A felgyorsulás ára
„Amióta az ősember kijött a barlangból, még nem nézett szembe ilyen mértékű változásokkal. Az emberiségnek el kell döntenie, vajon játékos, teljes jogú résztvevő vagy csak néző akar-e lenni?” – így érzékeltette egy amerikai társadalomtudós azt, hogy a világ alapvető változások előtt áll, amelyek nagyobbak, mint amelyeken az elmúlt néhány száz vagy talán ezer évben átment.
A következő 10-15 évben az USA-ban eltűnik vagy a felismerhetetlenségig megváltozik az úgynevezett fehérgalléros állások kilencven százaléka. Nem valószínű, hogy a fejlett világ más részein nem ugyanezek a folyamatok játszódnak majd le. A változások soha nem látott sebességgel követik egymást (fénysebesség helyett ma már stílszerűbb a websebesség jelzőt használni).
A közeli jövő mozgásirányai közül már néhányat látni lehet. Vegyünk sorra néhányat!
• A piaci verseny az élet minden színterén megmarad. Változás, hogy a reakcióidőnket csökkenteni kell, különben nincs esély a túlélésre, fennmaradásra, csak a leszakadásra.
• A cégek egyre inkább „szoftverrugóra” járnak. Ugyanolyan könyörtelenséggel hajítják szemétkosárba a „fehérgalléros robotokat”, ahogyan ők szorították ki a „kékgallérosokat” a 60-as években. 
• A „fehérgalléros” nem tűnik el, csak helyet változtat. Oda megy, ahol eddig a „kék” dominált. Elemzők szerint a következő években mintegy 50 millió fehérgalléros állás „vándorolhat” Indiába, amelynek a lakossága 2000 tavaszán érte el az egymilliárdot. 
• A globalizáció óriásai egységes, internetalapú beszerzői hálózatot hoznak létre, függetlenül azok nemzetiségétől. A beszállító beszállítóit is feltérképezik. A rendelési ciklusok drámaian felgyorsulnak, a B2B kiteljesedik, a tranzakciók átlagos mértéke ezermillió dollár nagyságrendű lesz.
• Az idő beszűkül és lerövidül. Amerikában 37 év kellett ahhoz, hogy a rádió 50 millió háztartásban megjelenjen. Az internetnek ehhez négy évre volt szüksége. A kékgalléros állások forradalmasítására több mint egy évszázadra volt szükség, az új, fehérgalléros rezsim kevesebb mint 10 év alatt szilárdult meg.
A jövő szakmái
A tíz legmenőbb állás a világban
Karriert akar építeni? Válogasson a jövő legkeresettebb szakmái közül! Biztos lesz a jövője, legalábbis pár évig. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy érdemes már most az azonnali váltás esélyét is beépíteni a felkészülésbe. Ugye senki sem gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy a webdesigner lesz az egyik legkeresettebb szakma 2000-ben?
A szövetmérnököknek most jött el az idejük. Az ember már jó ideje képes élő szervezet által befogadható bőrt előállítani, nincs messze a mesterséges porcok megalkotása sem. A tudósok 25 évet sem adnak ahhoz, hogy emberi szerveket helyettesítő, tökéletes, élő anyagú szerveket tömegméretekben gyártsanak, s ha kell, építsenek be beteg emberek szervezetébe. A kutatók már sikeresen állítottak elő új beleket és hólyagokat állatok hasüregében, és előrehaladott munkálatok folynak máj-, szív- és veseépítésben is.
A génprogramozók,  másként nevezve labortechnikusok, a digitális géntérképek segítségével személyre szabott recepteket írnak, amelyek kissé mások lesznek, mint a hagyományos receptek. A géneket egyenként megváltoztató programozással, kívánságra egyéni problémákat oldanak meg. Az orvos, kiolvasva az átprogramozott géntérképet, génterápiával és intelligens molekulák beépítésével felteszi az i-re a pontot. Számos betegség megelőzésére és komoly, életveszélyes betegségek gyógyítására szakosodott orvosok diagnosztái a génprogramozók.
