A különböző projektek megvalósítására – vagyis adott célok elérése, teljesítése érdekében szerveződő – alkalmi munkacsoportok jönnek létre. Az ilyen csapatok élén álló szakértő specialisták, a projektmenedzserek napjainkban mind nagyobb arányban kapnak felkérést olyan feladatok végrehajtásához, mint amilyen többek között a nagy informatikai rendszerek életre hívása; de az ilyen jellegű szolgáltatásokat igénybe veszik hagyományos nagyberuházásokhoz – például utak, hidak, erőművek építéséhez – is. Mára aprojektmenedzsment Magyarországon is szakmává, a piacon megfizetett, fontos szolgáltatássá fejlődött.

A hadsereg kezdte

– Jó projektvezetővel nagyon sok pénz megtakarítható – bocsátja előre Ternyik László, a Clarity Consulting vezetője, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) elnöke.

A világban már jó ideje polgárjogot nyert projektmenedzsment abban az értelemben nem tipizálható, hogy nincs két egyforma feladat; ennek ellenére a különböző alkalmi szerveződések működése sok hasonlóságot rejt magában. Praktikusan a konkrét, egyedi megrendelések teljesítése érdekében összeálló csapatok az esetek többségében feloszlanak a munka elvégzése után. A katonaság voltaképpen már az ókortól igénybe veszi a projektmenedzsereket, legfeljebb akkor még nem így nevezték azokat a parancsnokokat, akiket a távoli hadműveletek kiszolgálása érdekében alkalmaztak. A projektmenedzsment a magyar gazdasági életben sem újdonság, hiszen jellemzően az IT szektorban már hét-nyolc éve működnek a „támadások hadi gépezetei”: azok a szakértőkből álló kisebb-nagyobb alkalmi csapatok, amelyek a feladatot, a projektet jól definiáltan, határidőre, költségkereten belül maradva, meghatározott erőforrásokat igénybe véve menedzselik a megrendelő vállalkozás, intézmény számára.

– Kezdetben a cégek megvették a munkájukhoz szükséges hardvert, megszereztek valamilyen szoftvert, s úgy-ahogy összeillesztették a rendszereket – veszi át a szót Langer Tamás, az Alerant Rt. műszaki igazgatója, a PMSZ és a PMI (Projekt Management Institute) Budapest Chapter elnökségi tagja. – Később kiderült, hogy ez ennél sokkal összetettebb dolog, és a szoftverfejlesztésnek, rendszerintegrálásnak és -bevezetésnek mind komolyabb szolgáltatási értéke van.

Alkalmi csapatok állandóra

Maga a projekt egy hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel járó folyamat – folytatja Langer Tamás. A kezdeti időszakában az adott helyre, környezetbe integrálás igényli a speciális szaktudást, erőösszpontosítást, többletköltséget; s ha e munkán túljutott a rendszert megvevő, alkalmazó cég, akkor újra a kiegyensúlyozott, átlagos tempóban működik. Vagyis az új feladat kicsúcsosodik az átlagos teendők közül, eltér azoktól. Ma a termékfejlesztők, -értékesítők és üzletfeleik a legfontosabb partnereiknek tekintik a hullámhegyek lovagjait.

Bár az alkalmi munkacsoportok általában valóban adott feladatokra szerveződnek, a nagyobb IT-cégek már saját projektmenedzsment-csapatot foglalkoztatnak. Szalay Imre, a Hewlett-Packard Magyarország Kft. vezérigazgató-helyettese, a PMI Budapest Chapter elnöke saját cége példájával igazolja ezt: a hardver-szoftver, valamint a megoldások megvásárlásán túl ugyanis a megrendelő az új technológia szervezetbe való integrálását is igényli, és ez már külön szolgáltatási ágazattá nőtte ki magát.

A világban persze sokfelé léteznek önálló vállalkozások, amelyek – képletesen szólva – pulzálnak: földuzzadnak a kívánt méretre és összetételre attól függően, hogy milyen jellegű feladat megoldására nyertek el megbízást. Hazánkban azonban sokkal inkább a HP-nél is alkalmazott gyakorlatnak, a nagy szervezeten belül kialakított eseti feladatmegoldó csoportoknak van keletje. Illetve annak, hogy a „másik oldal”, a rendszert megvásárló, telepítő vesz igénybe a hullámhegy menedzselésére projektmenedzsereket.

Oklevél is tanúsítja

A jó projektvezető arról ismerszik meg, hogy e minőségét nem csupán személyes referenciák listájával tudja igazolni, hanem oklevelekkel, minősítésekkel. Tény, hogy minden egyes komoly feladat során magas kockázatokkal kell számolni, s e szakértők ennek tudatában menedzselik az esedékes munkát.

Mind a mérnök-, mind a közgazdászképzés kialakította a hallgatók ilyen igényű továbbképzésének feltételrendszerét, s hosszabb ideje indítanak önálló oktatási vállalkozásoknál speciális kurzusokat. Ma már idehaza is elfogadott módszertanok szolgálják a projekt-alapismereteket nyújtó normál egyetemi oktatást, a posztgraduális képzéseket, illetve a többféle, tréningekkel operáló oktatási vállalkozásokat. A hallgatók számára tantárgy a hálótervezés, a humánmenedzsment, s vizsgázniuk kell több más kapcsolódó hagyományos ismeretanyagból is.

A projektmenedzserek oktatása nem előzmény nélküli, hiszen – nyomatékosította Ternyik László – a hazai gazdasági életben, az IT térnyerése előtti évtizedekben ugyancsak tevékenykedtek cégek, amelyek fővállalkozóként szerveződtek nagy üzleti megbízások teljesítéséhez. Egykoron például a Ganz Mávag, miközben vízgépeket gyártott, komplett vízerőművek létesítésére vállalkozott Afrikában vagy éppen a Távol-Keleten. A Transelektro régen is, ma is óriáserőműveket, távvezeték-rendszereket hoz létre Finnországtól Törökországig.

Szakmai tömörülésben

Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a projektmenedzsment különböző szakmai, ágazati, illetve funkcionális alapon kialakult szervezetei közül az egyik legjelentősebb a Fővállalkozók Országos Szövetsége.

A távközlés, az informatika területén tevékenykedő vállalkozások is több mint nyolc éve alakították meg szakmai tömörülésüket. A PMSZ és a PMI Budapest Chapter felel meg a projektmenedzsment-szolgáltatásokra specializálódott szakértők, vállalkozások civil szervezetének. Az idén, sorrendben előbb az informatika, a távközlés területén dolgozó projektvezetők szervezete tarthat nemzetközi tanácskozást Magyarországon, a nyáron pedig Budapestadhat otthont egy legkevesebb ezer szakmai érdeklődőt vonzó világkonferenciának.