Október közepén kiírásra kerültek a GINOP program első, kkv-kat érintő pályázatai. Az új szabályok szerint a kiírás utáni harmincadik napon nyílnak meg a pályázatok - tehát novemberre vártuk a rohamot. A pályázati rendszer is jelentősen átalakult, a várakozás pedig hatalmas volt, mert már nagyon várták a fejlesztési forrásokat a vállalkozások.
Októberben derült ki, hogy az internetadó, az irodai papír és a mosószer megadóztatása, a befektetési alapkezelők különadója vagy épp a cafeteria terheinek jelentős emelése mellett az útdíjból is több bevételt szeretne a kormány 2015-re, ahogy az is, hogy a Parlament elé került 2015. évi költségvetésben egyharmadával több bevételt számolnak a használatarányos útdíj befizetésekből, mint az idei évben volt. Ez azt jelenti, hogy 150 milliárd forint helyett jövőre mintegy 200 milliárd forinttal kalkulált a tervezet. További információk itt olvashatók.
Aztán a netadóból társadalmi nyomás hatására visszatáncolt a kormány. Orbán Viktor bejelentette, hogy nem lesz internetadó. Legalábbis a jelenlegi formájában nem. A jövő év első negyedévében egyeztetnek erről a szolgáltatókkal, és ennek függvényében lépnek. Szerintünk ez bölcs döntés, hiszen hatalmas károkat okozott volna az adó, míg a költségvetési hatása (a tervezett bevételek szerint) marginális lett volna (0,1 százalék alatti a GDP arányában). További információk itt olvashatók.
Számos nehezítés mellett volt legalább egy jó hír a cégekenek: meghosszabbította a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramot az MNB. A keretet is megemelte és így 2015 év végéig lehet szerződést kötni, a többi feltétel pedig változatlan maradt. A Növekedési Hitelprogram egy 2,5 százalékon rögzített kamat mellett kínál forintalapú finanszírozást, akár 10 éves időtávra is. További információk itt olvashatók.
2014. október 1-től minden vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV-nál, hogy milyen számlázóprogramot használ. Így a pénztárgép és a kézi-számlatömb után a számlázószoftverek is nyilvántartásba kerülnek. Míg az adóhivatal nagyjából két évtizede nyilvántartja a kézi számlatömb beszerzéseket (a szigorú számadású nyomtatványokkal kapcsolatos szabályokról itt olvashat), addig számlázóprogramot lényegében bárki vásárolhatott mostanáig. Október 1-től viszont már a telepített és az online használt számlázó-szoftvereket is be kell jelenteni a NAV-nak. Szemben a számlatömb vásárlással – amit az azt értékesítő bolt jelent be – a szoftver használatának kezdetét, illetve később annak esetleges befejezését is, maga az adózó köteles az erre a célra rendszeresített űrlapon az adóhivatallal közölni. Aki már most is használ valamilyen számlázó szoftvert, annak november 15-ig kell megtennie a bejelentést, aki pedig október 1. után kezd bele, annak a használatbavételtől számított 30 napja van, hogy ezt megtegye. Az új kötelezettség több százezer vállalkozást érint. További információk itt olvashatók.
Szintén előnyös változás volt, bár csak a vállalkozások egy részét érintette, hogy átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik a vendéglátó üzletek által fizetett zenei jogdíjakat 2015-ben. Ráadásul megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, és kisebb súllyal esik latba a meghosszabbított nyitvatartás is. A zenei szerzőket képviselő Artisjus benyújtotta jövő évi díjszabástervezetét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) szerint ez fontos lépés a hazai vendéglátó ágazat számára a válság utáni talpra állásban. A szerzők, előadók és kiadók átlagosan 19,5 százalékkal csökkentik és egyben egyszerűsítik tarifarendszerüket a vendéglátóipar vonatkozásában. Az új tervezet a zeneszolgáltatást is folytató üzletek díjkalkulációja során a nekik otthont adó település lélekszámát veszi figyelembe, ezzel megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, illetve a meghosszabbított nyitva tartási idő súlya is csökken. További információk itt olvashatók.
