Október elsejével elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakasza. (A program első ütemét áprilisban jelentették be.) A program keretében összesen 2000 milliárd forint keretet biztosít a jegybank nulla százalékra a hitelintézeteknek 2014. december 31-éig, ennek első körében 500 milliárd állt rendelkezésre október elsejétől. Az első szakaszban a hitelösszegek jelentős részben a kkv-szektor meglévő hiteleinek kiváltására hasznosultak, az októberben indult második szakasz célja viszont már egyértelműen a beruházásösztönzés. A forrás 90%-át forgóeszköz-, de elsősorban beruházási hitelekre szánja a jegybank. Ráadásul nemcsak több pénz, de több idő is rendelkezésre áll, így az új szakasz teret adhat azoknak a beruházásoknak, amelyek jellemzően hosszabb előkészítést igényelnek, és így esetleg az első hullámba már nem fértek bele.
Kinyíltak a külföldi pénzcsapok is: október elején mintegy 1,17 milliárd eurót, vagyis nagyjából 350 milliárd forintot szabadított fel és küldött el Magyarországra az Európai Bizottság abból a pénzből, amelyet korábban a pályázatok kezelése és ellenőrzése terén talált szabálytalanságok miatt tartottak vissza. A pénzek felszabadításáról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget kormánybiztosként irányító Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szeptember elején állapodott meg Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztossal. Néhány nappal később újabb részlet érkezett Magyarországra a korábban felfüggesztett pénzekből: további mintegy 140 milliárd forintot utaltak át nekünk. Az uniós költségvetés hétéves periódusának vége felé közeledve rohamtempóra váltott az NFÜ a kifizetések terén: a 2012-es rekordkifizetést jócskán meghaladva 2013-ra az ügynökség 1500 milliárd forint kiutalását irányozta elő, amiből október elejéig 1020 milliárd teljesült.
Bár a megelőző hónapokban csökkenésnek indult, októberben mégis minden korábbi rekordot megdöntött a cégmegszűnések száma – derült ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egy hónapon belül törölt cégek mennyisége eddig mindössze kétszer haladta meg háromezret, most viszont 4131 cég jutott erre a sorsra. Az októberi adatok mögött azonban nemcsak gazdasági, hanem technikai okok is állhatnak. Szinte minden eljárás és az új alapítások száma is megugrott októberben, vagyis a cégbíróságok aktivitása is növekedett, számos területen faraghatták le az ügyhátralékot. A hónap folyamán ugyanis 3500 új vállalkozás születését is bejelentették a cégbíróságok, ami számottevően meghaladja az elmúlt hónapok 2500 körüli értékeit.
Újdonságként kapta a nyakába az építőipar, hogy az építési naplót a 2013. október 1-jét követően induló kivitelezések esetében elektronikusan kell vezetni, igaz, akik 2013. október 1. előtt már papíron kezdték el a naplóvezetést, azok papír alapon is fejezhetik be. Az építtető és a fővállalkozó kivitelező irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatai egyszerűsödnek. A kivitelezés teljes folyamata nyomon követhető, távolról is figyelemmel kísérhető az egyes építkezések készültségi foka, az épp folyó építési tevékenységek. Az átláthatóbb, megfelelően dokumentált kivitelezés segíti az alvállalkozók kifizetését, elősegíti a lánctartozás megfékezését, javítja a kisvállalkozók jogbiztonságát, elősegíti a jogviták lezárását. Ezért fontos az építőipari lánctartozások felszámolását célzó elektronikus építési napló használatának kötelezettsége. A terv szerint ez is egy eszköz lehet a körbetartozások felszámolásához, a szakma azonban inkább elhalasztaná a bevezetést, mert nem készült fel rá.