A  „pharmarek”  az újkori McDonald’sokat ellátó tömegélelmiszer-termelők. Genetikailag kezelt terményeket és állatokat termesztenek és nevelnek, terápiás, tehát sejtépítő képességekkel rendelkező fehérje előállításának szándékával. A szakma és a technológia elterjedésének közelségét jelzik az oltott paradicsomok és az „orvossággal” töltött tehenek, birkák és kecskék tejének előállításában elért eredmények.
Ételfigyelők (élelmiszercserkészek) a genetikailag módosított élelmiszerekre, „Frankenstein-ételekre” vadásznak, kiszűrik azokat, amelyek a genetikai módosítás következtében károsan megváltoztatják a táplálékláncot. A genetikai kotyvasztás eredményeképpen gyorsan növő halak és fagytűrő gyümölcsök rövid távon segítenek ugyan a túlnépesedett bolygó etetésében, azonban ezek a hibridek akaratlanul is eltörölhetik a táplálékláncot.
Az adatbányászok főként elfoglalt vezetők mellett töltenek majd be nélkülözhetetlen szerepet. Helyettük gyűjtik ki, rendszerezik, rövidítik, gyorsan fogyaszthatóvá teszik a vezetői döntéshez szükséges, testre szabott információkat. Annak tudósai, hogy hol, mit, milyen gyorsasággal és csoportosításban lehet megtalálni, megszerezni.
A hotline ezermesterek újraprogramozzák videomagnónkat, DVD-nket. Ha tönkremegy a 3-Ds holografikus televíziónk vagy a beszélő kenyérpirítónk, a távdiagnosztikával dolgozó ezermesterek pillanatok alatt megjavítják. Még kiszállási költséget sem kell fizetni.
Virtuális színészek,  forgatókönyvírók s a virtuális szórakoztatóipar speciális szereplői iránt nagyobb lesz a kereslet, mint a valóságosok iránt. A „fizess, hogy láss” médiaszolgáltatást ki fogja egészíteni a „fizess, hogy játssz” lehetősége. A cyberdrámák, -szappanoperák végkimenetelét aktívan befolyásolni tudó néző a pénzéért minden kívánságára azonnal reagáló színészeket, forgatókönyvírókat kap. Cyberdrámákban cyberszínészek interaktivitással alakítható sztorikat alkotnak. 
A kínálatszűkítők a holnap marketingesei. Az elektronikus piac ugyanis egyre személyre szabottabbá válik. Aki terméket, szolgáltatást akar eladni, ismernie kell a potenciális vevő speciális igényeit, s számára úgy összeállítani a kínálati palettát, hogy csak az és csak úgy legyen tálalva benne, ahogyan a vevő megkívánja. Ez megváltoztatja a hirdetési szokásokat, átalakítja a marketing minden területét. Készüljenek fel a marketing szakmában dolgozók a váltásra, mert hamar eléri őket a szakmán belüli szakmaváltás kényszere!
Emberi szimulátorokat alkotó és működtető mérnökök az egyre nagyobb információmennyiség feldolgozásával, kezelésével küzdők problémáján segítenek. Például az ügyfélszolgálatok vagy nagy forgalmú portálok ügyfél-tájékoztatását emberek helyett programok oldják meg. Munkájuk akkor eredményes, ha már nem lehet megkülönböztetni, hogy emberrel vagy géppel tárgyalunk. Például e-mail-összegző, sőt -válaszolóprogram sok emberi munkát, illetve időt vált ki.
Tudásmérnökök,  más néven a mesterségesintelligencia-brókerek az egyes ember szaktudását szoftverré alakítják, majd ebből modelleket állítanak elő, melyeket meg lehet vásárolni.
 Jön a biogazdaság? 
