A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.
Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Orbán Viktor miniszterelnök mai napirend előtti felszólalásában az EU-csúcs eseményeinek értékelése után tízpontos „munkahelyvédelmi akciótervet" jelentett be.
Orbán Viktor napirend előtt felszólal a parlamentben Kép: MTI
Kisadózók és kisvállalkozások
Kisadózók tételes adózása: a 6 millió forint alatti mikrovállalkozások – egyéni vállalkozók, betéti és közkereseti társaságok – választhatják, a főállású kisadózóknak 50 ezer, a félállásúaknak 25 ezer forintot kell fizetniük havonta, e mellett már semmilyen más adó és járulék nem terheli őket, vagyis ez kiváltja a társasági adót, az szja-t, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Akik ezt választják, azok nem nyújtanak be beszámolót sem, csak bevételi és kiadási számláikat tartják nyilván.
Kisvállalkozói adó: a legfeljebb 25 főt foglalkoztató vállalkozások választhatják, mértéke a nyereség és a bérköltség 16 százaléka lesz. Ez az adónem kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a nyereség utáni szja-t, a szakképzési hozzájárulást, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.
Az akcióterv keretében:
1. a felére csökkentenék a 25 éven aluliak munkáltatói terheit, 2. a felére csökkentenék az 55 éven felüliek munkáltatói terheit, 3. a felére csökkentenék a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó 25-54 évesek után fizetendő munkáltatói járulékot, 4. az első két évben teljes egészében, a harmadik évben pedig felerészben elengednék a tartós munkanélkülieket alkalmazó cégek munkáltatói járulékait, 5. két évig nem kellene járulékot fizetni az elhelyezkedést követően a gyesről és a gyedről visszatérők után 6. bevezetnék a kisadózók tételes adózását, 7. bevezetnék a kisvállalatok adóját, 8. csak akkor kellene befizetniük az áfát az 500 ezer euró alatti bevételű vállalkozásoknak, ha azt már kifizették nekik, 9. nem kellene azonnal visszapótolniuk elvesztett tőkéjüket azoknak a cégeknek, amelyek csak a kedvezőtlen árfolyammozgások miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, 10. a házipénztári készpénz-záróállományra vonatkozó korlátozások megszüntetésével egyszerűsítenék a házipénztárak adminisztrációját.
Az első öt pontban említett munkavállalói csoportok esetében a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást 100 ezer forintos bruttó bérig csökkentenék.
Értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes
Simor András, az MNB elnöke szerint az a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki, értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet a jegybank 2013-ban elszenved, a büdzsének 2014-ben meg kell térítenie az MNB számára. Ugyanezért veszélyes is, mert azt a látszatot kelti, mintha a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. S mivel a túlzottdeficit-eljárás keretében az unió nemcsak a büdzsé hiányát, hanem a strukturális hiányt is vizsgálja, a probléma nincs megoldva. Végül a javaslat azért jogellenes, mert a jegybanki függetlenséget sérti a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása. A „munkahelyvédelmi akcióterv” 300 milliárdos költségét a kormány a tranzakciós illetékből származó bevételből kívánja fedezni, amiből 100-100 milliárdot a jegybanktól, illetve az államkincstártól szedne be.
A kormányfő számításai szerint az akcióterv 300 milliárd forintos támogatást jelent a kisvállalkozásoknak és a kiemelt csoportokat foglalkoztatóknak, amelynek forrása a tranzakciós illeték lesz. Az 55 éven felüliekkel kapcsolatos intézkedés a miniszterelnök szerint körülbelül 250 ezer ember foglalkoztatását könnyíti meg - példaként a takarítókat, a kubikosokat és a rakodómunkásokat említette -, a kisvállalatok adója pedig 300 ezer kis cégnek segíthetne, amelyek több mint 800 ezer embert foglalkoztatnak.
Orbán szerint - aki utalt arra, hogy az országot eddig is folyamatosan támadták, de a kormány kitartott álláspontja mellett - ez az akcióterv ismét vitákat vált majd ki, de a kabinet ezeket a vitákat is megvívja, és nem enged a céljaiból: a munkahelyteremtésből, a munkahelyek megőrzéséből és a foglalkoztatás növeléséből.
A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.
Konzultál a kormány
„A mi fejünkben a részvétel és a konzultáció nem azonos azzal, hogy a döntési folyamatokba mindenféle felhatalmazás nélküli szervezeteket bevonjunk” – mondta Orbán Viktor a parlament hétfői ülésén az index.hu tudósítása szerint. A miniszterelnök az ellenzéki pártoknak a nemzeti konzultációt bíráló észrevételeit a magyar embereket ért sértésként értékelte, mondván, hogy akik szidják a nemzeti konzultációt, azok azokat is szidják, akik részt vesznek benne.
