Vanessa Mock, a brüsszeli testület adó- és vámügyekért felelős szóvivője az MTI-nek megerősítette, hogy a brüsszeli testület úgy véli, Magyarország nem megfelelően hajtotta végre az Európai Bíróság tavaly tavaszi ítéletét, amelyben a bíróság gyakorlatilag azt mondta ki, hogy a maximum évente 50 liter 86 térfogatszázalékos vagy annak megfelelő házilag főzött vagy saját felhasználásra bérfőzetett pálinka sem lehet teljesen jövedékiadó-mentes.
A szabályok január 1-jétől úgy változtak, hogy a szeszfőzdében bérfőzetett gyümölcspárlatokra kedvezményes, a felére csökkentett jövedéki adót vet ki az állam. Egy liter 50 százalékos pálinka után 835 forint jövedéki adót kell fizetni. Évente legfeljebb 86 liter 50 fokos pálinka otthoni lefőzése viszont továbbra is jövedékiadó-mentes, ezért mindössze évi 1000 forintos átalányadót kell fizetni a helyi önkormányzatnak.
Az Európai Bizottság az első kötelezettségszegési eljárásban arra hivatkozott, hogy az uniós jog legfeljebb két jövedékiadó-kulcsot engedélyez, és a kedvezményes adó mértéke nem lehet kevesebb a rendes adó felénél. Brüsszel úgy látja, hogy a házi főzésű pálinkák esetében nem sikerült Magyarországnak maradéktalanul eleget tennie a bírói döntésnek. (A bíróság döntéséről itt olvashat!) Mock közölte: a bizottság további intézkedéseket vár Magyarországtól ennek érdekében.
Azzal egy időben az Európai Bizottság nyolc, Magyarországgal szemben korábban indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról is határozott. Véget ért a többi között az az eljárás, amely amiatt indult, mert a magyar szabályozás nagyobb jövedéki adóval terheli a "kommersz" szeszes italokat, és az is, amely a lízingelt járművek regisztrációs adója miatt indult.
A második Orbán-kormány egyik legfontosabb választási ígérete volt, hogy adómentessé tegye az otthoni élelmiszer-termelésből, illetve pálinkafőzésből származó jövedelmeket. A 2010-ben hivatalba lépett Orbán-kormány első intézkedései között volt, hogy a gyümölcspárlatok készítését ötvenliteres mennyiségig kivonta az illetékfizetés hatálya alól. A döntés hatására igazi fellendülést élt meg a házi főzés. Azonban sok esetben nem házi fogyasztásra ment az így készült pálinka,hanem értékesítették – feketén. A becslések szerint így készült 12 millió liter pálinkából a jóhiszemű törvényi szabályozás mellett feketén került kereskedelmi forgalomba több millió liter pálinka hazánkban. Mindez pedig nemcsak az államháztartásnak jelent veszteséget az állam elmaradt adóbevételei miatt, de a legális szeszipari szereplőknek is olyan konkurenciát állít,amellyel nehéz versenyezni, így több cégnél is fennáll a csőd veszélye.
