Fontos nap a kereskedők számára november utolsó péntekje. Egy Amerikából átszármazott szokás szerint ekkorra datálják a karácsonyi bevásárlási szezon hivatalos kezdetét, amikor az emberek hatalmas tömegei lepik el a boltokat - innen, a hatalmas forgalomra utalva származik a "Black Friday", vagyis "Fekete Péntek" elnevezés is.
A fekete péntek a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban. A kifejezés 1966-ban keletkezett, 2009-re használata általánossá vált. A fekete péntek nem hivatalos szünnap, de sokan szabadságot vesznek ki erre a napra (a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozók kivételével), ami megnöveli a lehetséges vásárlók számát. Sok kereskedő igen korán kinyit: többségük reggel 5 órakor de akár még korábban. Vannak nagyobb áruházláncok, melyek ezen a napon huszonnégy órában szolgálják ki a vásárlókat. Ami pedig ennél is fontosabb, szokássá vált, hogy a kereskedők rendkívül alacsony (akár önköltség alatti) árakat szabnak, amellyel igyekeznek a tömegeket a boltjaikba vonzani. A Fekete péntek - sok más tengerentúli szokáshoz hasonlóan - már nálunk is megjelent, egyre több üzlet, köztük sok online bolt hasonlóan nagy erőkkel készül a vásárlási lázra.
A vásárlók pedig itthon is ugranak a kedvezményekre - egy online elektronikai üzlet a hivatalos dátum előtt egy héttel tartotta meg a saját "fekete napját", a rendszer azonban szinte azonnal összeomlott. Készültek ugyan a szokásosnál nagyobb terhelésre, de nem arra, hogy reggel nyolcra több látogatónál tartanak majd, mint amit egész napra vártak.
Így néz ki a Black Friday Amerikában
Kinek éri meg?Marketing szempontból biztosan megéri az árengedmény is, hiszen a felgerjesztett vásárlók jelentős része nem fog hozzájutni a nyomott áron kínált pár darabból egyhez sem. Jó eséllyel viszont annyira beleéli magát az adott termék megszerzésébe, hogy később, nyugalmasabb körülmények között, normál áron is megvásárolja majd. Az sem megvetendő a kereskedők szempontjából, hogy a Black Friday hetekkel előbbre hozza a karácsonyi bevásárlás megkezdését annál, ahogy az emberek azt maguktól tennék. Felmérések szerint ugyanis a vásárlók háromnegyede csak az utolsó pillanatban kezd hozzá általában az ajándékok beszerzésének.
A hatalmas kedvezmények ugyanis sok esetben valódi hisztériát váltanak ki. Az emberek berohannak a boltokba és vesznek amit érnek - a legvonzóbb termékekből ugyanis sokszor csak pár darabot raknak ki a leleményes eladók. Mindez időnként sérülést, olykor halált is okoz: 2008-ban (akkor november 28-ára esett a fekete péntek), egy bolti alkalmazottat halálra tapostak az egyik New York-i Walmart üvegajtaját az öt órai nyitás előtt percekkel beszakító vásárlók.
Vásárlási láz helyett önmegtartóztatás
Az őrületes vásárlás ellentétezéseként minden évben a Fekete Péntekkel egy napon tartják a hivatalos, nemzetközi "Ne Vásárolj semmit" napot. Ez jelképes tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. Annak kinyilvánítása, hogy mégsincs rendjén az, hogy míg egyre többet törődünk a vásárlással, az élet más fontos dolgait elhanyagoljuk. Helytelen, hogy egyre kevesebbet törődünk barátainkkal, rokonainkkal, egészségünkkel, vagy épp szellemi fejlődésünkkel. Nincsen rendjén az sem, hogy fogyasztási szokásainkkal környezeti és társadalmi problémákat generálunk. Mint ahogy az sem, hogy a vásárlás és egyes tárgyak kedvéért hajlandóak vagyunk még el is adósodni, miközben ha őszintén magunkba nézünk, nélkülük is boldogan elélhetnénk. A mozgalmat 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég!
- A vásárlásfüggést vagy kényszeres vásárlást egyre inkább szenvedélybetegségként tartják számon. Becslésesek Magyarországon ez a népesség mintegy 5%-át érinti, de a nők jó harmada lehet veszélyeztetett.
- Többek között annak köszönhetően, hogy Európában átlagosan minden hónapban veszünk egy új mobilt, világszerte évente 40 millió tonna elektronikus hulladék keletkezik, aminek a megfelelő kezelése és újrahasznosítása egyáltalán nem megoldott.
- Életmódunknak köszönhetően jelentősen túlterheljük a bolygót. Ha mindenki úgy élne, mint mi magyarok, kettő Földre lenne szükségünk. Míg ugyanis egy lakosra körülbelül 1,8 globális hektár biológiailag aktív terület jut, mi 2,98-at használunk fejenként.
- Ez megfelel a felelőtlenség globális átlagának: az emberiség ugyanis 50%-kal gyorsabban használja a bolygó ökoszisztémáinak szolgáltatásait, mint ahogy azok képesek lennének megújulni. Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
Az élelmiszeren kívül számos egyéb felesleges holmi is könnyen landol a bevásárlókosárban, például ruhaneműk, cipők, amikbe első látásra beleszeretünk, majd otthon jövünk rá, hogy mégsem tetszik vagy mégsem jó a méret. Van, amit ilyenkor becserélünk, de sok szekrényben található olyan sosem hordott holmi, amibe a tulajdonosa remélte, hogy majd belefogy vagy „valamire még jó lesz”. Ezen kívül bizonyára sok gyermekes család több olyan játékot is elő tudna venni otthon, amit megvettek, mert a gyereknek annyira megtetszett, majd két nap után soha többé nem játszott vele.
A megvásárolt dolgok vagy otthon halmozódnak, vagy rövid távon a kukában kötnek ki. Közben pedig az előállításukhoz szükséges nyersanyag- és energiaigény óriási terhet ró a Földre. Nem is beszélve arról a rengeteg hulladékról, ami részben a gyártás, részben a forgalmazás, részben pedig az (el)használat révén keletkezik. A Ne vásárolj semmit! napon több szervezet játékos programokat hirdet, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy mi mindent tehetnénk a felesleges fogyasztás helyett.
