Kicsit többet kerestünk, de kevesebben jutottak munkához

Az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A közölt adatok némiképp elmaradnak a várakozásoktól.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 822 forint volt januárban. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 230 743, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 211 693 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 82 097 forint volt.

Nőtt a reálbér
Az esztendő elején erőteljesen fékező inflációt  (januárban éves összevetésben 2,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, amely 7 éve nem tapasztalt alacsony értéket jelent), illetve a a nettó bérek 3,7 százalékos emelkedését figyelembe véve a reálbérek több havi esés után mérsékelten nőttek januárban. A trendfordulót (miként az az adatokon nyomon követhető) nem a munkaerő-piaci helyzet javulása, hanem a drágulás ütemváltása eredményezte.
Kevesebb mint 150 ezer forint egy hónapra...

A nemzetgazdaságban a bruttó keresetek (a közfoglalkoztatottak nélkül) 2,8 százalékkal haladták meg a tavaly januárit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,0 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve – átlagosan 1,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete nem változott, 196 300 forint maradt.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 146 603 forint volt januárban, a 3,7 százalékos infláció mértékét meghaladóan, 3,9 százalékkal nőtt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 300 forint, a szellemi foglalkozásúaké 187 700 forint volt.

Ágazati legek
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabbak, ahol 458 300 forintot ért el, ezt az információ és kommunikáció követte 404 900 forintos, valamint az energiaipar 347 100 forintos bruttó átlagkeresettel.
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók kerestek, átlagosan 146 000 forintot, de alacsony volt az átlagkereset az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén, 162 500 forint, valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágazatban 166 200 forint.
A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,2 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,6, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,8, a nonprofit szervezeteknél 0,9 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest.

A 234 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,1 százalékkal volt magasabb a 2012. januárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4 százalék volt.

Csalódást keltőek az adatok

A vártnál kisebb mértékben nőttek januárban a keresetek az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint; a szakértők stagnáló vagy enyhén növekvő reálbérekkel számolnak az idén, de úgy vélik, a fogyasztás növekedéséhez ez még nem lesz elég.

Kép: Fényes Gábor

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője a bruttó bérek esetében ennél magasabb növekedést várt. A 2,5 százalékos bruttó bérnövekedés véleménye szerint párhuzamban állhat azzal, hogy jelenleg esik az infláció, és gyenge lehet a keresleti nyomás a gazdaságban.

Az elemző rámutatott arra is, hogy a versenyszférában 1 százalékkal alacsonyabb az alkalmazásban állók létszáma, mint egy évvel korábban, amikor már elkezdődött az a folyamat, hogy a minimálbér és az elvárt bér emelése miatt sok vállalat elbocsátott foglalkoztatottakat. Ebben a folyamatban nincs érdemi javulás – fejtette ki –, gyenge a bérnövekedés, gyenge a foglalkoztatottság, ebből adódóan, bár van rezsicsökkentés, de összességében komoly fogyasztásnövekedés az idén nem lesz, inkább fogyasztáscsökkenésre lehet számítani.

Tovább eshet a fogyasztás

Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője a vártnál alacsonyabb januári bérnövekedés alapján azt feltételezi, hogy a magánszférában a vállalkozások, alkalmazkodva a rezsicsökkentés nyomán mérséklődő inflációhoz, a nehéz gazdasági helyzetben nem nagyon akarnak reálbér-növekedést fizetni. Pozitív meglepetést okozott viszont számára, hogy a költségvetési szférában nőttek a bérek, holott korábban arról lehetett hallani, hogy például az oktatásban az iskolák átadásával összefüggésben januárban elmaradt bizonyos bérelemek kifizetése, ez azonban nem látszik a januári keresetek adataiban.

Csökkent a foglalkoztatás
A bérstatisztikáknál figyelembe vett foglalkoztatási létszám csökkenő trendje az idén év elején sem változott. A 2279,3 ezer fős teljes foglalkoztatott létszám éves összevetésben 0,7, a versenyszférában alkalmazott 1580,9 ezer fő 1,2 százalékos esést takar, a közalkalmazotti létszámnál volt megfigyelhető csupán mérsékelt, 0,1 százalékos bővülés. (A KSH munkaerő-piaci adatai alapján készült kimutatás árnyalatnyival kedvezőbb képet mutat, erről készült összeállításunk innen érhető el.)
A KSH adatai alapján a foglalkoztatotti létszám tovább csökkent, vagyis folytatódott a 2011 végén, 2012 elején megindult folyamat, bár a csökkenés üteme mérséklődött. Jelenleg a 2010 eleji szinten van a foglalkoztatás a magánszektorban – emlékeztetett az elemző.

Mindez azt jelenti, hogy az elkölthető jövedelmek szintje reál értelemben csökkenni fog az idén, mivel az egy főre eső jövedelem ugyan szinten marad, viszont csökken a létszám. A januári adat tehát azt támasztja alá, hogy a fogyasztás tovább fog csökkenni – fejtette ki Kondrát Zsolt hangsúlyozva, hogy határozottabb következtetést az első negyedéves adatok alapján lehet majd levonni. Az MKB vezető elemzője összességében szinten maradó reálbérrel számol 2013-ban.

Gyorsulhat a bérnövekedés

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője szerint mivel több ágazatban még nem jöttek létre az idei bérmegállapodások, a bruttó bérek növekedése kissé gyorsulhat a következő hónapokban a megállapodások lezárultát követően. A nettó bérek növekedése pedig az idén meghaladja a bruttó bérekét a „szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt.

Az idén összességében 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számít Suppan Gergely. A reálbérek növekedése az infláció további visszaesése miatt erősödhet, így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 2 százalékot.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo