2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, vagyis aki abban az évben született, 62,5 évesen igényelheti az öregségi nyugdíjat. A törvény születési évjáratonként határozza meg a teljes öregségi nyugdíjra jogosultak korát: az ötvenhármasok 63 éves korukig fognak dolgozni, és így tovább. A hatályos törvény szerint egészen 65 éves korig tolódik ki a nyugdíjkorhatár, amit 2022-ben érünk el. Kérdés, hogy addig marad-e a korhatár, vagy esetleg tovább nő.
Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, például a munkaviszony megszüntetése. A nyugdíj melletti munkavégzést engedi a törvény: a nyugdíjas az adott évben legfeljebb a minimálbér tizennyolcszorosával megegyező fizetést kaphat. (A lakosságnak már csak 16,4 százaléka rendelkezik megtakarítással Raiffeisen Bank és a GfK közös megtakarítási felmérése szerint.)
A szomszéd kertje sem zöldebb
Európában Izlandon, Norvégiában és Svédországban már korábban 67 év lett a korhatár, amúgy a legtöbb országban az emberek 65 éves korukig dolgoznak. Az Európai Unió országai közül csak Magyarországon volt 62 év a nyugdíjkorhatár.
Németországban is ez év januártól emelkedik a nyugdíjkorhatár 65 évről nagyon lassan 67 évre nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozóan. Európa vezető gazdaságában 2012 és 2024 között évente egy-egy hónappal, majd évente két hónappal tolódik ki a korhatár, így 2029-ben érik el a 67 évet. 45 év munkaviszony után azonban bárki nyugdíjba mehet és maradt a korkedvezményes nyugdíj is. A lehetőséggel pedig egyre többen élnek.
Csaknem minden második nyugdíjba vonuló német a 65. év betöltése előtt ment nyugdíjba 2010: az összesen 674 ezer nyugállományba vonulóból csaknem 320 ezer ember a korhatár előtt döntött így. Ugyanez az arány 2000-ben még csak 14,5 százalék volt, 2005-ben pedig 41,2 százalék, írja az Index a Süddeutsche Zeitung beszámolójára hivatkozva. (Az emberek 80 százaléka szerint csak magukra számíthatunk a jövőbeli anyagi biztonság megteremtésében, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak.)
Veszélyes?
A demográfiai és gazdasági folyamatok egyértelműen rákényszerítik az országokat a nyugdíjkorhatár emelésére, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó jut egy nyugdíjasra. Magyarországon például riasztóak a számok: jelenleg két és fél eltartó jut egy nyugdíjasra, de a statisztika torzít, mivel a munkavállalók nagy része nagyon alacsony fizetéssel van bejelentve, vagyis ennél is kevesebben tartják el a nyugdíjasok zömét. 20 év múlva a helyzet még rosszabb lehet.
Német társadalmi szervezetek szerint azonban a nyugdíjkorhatár felemelésével egyben az öregkori elszegényedés veszélye is növekszik. A legnagyobb gond, hogy a munkáltatók inkább a fiatal munkavállalókat keresik, 55 év fölött nagyon nehéz elhelyezkedni.
"Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek a vállalatok személyzeti politikájában, hogy egyszer majd általánossá válhat a munkavállalók alkalmazása a törvényes nyugdíjkorhatár eléréséig", idézte Ulrike Maschert, a VdK elnökét az Index.
Pedig úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac Európaszerte kénytelen lesz alkalmazkodni a hosszabb aktív korszakhoz. (Magánnyugdíjpénztár: 14 ezer forint tagi befizetés kellene.)