Visszaesés ide vagy oda, az autógyárak gőzerővel innoválnak. Az egyre szigorodó környezetvédelmi és biztonsági előírások meg a hatalmas nemzetközi konkurencia ugyanis folyamatosan új kihívások elé állítják őket. Az egyes márkák modelljei között drámaian lecsökkentek a különbségek, aminek persze mi, vásárlók csak örülhetünk, hiszen óriási a választék, és rossz autó már nem létezik. Európában immár két-három évente megújítják a legnépszerűbb volumenmodelleket: nemcsak külső csinosítják őket, hanem a felszereltséget is frissítik, bővítik. A német gyártók élenjárnak innovációk tekintetében, a többiek pedig szorosan mögöttük loholnak. Íme, néhány kiragadott példa, hol tart ma az autóipar.
Android az autóban
Általános trendként érvényesül ma az autóiparban, hogy az okostelefonokat minél teljesebb körűen integrálják a gépkocsiba, hogy a sofőr és az utasok menet közben is össze legyenek kapcsolva a külvilággal. A Honda új modelljeibe ezért egy Android 4.0.4 operációs rendszeren alapuló tabletet épít be, ami éppúgy tapintással és simítással kezelhető, mint az okostelefonok. A hétcolos kijelzővel társított Honda Connect infotainment rendszer a Bluetooth révén kihangosítja a hívást, és lehetővé teszi az audio streaminget, emellett – ha a jármű áll – internet-hozzáférést biztosít. A rendszer az előre telepített alkalmazások garmadáját sorakoztatja fel, és a Honda App Centeren keresztül további programok letöltésére is lehetőséget ad. Az egyik legnagyobb tudású alkalmazás az „Aha”, amellyel ezernyi állomást foghatunk, így beszélgetést, zenét, híreket, podcastokat és hangoskönyveket egyaránt hallgathatunk, sőt a közösségi oldalak hírfolyamát és a helyi adók műsorát is nyomon követhetjük. Az akadásmentes működést igen gyors processzorok garantálják, nevezetesen az NVIDIA járműipari felhasználásra szánt Tegra 3 csipjei.
Elektromos autók közösségi megosztása
Nulla károsanyag-kibocsátással járó, környezetbarát működésük révén az elektromos autók ideális járművek a nagyvárosban, javítják a közlekedés színvonalát és az életminőséget. (Előrejelzések szerint 2017-ben jöhet a nagy áttörés ezen a területen.) Ha pedig a népszerű autómegosztó szolgáltatásba is beveszik őket, a nagyvárosok légszennyezettsége csökken, és új megvilágításba kerül a tömegközlekedés. Miután a DriveNow autómegosztó szolgáltatás németországi, nagy-britanniai és egyesült államokbeli járműflottáiban sikeresen debütáltak a tisztán elektromos meghajtású BMW i3 modellek, a bajor gyártó idén szeptemberben további négyszázat állított forgalomba, ezúttal Koppenhágában. A BMW úttörő lehetőségeket lát az elektromos autók közösségi megosztásában, hiszen a környezetbarát járművek ára így közelebb kerül ahhoz, hogy pénztárcabaráttá váljon, ami jelentős lépés az elektromos mobilitás tömeges elterjedése felé vezető úton. A BMW i3 ráadásul a világ első négykerekűje, amelyet több lehetőségből építkező útvonaltervező funkcióval láttak el. Mint ilyen, a navigációs rendszer útvonaltervezéskor nem csupán az autó lehetőségeit, de a városban működő összes tömegközlekedési eszközt is figyelembe veszi, az aktuális menetrend szerint.
