen 65 éves korig tolódik ki a nyugdíjkorhatár, amit 2022-ben érünk el. Kérdés, hogy addig marad-e a korhatár, vagy esetleg tovább nő.

Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, például a munkaviszony megszüntetése. A nyugdíj melletti munkavégzést engedi a törvény: a nyugdíjas az adott évben legfeljebb a minimálbér tizennyolcszorosával megegyező fizetést kaphat. (A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint.)

A szomszéd kertje sem zöldebb 

Európában Izlandon, Norvégiában és Svédországban már korábban 67 év lett a korhatár, amúgy a legtöbb országban az emberek 65 éves korukig dolgoznak. Az Európai Unió országai közül csak Magyarországon volt 62 év a nyugdíjkorhatár.

Németországban is ez év januártól emelkedik a nyugdíjkorhatár 65 évről nagyon lassan 67 évre nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozóan. Európa vezető gazdaságában 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki a korhatár, így 2029-ben érik el a 67 évet. 45 év munkaviszony után azonban bárki nyugdíjba mehet és maradt a korkedvezményes nyugdíj is. A lehetőséggel pedig egyre többen élnek.

Csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba 2010: az összesen 674 ezer nyugállományba vonulóból csaknem 320 ezer ember a korhatár előtt döntött így. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14,5 százalék volt, 2005-ben pedig 41,2 százalék, írja az Index a Süddeutsche Zeitung beszámolójára hivatkozva. (Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak.)

Veszélyes?

A demográfiai és gazdasági folyamatok egyértelműen rákényszerítik az országokat a nyugdíjkorhatár emelésére, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra. Magyarországon például riasztóak a számok: jelenleg két és fél eltartó jut egy nyugdíjasra, de a statisztika torzít, mivel a munkavállalók nagy része nagyon alacsony fizetéssel van bejelentve, vagyis ennél is kevesebben tartják el a nyugdíjasok zömét. 20 év múlva a helyzet még rosszabb lehet.

Európában Izlandon, Norvégiában és Svédországban már korábban 67 év lett a korhatár, amúgy a legtöbb országban az emberek 65 éves korukig dolgoznak.

Német társadalmi szervezetek szerint azonban a nyugdíjkorhatár felemelésével egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekszik. A legnagyobb gond, hogy a munkáltatók inkább a fiatal munkavállalókat keresik, 55 év fölött nagyon nehéz elhelyezkedni.

"Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig", idézte Ulrike Maschert, a VdK elnökét az Index.

Pedig úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac Európaszerte kénytelen lesz alkalmazkodni a hosszabb aktív korszakhoz. (Magánnyugdíjpénztár: 14 ezer forint tagi befizetés kellene.)

Vasárnapig pályázhatnak támogatásért a nyugdíjasközösségek
Szabadon választható programok megvalósítására 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást is kérhetnek vasárnap estig a nyugdíjas közösségek a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázatán. A Kor-társ elnevezésű program pályázati kerete csaknem 24 millió forint. A projekt különlegessége, hogy az egyesületek, alapítványok, egyházak, egyházi intézmények és szervezetek, valamint nyugdíjasklubok közvetlenül pályázhatnak, és maguk találhatják ki, milyen konkrét – kulturális, oktatási, egészségi vagy sport – programokra kérik a támogatást.
Az idősek közösségei akkor is indulhatnak 50 ezer és 150 ezer forint közötti támogatást nyújtó pályázaton, ha nem számítanak önálló jogi személynek; ebben az esetben úgynevezett befogadó szervezetet, például iskolát, önkormányzatot vagy idősellátó intézményt kell keresniük. A támogatást még a programok megvalósítása előtt megkaphatják és a saját forrás biztosítása sem követelmény. Támogatást azok kaphatnak, akik a január 16. és május 15. közötti időszakra terveznek programot. (Forrás: MTI)

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Adónaptár

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor