Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak - döntött az Országgyűlés. A parlament 119 igen, 61 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése nyomán a közlekedési hatóság rendeli el "az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét" az ilyen szolgáltatást biztosító alkalmazásoknak, illetve a szolgáltatást népszerűsítő weboldalaknak.
A tiltás akkor rendelhető el, ha a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki, a megbírságolt pedig tovább folytatja ezt a tevékenységet. A közlekedési hatóság 365 napra rendeli el a tiltást, amely ezt követően megszűnik - közölte az MTI.
A blokkolást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi, a blokkoló határozatnak - külön megjelölés nélkül is - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettje. A törvény szerint a közlekedési hatóság 50 ezer forinttól 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja azt szolgáltatót, amely kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával a Ház úgy döntött: nem kell utánképzésen részt vennie a járművezetőnek, ha vezetői engedélyét a közigazgatási bírsággal sújtandó jogsértéshez tartozó 9 pont megállapítása miatt vonták vissza - a törvényjavaslat alapján az uberes sofőrök a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpontot kaphatnának, ha lebuknak. A törvény legtöbb rendelkezése a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Idejétmúlt a szabályozás
„Az Uber továbbra is kitart amellett, hogy az új technológiák betiltása, blokkolása - pusztán azért, mert azokat nem lehet beleerőszakolni az elavult szabályozás keretei közé - nem jó irány. Ezt megerősíti az Európai Bizottság iránymutatása is, amely felhívja a tagállamok figyelmét, hogy ne a betiltást, hanem az ésszerű szabályozást válasszák a megosztáson alapuló gazdaság szereplői esetében. Az Uber eddig is nagy hangsúlyt fektetett a szabályoknak való megfelelésre: az autós partnerek kiváltották a személyszállítói engedélyeket és a magyar jogszabályoknak megfelelő számlát adnak” – vélekedett a döntéssel kapcsolatban Fekete Zoltán, az Uber magyarországi operatív vezetője.
Elmondása szerint ttovábbra is keresik a párbeszéd lehetőségét a döntéshozókkal annak reményében, hogy a jelenlegi, idejétmúlt szabályozást felváltsa egy modern, az új technológiákra szabott szabályozás, amely a fogyasztók érdekeit helyezi a középpontba. Az Uber továbbra is elkötelezett 150 ezer magyarországi felhasználója és 1200 autóspartnere iránt, és folytatja működését.
Az Unió támogatja a megosztást
Az Európai Unió június elején kiadott menetrendjében kiáll a megosztás gazdaságának segítése mellett. A dokumentum szerint a szolgáltatókat csak akkor indokolt működési vagy egyéb engedély kiváltására kötelezni, ha ez a vonatkozó közérdekű célok elérése szempontjából feltétlenül szükséges. A tevékenységtől való teljes eltiltás eszközével csak a legvégső esetben helyénvaló élni. A platformokra vonatkozóan sem célszerű engedélyeztetési kötelezettséget előírni akkor, ha ezek közvetítői szerepet töltenek be a fogyasztók és a kérdéses szolgáltatásokat (pl. közlekedési vagy szálláshely-szolgáltatásokat) ténylegesen biztosító felek között.
Korábban Csepreghy Nándor miniszterhelyettes még azt mondta, összességében nem lát fenyegetést a sharing economy ugrásszerű terjedésében sem, például a szállodaipar szolgáltatáskínálata véleménye szerint merőben eltér az Airbnb szolgáltatással dolgozó szállásadóktól, és mindkét területen kielégítő növekedési potenciál mutatkozik, ami összességében jó a költségvetésnek, azóta nagyon fordult a kormányzat hozzáállása a kérdéshez.
A taxisok rendszeresen szerveztek tiltakozást az Uber ellen, az év eleje és május 10. között öt demonstrációt tartottak a közösségi személyszállítás betiltásáért. Nemrég lezárták a Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi utat, május 17-én is demonstráltak a taxisok, gyakorlatilag a város összes jelentős főútvonalán lassítva a forgalmat. A heti rendszerességgel megtartott tüntetések már a Magyar Taxisok Szakszervezete szerint is túlzás, mivel, ahogy fogalmaznak, az a taxis társadalom ellen hangolja a lakosságot. A szervezet ezért arra kérte nemrég a budapesti taxisokat, az állandó demonstráció helyett inkább tárgyaljanak. (Vannak lehetséges üzleti válaszok is, amelyek a hagyományos modellben működő cégeket versenyképessé tehetnék a közösségi gazdaságban.)
Az Uber a taxisok tiltakozása ellenére (?) masszívan növeli felhasználói táborát Magyarországon is, a cég közlése szerint 150 ezren használják jelenleg, de a cég szerint a sofőrök érdekeinek védelme is fontos a magyar társadalomnak. „Uber nélkül 1200, engedéllyel rendelkező, számlát adó, adófizető sofőr veszítené el megélhetését, 150 ezer – főként fiatal – felhasználót megfosztanának a választás szabadságától, Magyarországot pedig elvágnák a világ azon részétől, ahol nem ellenségnek tekintik a technológiai fejlődést, a digitális gazdaságot” – vélekedett Fekete Zoltán, az Uber magyarországi vezetője a cég közleménye szerint.
Máshol is megoszt
Az Uber megjelenése természetesen nem csak Magyarországon kavarta fel az indulatokat, de Németországban például, ahol a meglehetősen bonyolult taxi szabályozás 60 éves múltra tekint vissza, a Szövetségi Kartell Hivatal a következőt jelentette ki: “A fokozódó piaci verseny nem árt a taxis piacnak … Az Uber megjelenése arra ösztönöz, hogy a meglévő szabályokat szabadabban értelmezzük.”
Spanyolországban, ahol az Uber nemrég újraindult, a Nemzeti Versenybizottság egyenesen beperelte a kormányt a személyszállítási piac korlátozása miatt. Lengyelországban a Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hatóság nemcsak elutasította a taxis vállalatok panaszát, hanem kijelentette: “a szabályozást az Uberhez hasonló innovatív, modern megoldásokhoz kell igazítani annak érdekében, hogy az utasok és általában a személyszállítási ágazat részesüljön a piaci verseny teremtette előnyökből.”
Van, ahol az Uber konkrét együttműködéseket is tető alá hozott a nemzeti adóhatóságokkal. Litvániában szándéknyilatkozatot írtak alá egy olyan modern, “okos” jövedelemadózási platform létrehozását tervezik, amely egyszerűsíti az adóbevallást a digitális gazdaság szereplői számára, az észt parlamentben pedig Európában először olyan törvényjavaslatot terjesztettek be, amelyben nem tiltanák, hanem szabályoznák – és így hosszú távon is lehetővé tennék az Uberhez hasonló digitális platformok működését.
