Mozambikban a kistermelők tiltakozása akadályozta meg egy olajpálmafa-ültetvény megvalósítását, melyen 70 ezer fát ültettek volna. Csak ebben az országban félmillió embert űztek el ősei földjéről, hogy 600 ezer hektáron szénát és takarmányt termesszenek külföldi érdekeltségek. Afrika-szerte jelentősen nőtt a nagy befektetők földvásárlásai miatti lázongások száma, mert az exportált termény a gazdag országokban működő éttermekben és szupermarketekben köt ki, s a helyiek vajmi kevés hasznát látják a termesztésnek.
A barcelonai GRAIN aktivista csoport vizsgálata szerint a fekete kontinensen összesen 491 olyan ügylet született az elmúlt 4 évben, melyet az aktivisták azért tartanak vitathatónak, mert ezek a szerződések kitúrják a kistermelőket a földjükről – hasonlóan néhány magyarországi területhez. A helyiek gyakran csak éhbérért tudnak dolgozni napszámosként a földeken a multinacionális vállalatok számára. Az agrárbefektetők 90 milliárd dollárt költöttek ezekre a földekre, s azzal érvelnek, hogy befektetéseik segítenek megszüntetni a szegénységet, növelik az agrárszektort, továbbá technológiai és tudástranszfert valósítanak meg a fejlődő országokban.
Fotó: freeimages.com
A közelmúltban főként a perzsa-öbölbeli arab és a kelet-ázsiai országok tőkéje áramlik az afrikai országokba – elemezte a jelentést a Reuters hírügynökség. A legtöbb földet Szudánban és Mozambikban vették meg. A legnagyobb mennyiségben pálmaolajat, takarmánynövényeket, cukornádat, búzát, kukoricát és rizst termesztenek.
A legtöbb ügyletet 2008 és 2012 között kötötték, amikor rekordmagasságokat ostromoltak az élelmiszerárak. Időközben néhány megállapodás ezek közül meghiúsult. Ezek között van egy rizstermesztő projekt Maliban és egy kínai beruházás, melynek keretében Hawaii nagyságú területen termesztettek volna pálmaolajat Kongóban. A pálmaolajat a testápolóktól és a rúzsoktól kezdve a margarinon át a tejfölig termékek ezreibe adagolják, annak ellenére, hogy ennek a terméknek az előállítása felmérhetetlen környezetrombolással jár.
