Ez fájni fog

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint Magyarországon 2012-ben recesszió lesz, és újabb megszorítások várhatóak, míg Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója 0,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. A GKI éves átlagban 5,3 százalékos inflációt jósol, ami szinte megegyezik a Tárki 5,5 százalékos előrejelzésével.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Vértes András szerint Magyarországon 2012-ben recesszió lesz, és újabb megszorítások várhatóak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója erről Szombathelyen, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének közéleti fórumán tartott előadásában beszélt csütörtökön.

 

Bizonyítani kell!
– Most két dolgot kell bebizonyítani egyszerre, a piacnak is, és az Európai Uniónak is. Az egyik, hogy mi akarjuk az IMF/EU-megállapodást, a másik, hogy „jó fiúk" vagyunk – válaszolta a Piac&Profit kérdésére Vértes András, aki szerint azért került most újból elő a Széll Kálmán-kártya, mert a kormány azt kívánja bizonyítani Európának, hogy jó fiú, és sok reformlépés történt. Úgy gondolják, mondta az elemző, hogy így könnyebben lehet megállapodni, ha egyáltalán meg akarnak állapodni. Azt szerinte nem lehet vitatni, hogy 2012-ben - persze nem így nevezik - kemény megszorítás van. Mivel 2011-ben a GDP mintegy 3 százalékára kiterjedő lazítás történt – csak ezt elfedték a magán-nyugdíjpénztári pénzekkel, ezért nem látszik a költségvetésben, hogy valójában 4-5 százalékos deficit van –, ahhoz hogy a hiány idén 2,5 százalék legyen, a GDP 2-3 százalékára kiterjedő megszorításra van szükség. Az EU úgy becsüli, hogy a kormány már 1,9 százalékot ebből megcsinált, és még kell 0,5-0,7 százalék, tehát idén még körülbelül 200 milliárddal meg kell szorítani a költségvetést, akkor lesz nagy valószínűséggel 3 százalék alatt a hiány. Ha ezt a megtakarítást tartós eszközökkel érik el, ami évközi lépésekkel majdnem lehetetlen, de tegyük fel, hogy sikerül, akkor jövőre elég lenne 100-200 milliárd. De mivel valószínű, hogy mire a kormány lépni fog, már az év közepén leszünk – ha egyáltalán sor kerül ilyen lépésekre –, 50-100 milliárd áthúzódik a jövő évre. Ez a matematika. De a valóság ennél jóval bonyolultabb. (Az interjú teljes szövegét itt olvashatja)

A megszorításokra azért van szükség, mert a költségvetési hiány tavaly valójában a GDP 5 százaléka felett volt, ezért ahhoz, hogy a kormány szándéka szerinti 2,5 százalékot elérjük, legalább a GDP 3 százalékát kitevő megtakarítást kell elérni, mondta a szakember. Hozzátette: mindez nagyon fájdalmas dolog, a kormány már megkezdte a folyamatot, de a pénz még nincs meg mind, különböző becslések szerint még mintegy 200-300 milliárd forintnyi megtakarítást kell elérni.

Az újabb megszorítások részben a közösségi közlekedés, részben az egészségügy kiadásainak csökkentésével érhető el, de a GKI szerint adóemelésre is sor kerülhet. Vértes András úgy véli, a kormányzat még a nyáron meg fog egyezni a hitelkeretről az IMF-fel, ehhez azonban teljesítenie kell a tárgyalási előfeltételeket, amelyek közül szavai szerint eddig egyet sem teljesített maradéktalanul.

Helyre kell állítani az intézményeket, a jegybank függetlenségét, az Alkotmánybíróság jogköreit, a Költségvetési Tanács érdemi önállóságát, a törvényekről, további reformlépésekről pedig azok megszületése előtt egyeztetni kell a szakmai szervezetekkel, érdekképviseletekkel, és megfelelő időt kell hagyni a társadalom számára is a felkészülésre – mondta a GKI vezérigazgatója, aki szerint, az IMF-megállapodást a pénzpiac ki fogja kényszeríteni, a forint ugyanis a gazdaság megítélésétől függ.

Biztos lesz megállapodás az IMF-el?

Benoît Anne, a Société Générale, a nagy francia bankház fő stratégája azonban továbbra is úgy véli, hogy kisebb a valószínűsége annak, hogy lesz IMF megállapodás, mint annak, hogy egyáltalán nem lesz. Szerinte valószínűleg nagy bajban lesz Magyarország: a pénzpiaci befektetők bizalma szétesik, a forint zuhanni kezd és a 315-320 forintos sávba kerül.

– Ebben az esetben a Nemzeti Bank kénytelen lesz hét százalék fölé vinni az alapkamatot. Sajnos mi ennek adjuk a legnagyobb esélyt – állította a stratéga az alapblog.hu-nak adott interjúban.

A GKI prognózisa is hasonló forintárfolyammal számol a megállapodás előtt (285-320 forintot valószínűsítenek), a megállapodást követően viszont akár 265-290 forint körül is mozoghat majd a forintárfolyam az euróhoz viszonyítva. Vértes András szerint az idén és jövőre is 3 százalék alatt lesz az államháztartás hiánya, a gazdasági növekedés az idén nagyjából annyival csökken majd, mint amennyi emelkedést 2014-re jósolnak, tehát két év alatt a növekedés nagyjából nulla körül lesz.

