„Azon néhány uniós tagország között vagyunk, amelyek képesek voltak tavaly csökkenteni az államadósság mértékét, a költségvetés hiányát pedig 2 százalék alá szorítottuk. Most már tehát a növekedésre kell koncentrálnunk, és ehhez a keleti nyitás stratégiájának sikeres véghezvitelére van szükség, ezért döntöttünk úgy, hogy a HITA átszervezésre kerül” – jelentette be Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külgazdasági államtitkára.

Dobos Erzsébet a HITA elnöke és Szijjártó Péter államtitkár - Kép: HITA

A politikus szerint ahhoz, hogy a magyar vállalkozások exportteljesítménye nőhessen, a HITA részéről minden erőforrást erre kell koncentrálni. „A magyar kkv-k alkalmazzák a munkavállalók 75 százalékát, de az exporthoz csak 20 százalékban járulnak hozzá. Azért hogy a részesedésük nagyobb legyen a HITA ügyfélkörét jelentősen növelni kell” hangsúlyozta az államtitkár. Szijjártó kiemelte, hogy mind az Európai Bizottság, mind a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) és független elemzők előrejelzései szerint is idén nem számolhatunk az európai piacok jelentős bővülésével. „Ezért arra kell koncentrálnunk, hogy az uniós piacaink megtartása mellett a keleti, gyorsan bővülő piacokon is jelentős pozíciót harcoljunk ki” – mondta a politikus, aki szerint a legfontosabb régiók között kiemelten kell kezelni a Nyugat-Balkánt, a FÁK országait, a Kaukázus térséghét, a Közel-keletet, Ázsia keleti országait (Kínát, Koreát, Japánt) valamint a dél-amerikai és az afrikai térséget.

„A célunk, hogy öt éven belül a magyar export egyharmada ezekbe a régiókba irányuljon. Másik célkitűzésünk, hogy a kkv-k exportban látható arányát jelentősen növeljük. Ehhez szerkezeti átalakításra volt szükség a HITA-ban” – mondta Szijjártó.

Ennek keretében a hivatal csapatához csatlakozott Bilek Péter mint Hálózatirányítási, Kerekes György Befektetési és üzletfejlesztési elnökhelyettesként. Az államtitkár szerint a HITA Szervezeti Működési Szabályzatát is átalakítják, annak érdekében, hogy a hivatal növelhesse bilaterális kapcsolatainak számát.

„Világosan látni kell, hogy a keleti nyitásban célpontként szereplő országok tekintetében a magánszféra, azaz a vállalati kapcsolatok mellett a gazdaságpolitikai kapcsolatoknak is fejlődnie kell” – mondta Szijjártó Péter. Ezenkívül több régióban fejleszteni kell a diplomáciai képviseleteket, amelyek a magyar cégek számára nyújthatnak támogatást. Ilyen a dél-amerikai, illetve az afrikai régió. Újranyílik majd a chilei illetve a nigériai nagykövetség, a Sao Paolo-ban működő konzulátust pedig főkonzulátussá fejlesztik.

Eredményes évet zárt a HITA

„A tavalyi évben a HITA 1180 millió forintot költött tevékenységeinek finanszírozására. Külön említhető az a 400 millió forintos keret, amely a magyar kkv-k külföldi megjelenését segítette” – mondta Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya.  „A hagyományos exportfejlesztési eszközökön túl, amelyet a HITA alkalmaz, tavaly számos olyan programot indítottunk, amely a magyar kkv-k exportpiachoz jutását segíti, mint a Kkv Akadémia, vagy a Beszállítói Program.

A tavalyi évben a HITA 567 programot valósított meg mind itthon, mind külföldön, várakozásaink szerint 63,7 millió eurós (mintegy 19 milliárd forintos) exporthoz segítette ezzel a HITA a magyar cégeket. Tavaly a HITA 89 befektetési projektet kezelt, amely 1856 millió eurónyi működő tőkét hozott hazánkba, 33 külföldi vállalat jött Magyarországra, ezek a beruházások 700 millió eurónyi működő tőkebeáramlását jelentik, és 4000 munkahelyet teremtenek. A projektek mintegy fele az elektronika, a járműipar és a gyógyszeripar területén realizálódik. Egyedi kormánydöntéssel 10 projekt kapcsán nyújtott az állam támogatást, mintegy 137 milliárd forint értékben, amely segítségével mintegy 7000 munkahely jön létre. 2013-ban ha minden projektünk sikeresen zárul közel 15 ezer új munkahely létrejöttéhez asszisztálhat a HITA.