Még ma is hitetlenkedve fogadjuk, néhány éven belül azonban az önjáró autók már mellettünk gurulhatnak az utakon. A Volvo ugyanis kidolgozott egy olyan rendszert, amelynek segítségével az autonóm gépkocsik fenntartások nélkül részt vehetnek a hétköznapi forgalomban. A gyártó 2017-re száz darab autonóm gépkocsit szeretne átadni ügyfeleinek, akik Göteborg környékén, meghatározott útvonalakon közlekedhetnek majd azokkal. A sorozatgyártásra alkalmas közlekedési rendszer kulcsa az érzékelőkből, felhő alapú helymeghatározó rendszerekből, valamint intelligens fék- és kormánymű-technológiákból álló összetett hálózat. Kellően megbízható ahhoz, hogy autonóm üzemmódban a vezetés minden aspektusát nyugodtan átengedhessék neki. Tartósan viseli a közlekedési helyzeteket, illetve az esetleg előforduló műszaki meghibásodásokat, de abban az esetben, ha az autonóm közlekedés nem lehetséges, a rendszer felszólítja a vezetőt, hogy vegye át a gépkocsi irányítását. Ha a vezető erre nem képes, a gépkocsi megáll egy arra alkalmas helyen, biztonságosan. A Volvo szerint az autonóm gépkocsik leegyszerűsítik majd az emberek életét, és a mindennapos ingázást időpazarló tevékenységből hasznosan kihasználható szabadidővé alakítják át. Nem beszélve a csökkenő üzemanyag-felhasználásról.
Fény az éjszakában
Az egyik leggyorsabban fejlődő autós iparág a járműves világítástechnika. A hagyományos halogén és xenon izzók fölött eljárt az idő, a legfrissebb diódás és lézeres konstrukciók nagyobb tartományban terítik a fényt, hosszabb az élettartamuk, és alacsonyabb a fogyasztásuk. Az Audi már OLED fényszórókkal kísérletezik, amelyek minden eddiginél egyenletesebb fényt produkálnak, emellett a formatervezők számára is kreatív lehetőségek előtt nyitják meg az utat. Az OLED technológiával vékony, világító felület állítható elő, amelynek fénye minden eddiginél egyenletesebb, és fokozatmentesen tompítható. Mivel nem vet árnyékot, s tükröket, csöveket vagy más optikai rendszert sem igényel, az OLED-egységek különösen hatékony és vékony fényforrásokként alakíthatók ki, amelyeket hűteni is alig szükséges. A Ford kamera alapú fényszórórendszerével pedig könnyebben felismerhetők a veszélyes helyzetek. Az előre tekintő kamerát alkalmazó és a GPS-szel együttműködő rendszer segítségével a vezető jobban belátja a kanyarokat, s a berendezés megjegyzi a már bejárt útszakaszokat, hogy később hatékonyabban alkalmazhassa a világítást. Később ez spot megvilágítással egészül majd ki; infrakamera segítségével egyszerre akár nyolc embert vagy nagyobb állatot is érzékel és jelez a rendszer, akár 120 méteres távolságból.
Vegyes anyaghasználat
Az egyik legnagyobb kihívás, amivel az autógyárak szembesülnek, hogy miként tartsák alacsonyan modelljeik tömegét, miközben egyre szaporodik a beépített biztonsági és kényelmi berendezések száma. Az acélt legtöbbször alumíniummal helyettesítik, néhány karosszériaelemet pedig az acélnál könnyebb anyagból készítenek. Ám jelentős súlycsökkenést csak a drágán előállítható, komplett alumíniumkarosszériával lehet elérni. A Range Rover és az Audi nemrég így tett, és több mázsát faragott le nagy szabadidő-autóinak tömegéből. Létezik azonban egy eredetileg motorsportokban alkalmazott anyag – a szénszál erősítésű műanyag –, amely könnyűségével és rendkívüli merevségével még ideálisabb erre a célra. A karbon jellemzően a kis szériás szuper-sportautók anyaga, az utóbbi években azonban a nagy sorozatban gyártott modellekbe is kezd beszivárogni. Az új BMW 7-es az első nagy szériás autó, amelyben a karbont kombinálták az acéllal és az alumíniummal. A vegyes anyaghasználatnak köszönhetően jóval szilárdabb az utascella, a tömeg pedig jelentősen csökkent. A BMW dingolfingi központja világszerte az első autógyár, amely hibrid technológiában alkalmaz szénszál-erősítésű műanyagot (CFRP) a karosszériaépítésben.
