A fogyasztási adók további emeléséről, egy újabb, 35 százalékos áfakulcs bevezetéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán. A frissen kinevezett Varga Mihály gazdasági miniszter ugyan meglengette az összegyűltek előtt, hogy napirendre tűzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, azonban a miniszterelnök megnyilatkozásai – amelyek szerint elsősorban a munkáét terhelő adók mérséklését tartja prioritásnak, míg a fogyasztási adókat magas szinten tartaná – egyértelmű üzenet lehet, hogy felejtsük el az áfacsökkentését.

Ebben egyetértés van Pedig kevés dolog van, amelyben az ágazati szereplők, termelők, kereskedők, közgazdászok egyetértenek és az egyik ilyen az élelmiszerek többségére vonatkozó 27 százalékos áfakulcs csökkentése. „Az elmúlt években többször is felmerült, hogy az élelmiszerek általános forgalmi áfáját csökkenteni kellene, hiszen a 27 százalék igen magas. Nem is az a baj, hogy 27 százalék az áfa, hanem az, hogy hogyan jutottunk el ideáig, hiszen még 2006-ban 18 százalékos volt az élelmiszerek áfakulcsa, míg az európai országok többségében az élelmiszerekre kirótt forgalmi adókulcs egyszámjegyű” – mondta a GazdaságTV-nek adott interjújában Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A szakértő szerint a magas kulcs hatása meg is látszik az élelmiszerpiacon, hiszen ez a szegmens pörgette fel tavaly az inflációt. „Igaz ennek döntő oka nem a magas áfakulcs volt, hanem a mezőgazdasági termékek jelentős drágulása” – mondta a szakember, aki szerint a magas adótartam miatt óriási mértékű a feketézés a mezőgazdaságban. „Egy azonnali csökkentésnek tehát két pozitív hatása lenne, csökkenne a feketegazdaság mértéke, illetve a fogyasztói árak, így növekedhetne a fogyasztás” – vélte Vámos György, aki szerint azonban ez komoly hiányt jelentene a költségvetésben. „Ennek a mértéke attól függően, hogy mekkora termékkört érintene az áfacsökkentés, 50-60 milliárdtól 160 milliárd forintig terjedhet” – vélte az OKSZ főtitkára, aki szerint azonban a hiány csak átmeneti lenne, mivel a pozitív hatások hamar ellensúlyoznák a kiesett bevételeket. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)

Jelenleg csak a tej és a kenyérféleségek vannak az alacsonyabb, 18 százalékos áfa kulcs alatt, Vámos György szerint azonban a csökkentésnek csak akkor lenne érzékelhető hatása, ha az alapvető élelmiszerekre vonatkozó áfakulcs egy számjegyűre, 5-10 százalék közé csökkenne, valamint szélesedne a kedvezményezett áruk köre. „Ilyen a tojás, a burgonya, a liszt, amelyek nyers, nem feldolgozott állapotban mindenképpen be kellene kerüljenek az alacsonyabb kulcs hatálya alá és egészen biztos, hogy mind az inflációs nyomás, mind a fogyasztói árak is csökkennének” – vélte a szakértő.

Hasonlóan fogalmazott korábban több mezőgazdasági érdek-képviseleti szervezet is, amelyek az élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése ügyében a kormány döntését, és annak nyilvánosságra hozatalát sürgetik. A Baromfi Terméktanács, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös közleményükben úgy fogalmaztak: három tényező - a termékkör, a mérték és a hatálybalépés - ismerete a piaci szereplők számára üzenetértékű és kulcsfontosságú lehet a kérdésben. Ugyanis már a bejelentés ténye is elindítja az érintett termékpályákon a várt kedvező folyamatokat - áll a közleményben.

A terméktanácsok ugyanakkor örömmel nyugtázták a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkárának, Czerván Györgynek azon bejelentését, hogy a kormány a közeljövőben ismét napirendre tűzi az alapvető élelmiszerek áfamértékének csökkentéséről szóló előterjesztést. A három terméktanács tavaly augusztusban konkrét mértékre és termékkörre vonatkozó javaslatot juttatott el a kormányzat illetékeseihez - emlékeztetnek. Ebben javasolták, hogy a tej, a trappista sajt, a vágott baromfi, illetve baromfi húsrészek, a tojás, valamint a sertés tőkehúsok áfakulcsa 5 százalékra csökkenjen. Az érintett két minisztérium - a VM és az NGM - szakembereivel folytatott többfordulós egyeztetésen az álláspontok tisztázódtak, illetve közeledtek. Időközben több, hasonló kezdeményezés vált ismertté, legutóbb az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) készített ebben a témában tanulmányt.

Mostanra egységessé vált az álláspont – a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig, a kutatótól az érdekvédőig, a minisztériumtól a szakmaközi szervezetekig – miszerint a feketegazdaság térnyerését a túl magas adómérték segíti, miközben a szabályosan működő hazai vállalkozások tartósan versenyhátrányba kerülnek és működésük ellehetetlenül - áll a közleményben. Olyan – gazdaság- és társadalompolitikai szempontokat egyaránt figyelembe vevő – döntés szükséges, amelynek eredményeként a fogyasztói árak csökkenésében, valamint a legális versenyfeltételek megteremtésében rejlő előnyök meghaladják az adóbevétel-csökkenés hátrányait. E tekintetben a három terméktanács továbbra is megalapozottnak tartja korábbi javaslatát és ismételten a döntéshozók figyelmébe ajánlja azt.