Először volt az ipari társadalom, majd jött a posztindusztriális. Átéltünk már szolgáltatói, bevásárlói/fogyasztói társadalmat. Napjainkban az információs jelző a befutó. De látszik, hogy néhány évtized múlva kihívója legyőzi. A vadászó, gyűjtögető társadalmak sok-sok ezer évig, az agráralapúak már csak mintegy tízezer évig maradtak fenn. Az ipari társadalmi formáció a XVIII. század közepe körül jelent meg, s a XX. század közepe táján adta át helyét az információs társadalomnak. Amely talán már 2020 körül átadja a stafétabotot az újnak, a biogazdaságnak.
Az internetgazdaság az információs gazdaság harmadik, érett szakasza. Utolsó fázisaiban már megjelenik a biogazdaság születését előkészítő tényezők nagy része (tömeges gyártású olcsó chipek, drót nélküli technológiák stb.). A DNS szerkezetének feltérképezése, jellemző módon, még az új társadalom kihordási szakaszához tartozik. A biotechnológia kövezi az utat a bioekonómia számára.
A biológiai folyamatok digitalizálása kibővíti az eddigi négy információs formát: a számok, a szavak, a hangok és a képek mellett megjelenik az illat, az ízlelés, az érintés, a képzelet és az intuíció mint információ. A technológia egyelőre nem tudja leképezni az érzékelésen alapuló információkat, de ami késik, nem múlik. A tudomány mai állása, illetve gyorsasága mellett ennek megoldása 2020 körül várható. Másodpercekre vagyunk az illatok digitalizálásától, például grafikus üzenet a rózsa illatával vagy szagos mozi. Lesz-e különbség a bankok vagy kereskedőházak illata között? S ez vajon igényként jelentkező probléma lesz-e?
A biogazdaság először a gyógyszeripart, az egészségügyet, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart fogja forradalmasítani. Az egészségügy alapelve évtizedeken át a beteg gyógyítása volt, s ez a modell megtöltötte a kórházi ágyakat beteg emberekkel. Később, ma s talán még egy-két évtizedig pénzt az ágyak kiürítésével lehet keresni. A biogazdaságban a megelőzésre kerül a hangsúly, a cél, hogy a paciensnek ne is legyen gyógyítást igénylő panasza. A biogazdaság farmja pedig szuper-biofeldolgozó üzemekből és nem termőföldekből áll majd.
A biogazdaság kifejlettebb szakaszában, 2025 után a biotechnológia átterjed látszólag vele nem kapcsolatos területekre is. Az 50-es, 60-as években nem tudtuk elképzelni, hogy a számítógépek hogyan változtatják meg az egyes iparágakat, a feldolgozóipartól a biztosításon keresztül a vendéglátásig. Ma hasonlóképpen nehéz felmérni, hogy a biotechnológia hogyan változtatja majd meg a nem biológiai jellegű területeket.
A pozitív változások mellett természetesen lesznek hátrányos hatások is. Az ipari társadalom magával hozta a szennyezést, a környezet pusztítását. Az információs társadalom a magánéletet veszélyezteti. A biogazdaság pedig etikai kérdéseket vet fel, a klónozás, a biológiailag átkódolt élelmiszerek, a genetikailag manipulált élőlények, életképes anyagok még csak a felszíni problémákat sejtetik.
Az ipari társadalom végén születettek az információs társadalomban élik le felnőtt életüket, és úgy fejezik be, hogy a biogazdasághoz alkalmazkodó unokáik első lépéseit is látják. A mai harmincasok két fő gazdaságban is otthonosan dolgoznak. S a tíz év alattiak talán három társadalmi formáción is keresztül kell menjenek.
Akárhogy is lesz, a bioekonómia az infoekonómiát az összevisszaság, a zagyvaság halmazaként fogja értékelni.
Összeállította: Demcsák Gergely
(A Time magazin nyomán) 
			Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
			úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
		
Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia
2025. november 4., Budapest
Véleményvezér
	Ismét egy lista, amelyben élen járunk, a kamuzás
A magyarok szerint mi kamuzunk a legtöbbet Európában.
	Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság
Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
	Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon
A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
	Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett
Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
	Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője
Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?