Tegnap a Goldman Sachs vezérigazgatója, Lloyd Blankfein egy tweet üzenetben arra hívta fel a döntéshozókat, hogy fontolják meg egy újabb népszavazás kiírását a Brexitről, amelyet Theresa May és kormánya is elutasít. A felvetés azért is izgalmas, mert a referendum óta egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a lépés mennyire rossz mindenki számára (EU és UK). (Csak a brit feldolgozóiparnak 20 milliárd fontba fájhat a Brexit.)
Különben a Goldman Sachs is érintett az ügyben, hiszen Londonban 6 ezer alkalmazottja dolgozik, akiket a kontinensre telepítenének a Brexit kapcsán. Ide kapcsolódó hír, hogy az európai gyógyszerjóváhagyások lelassulhatnak, hiszen az európai gyógyszerfelügyeletnek is költöznie kell Londonból, ami zavart okoz a jóváhagyási procedúrákban.
Mindenki veszít rajta
A Brexittel mindkét fél, így az Egyesült Királyság és az Európai Unió, ezen belül Magyarország is veszít, ezért a kilépési tárgyalások egyik fontos feladata, hogy megpróbálja minimalizálni a veszteségeket – hangsúlyozta Andor László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, egyetemi docens, az Európai Bizottság korábbi tagja csütörtökön egy konferencián, Budapesten.
Andor László a Szociális Európa a Brexit előtt és után című, a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett konferencián közölte: konstruktív partnerség kialakítására kell a feleknek törekedniük, amely minél többet megpróbál rekonstruálni abból a kölcsönösen előnyös viszonyból, amelyet a jelenlegi brit tagság még képvisel. Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete kiemelte: Nagy-Britannia ugyan kilép az unióból, az uniós intézményrendszerből, de nem fordít hátat Európának. A szigetország továbbra is hozzájárul majd Európa védelmi képességeinek megőrzéséhez. A britek egy átfogó, ambiciózus szabadkereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek az EU-val – mondta.
Andor László a brit munkaerőpiacon dolgozó uniós munkavállalók helyzetéről elmondta, hogy jogaik rendezése továbbra is „fejtörést okoz”. Átlagosan a teljes uniós munkaerő 3 százaléka tartózkodik egy másik országban, mint ahol született. Ez nem egy nagy szám, de egyes országok eltérnek az átlagtól, például Nagy-Britannia, ahol ez az érték 6 százalék – mondta.
A szigetországban a más országokból származó uniós munkavállalók foglalkoztatási rátája magasabb, mint a brit lakosságé, ráadásul az uniós munkavállalók nettó befizetők a brit költségvetésbe, hiszen több adót fizetnek, mint amennyit különféle juttatások formájában megkapnak – fűzte hozzá a szakember. A legtöbb más uniós országból származó munkavállaló a brit egészségügyben és felsőoktatásban dolgozik, előbbinél 10 százalék, utóbbinál több mint 15 százalék a más uniós országból érkező munkavállalók részaránya. Vita van arról is, melyik időpont előtt érkezett munkavállalók jogai lesznek garantáltak – ismertette.
A tanszékvezető arról is beszámolt, hogy a Brexit veszélyt jelenthet az EU úgynevezett szociális dimenziójára, ha az EU-ból kilépő Nagy-Britannia megpróbál alacsonyabb színvonalú szociális, munkaügyi és környezeti szabályozással versenyelőnyöket teremteni magának a kontinenssel szemben.
Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára, az Európai Bizottság korábbi tagja hangsúlyozta, hogy a kilépési tárgyalások még nem kezdődtek meg, most csupán az induló pozíciók kiharcolására szolgáló játszmák zajlanak az EU és Nagy-Britannia között. Balázs Péter szerint a brit munkaerőpiac szempontjából nem az a kérdés, hogy mi lesz a már a brit munkaerőpiacon dolgozókkal, hanem, hogy a jövőben a brit munkaerőpiac mennyire lesz hozzáférhető az EU tagállamai számára.
A munkavállalók szabad áramlásáról elmondta, hogy az elmúlt években Magyarország olyan mértékű veszteséget szenvedett el, ami arányaiban a háborús emberveszteséghez mérhető, hiszen a nyugat-európai magasabb bérek miatt százezrével hagyták el emberek az országot. A Brexit uniós költségvetést érintő hatásáról megjegyezte, hogy az Európai Bizottság tervei szerint alapvetően megváltozik majd az uniós költségvetés, ugyanis vélhetően a mezőgazdaság és a kohéziós politika háttérbe szorul, míg a biztonság és a versenyképesség előtérbe kerül.
Balázs Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brexit miatt az uniót az ENSZ Biztonsági Tanácsában – állandó tagként – a jövőben már csak Franciaország képviseli, ami a korábbinál nagyobb felelősséggel jár. Míg ezzel párhuzamosan megnő a britek mozgástere. A schengeni övezetre és az eurózónára nem lesz hatással a Brexit, hiszen az Egyesült Királyság egyiknek sem volt a tagja, Nagy-Britannia kilépésével megnő ezeknek a relatív súlya az EU-n belül, hiszen a Brexit következtében a legnagyobb nem eurózóna ország távozik az unióból. Továbbá ennek hatására megnő Németország és Franciaország relatív súlya is az unióban – mondta.
