A fogyasztás és a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét.
Magyarországon az I. negyedévi GDP-visszaesést a II. negyedévben 0,2 százalékos növekedés követte. Az EU átlagához viszonyítva ez kedvező – ott még a II. negyedévben is 0,2 százalékos visszaesés volt tapasztalható -, de jóval elmarad az 1 százalék körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától. Az I. félévben a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az I. félévben még visszaeső iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. (Az I. félévben az ipar belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, a kivitele viszont 1,4 százalékkal nőtt.)
Az I. félévben a teljes magyar árukivitel is alig emelkedett - júniusban egyenesen csökkent -, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jellemzőtől. A beruházások a II. negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökkentek. A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek közel 1,5 százalékos emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.
A foglalkoztatás az I. félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2 százalékkal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált. Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5 százalékkal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken.
A Monetáris Tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is bekövetkezhet. Az államháztartási hiány idén magasabb lesz a 2,7 százalékos célnál, de 3 százalék környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80 százaléka körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el.
