„Az innováció a válságból való kilábalás egyik meghatározó eszköze lehet, ezért kiemelten fontosnak tartjuk az állami szerepvállalást ebben a kérdésben. Úgy látjuk, hogy egy teljes és hatékony innovatív gazdaság eléréséhez a folyamatos együttműködés az üzleti világ vezetői és az innovációs politika meghatározó szereplői között elengedhetetlen. Hasznos lenne egyeztetni többek között a versenyelőnyt biztosító legfontosabb tényezőket és ezek elérését szolgáló rendszereket” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója budapesti sajtótájékoztatóján.

Romlik az unió pozíciója

Innováció területén lemaradóban az Európai Unió

„Cégünk kutatása alapján, amelyet az unió 15 tagállamaiban végeztünk, 680 cégvezető megkérdezésével, azt kell kijelentenünk, üzleti vezetők kevéssé tájékozottak abban a munkában, amelyet az unió végez az innováció területén” – vélekedett a vezérigazgató, aki szerint a vezetők tapasztalatai arra utalnak, hogy az unió innováció terén végzett működése és intézményrendszere túlságosan bonyolult és összetett, egyszerűbb koordináció kellene. A felmérés alapján a cégvezetők szerint az innovációs tevékenység az európai gazdaság motorja lehetne, miközben a tagállamok versenyképessége mind az ázsiai, mind amerikai versenytársaikhoz képest romlik. jelenleg a globális szabadalmak 40 százaléka van európai cégeknél, azonban ha a tendenciák nem változnak, 2050-re ez 20 százalék körülire csökkenhet.

Az Európai Unió tehát egyre inkább veszít versenyelőnyéből az innováció területén: Havas Zsolt szerint ennek oka részben az ázsiai és amerikai cégek irányába tapasztalható elvándorlás, az európai finanszírozási nehézségek, illetve az, hogy az Unióban finanszírozott kutatások nehezen kommercializálhatók.

Egy letisztultabb rendszer felállításához a felmérés válaszadói az EU innovációs politikájának egyszerűsítésében látnák a legfontosabb kitörési pontot. Ez megadná a megfelelő környezetet, amelyben a K+F magánfinanszírozásának erősítését, az infokommunikációs (IKT) szektor erősebb támogatását és a finanszírozási lehetőségek bővítését tartják a legfontosabb lépéseknek. Mindez egy szélessávú infrastruktúra kialakításával, egy közös európai elektronikus kommunikációs platform felállításával lehetne még hatékonyabb a vállalatok számára.

Az Ernst & Young jelentése három lépcsős megközelítést javasol az EU számára annak érdekében, hogy a jelen kihívásaira megfelelő válasz születhessen. Egyrészről a kormányoknak még inkább vezető és befektetői szerepet kell betölteniük az innováció terén, erősíteniük kell az innovatív környezet alapjait magas szintű infrastruktúrával, színvonalas és eredményes oktatási rendszerrel, valamint a kutatást- és innovációt segítő jogszabályok létrehozásával. Másrészt olyan finanszírozási és támogatási programokat kellene kidolgozniuk – leginkább pályázati források létrehozásával és az adókedvezmény lehetőségével – amelyek erősítik a kutatók, a vállalkozók és a magánbefektetők közötti kapcsolatot. Szintén a nemzeti kormányok feladatának tekinti a tanulmány, hogy a már meglévő innovációs erőfeszítéseket a hosszú távú céloknak megfelelően koordinálja – aminek a legjobb módja a közbeszerzések stratégiai alkalmazása.

Bíztató jelek Magyarországon

„Magyarországon az innovatív vállalkozások aránya egyelőre nem éri el az Európai Unió átlagát, azonban bíztató, hogy a kis- és közepes vállalatok kutatás-fejlesztési létszáma és kutatóhelyeinek száma rendkívül dinamikus növekedést mutatott az elmúlt tíz évben” – emelte ki Mészáros György a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. Kielemte: jól mutatja ezt a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) KFI Obszervatóriumának felmérése is, amely szerint a hazai infokommunikációs (IKT) cégek a válságból új termékek és szolgáltatások piaci bevezetésével törtek ki, de kiemelt helyen szerepelt az új piacok keresése és a hatékonyság növelése is.

„Tapasztalataink szerint Magyarországon rendkívül sok jó ötlet van, ám az a különbség mondjuk az Egyesült Államokkal szemben, hogy egy amerikai egyetemista ebből „startup” vállalkozást indít, míg egy magyar csak elmeséli a haverjának, tehát ezeket az ötleteket nekünk támogatni kell, hogy megvalósulhassanak” – tette hozzá Mészáros György.

A Nemzeti Innovációs Hivatal most útjára indított KFI Tükör sorozatának első, a hazai infokommunikációs szektor KFI-ben betöltött szerepével foglalkozó kiadványa szerint a magyarországi IKT szektor súlya meghatározó és egyre növekvő: nemzetgazdasági termelékenységére gyakorolt hatása jelentős, nő a vállalatok száma, dinamikusan növekszik a KFI foglalkoztatottak és a kutatóhelyek száma. „A szektor erejét jól példázza, hogy a hazai gazdasági növekedés hatodát adta, a szegmensben 35 ezer vállalkozás működik hazánkban, 100 ezer alkalmazottal, mivel relatíve kevés befektetést igényel, ezért itt komoly esélyek vannak a a magyar cégek számára. A teljes magyar piac mérete egyébként meghaladja az 1500 milliárd forintot, ebből az exportból származó bevétel 850 milliárd, amit főként az itthon összeszerelt és elszállított infokommunikációs termékek adják” – emelte ki Mészáros Gyorgy.

„A Nemzeti Innovációs Hivatal útjára indította a KFI Tükör sorozatot, amely a magyar gazdaság kulcsfontosságú ágazatait hivatott KFI-ben betöltött szerepük szerint bemutatni. A most megjelent szakmai jelentésünk rámutat, hogy az IKT szektor KFI vonatkozásban is kitörési pont lehet idehaza. Ezen túlmenően a hazai KFI szereplők hálózatosodását elősegítendő létrehoztuk a Kaleidoszkóp információs rendszerünket, amely a Hivatal webes szolgáltatási felületeként is funkcionál.” – mondta Dr. Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke.