A levélszemét természetesen a spam mappába való, és talán már mindenki tudja, hogy a kéretlen reklám nem is törvényes. Leveleink azonban akkor is könnyedén célt téveszthetnek, ha azokat maga a címzett kérte. Egy kis odafigyeléssel növelhetjük a célba érkezés esélyét.

Június 23. a spam, azaz a kéretlen levelek ellen fellépő világnap. Mindannyian naponta kapunk zavaró hirdetéseket és ajánlatokat e-mail fiókunkba, mégis néha nehéz eldönteni, hogy ezek jogszerűek-e és egyáltalán van-e különbség a spam és kéretlen levél között? A válaszok megtalálásban dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje volt segítségünkre.

Sok email marketinget folytató vállalkozás nincs tisztában azzal, hogy milyen fontos a leiratkozások – és a leiratkozók - megfelelő kezelése. Pedig aki nem biztosítja ezt a lehetőséget a hírlevelében súlyos büntetésre számíthat.

Minél nagyobb a címlistánk, annál nehezebb a kezelése és sajnos annál valószínűbb, hogy spam-listára kerülünk. Ezért fontos, hogy mindig megfelelően kezeljük a címlistánkat, ha nem akarjuk, hogy marketing üzenetünk a kukában landoljon.

Nem csak a felhasználók, hanem az email szolgáltatók is alkalmaznak spamszűrőket, amelyek akarva-akaratlanul is tiltólistára tehetik marketing üzeneteinket. Bemutatunk néhány szempontot, amelyekre ügyelve átjuthatunk ezen a védelmi vonalon.

A legtöbb felhasználó rendelkezik spamszűrővel, így pontosan tudnunk kell, hogyan állítsuk össze hírlevelünket, hogy ne a spamek között landoljon az üzenetünk. Spam-kisokos sorozatunkban most ebből a szempontból a hírlevél tartalmi elemeit vizsgáljuk.

Nem csak a jogi háttér helytelen ismerete, vagy a nagy adatbázisok rossz kezelése miatt landolhat a hírlevelünk a spamek között, kritikus fontosságú az is, hogy akinek küldjük, hogyan értékeli az általunk küldött tartalmat. Elengedhetetlen továbbá, hogy adjunk lehetőséget a leiratkozásra.