A Kopint-Tárki is április első hetében tette közzé konjunktúra jelentését, amely szintén nem festett optimista képet. A konjunktúrakutató intézet a magánfogyasztás 1,2 százalékos, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékos és a beruházások 5,0 százalékos visszaesésével számol az idén, jelezve, hogy a recesszió elkerülését a felhasználási oldalon továbbra is csak a nettó export teszi lehetővé. (Az export 6 százalékkal, az import 4,3 százalékkal nő 2012-ben az előrejelzés szerint.)

Ötkulcsos áfát akar Matolcsy
A Heti Válaszban jelent meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elképzelése, amely szerint ötkulcsos áfarendszert vezetne be. Úgy fogalmazott: a kormány lépéseket tett egy széthúzott áfarendszer felé, és bár "jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi". A könyvismertetőjében a miniszter a vagyonadó gondolatát elutasítja, mert szerinte az csak igazságtalan lehet, mert ami látható, az adóztatható, ami nem, az nem adózik. (Vámosi Nagy Szabolcs szerint viszont az egykulcsos szja csak vagyonadóval együtt lenne igazságos. Erről az adószakértő a Piac&Profitnak adott interjúban beszélt.) Matolcsy úgy véli, az önkormányzatok differenciált ingatlanadóztatása a kisebb rossz, de ennek is van kockázata. A kormány támogatja a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, amit az EU javasolt és továbbra is az egykulcsos szja mellett van. 30 fős foglalkoztatotti létszámig egyszerűsített vállalkozói adózás bevezetését is említi a cikkben Matolcsy, aki az elmaradott térségeket kedvező adózású szabad vállalkozási zónákkal élénkítené. Matolcsy Györgynek „nem újabb adóprésen kellene gondolkodnia”, hanem olyan terveken, amelyek szavatolják a költségvetés stabilitását, ez ugyanis az egyik feltétele annak, hogy a kabinet eredményesen tárgyalhasson az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, reagált a cikkre Tukacs István MSZP-s országgyűlési képviselő. Az MTI tájékoztatása szerint a politikus sajtótájékoztatón azt mondta: a nemzetgazdasági miniszternek "ahelyett, hogy képtelenségeket írogat", a konvergenciaprogramon kellene dolgoznia, hiszen azt a kormánynak tíz nap múlva el kell küldenie Brüsszelbe. Az áfa módosítással kapcsolatban a szocialista politikus aggodalmának adott hangot, hiszen a 27 százalékos áfakulcs már most is a legmagasabb az unióban, és miatta rekordokat dönt az üzemanyagok ára, nő a rezsiköltség, az infláció, valamint csökken a fogyasztás. Tukacs hozzátette: az EU az áruk szabad áramlására tekintettel írja elő, hogy a tagállamok – noha dönthetnek az áfa mértékéről –, az áfakulcsok számát nem változtathatják szabadon. Elmondta: a kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy az egyszeri bevételeken alapuló büdzsé helyett kiszámítható költségvetési pályát mutasson be az Európai Uniónak. Szólt arról is, hogy a hiánycél tartása érdekében az idei költségvetéshez is hozzá kellene nyúlni, jövőre pedig elemzői vélemények szerint 400-500 milliárd forintos megszorítás következhet.

Az intézet elemzői továbbra sem változtattak a 0,3 százalékos gazdasági növekedési előrejelzésükön, az inflációs prognózist viszont 5,5 százalékra emelte a decemberben közölt 4,6 százalékról. Emlékeztetésül: az idei költségvetés készítésekor a kormány 0,5 százalékos GDP növekedéssel és 4,2 százalékos inflációval számolt.

Az előrejelzés szerint az euróért átlagosan 290 forintot kell majd adni 2012-ben a tavalyi 279 forint után amennyiben létrejön az EU/IMF megállapodás.

Palócz Éva véleménye szerint a jelenlegi forint árfolyamba és állampapír-piaci hozamokba a befektetők már beárazták az EU/IMF megállapodást.

– Ma még tart a befektetői türelem, amely napról-napra fogy, s amennyiben nem lesz megállapodás, borul a piac – mondta a kutató. Magyarázatként hozzátette, hogy EU/IMF megállapodás esetén 4,5 százalékon lehet finanszírozni az adósságot, míg a piacról 7,5-8,5 százalékon.

A Kopint-Tárki számításai szerint a 4,5 százalék feletti minden egy százalékpont kamattöbblet 13 milliárd forint pluszterhet jelent az országnak. 10 éves kötvény esetén például egy százalékpont 130 milliárd forintot, 4 százalékpont ennek négyszeresét jelenti.

 Ha a negatív szcenárió válik valóra, a lakossági fogyasztásra vonatkozó várakozásokat is módosítani kell.
– A lakosság devizaadóssága decemberben 6 500 milliárd forint volt, 10 százalékos árfolyamgyengülés esetén ez jócskán megnő, és akkor nem 1,2 százalékkal esik vissza a magánfogyasztás, hanem jobban, ami a GDP-re negatívan hat – vezette le a folyamatot a Kopint-Tárki vezérigazgatója.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo