Húz már a Mercedes, csak nem látszik

Júliusban havi és éves összevetésben is stagnált az ipari termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai gyorsjelentése szerint, de a munkanaphatástól megtisztított adatok az előző évhez képest 2,2, júniushoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jeleznek. Az esztendő első hét hónapjában 0,3 százalékkal zsugorodott az ipar. Kicsit részletesebben megvizsgálva a számokat az is látszik, hogy a Mercedes gyár üzembe állása már tetten érhető az adatokban, de ez kevés ahhoz, hogy kompenzálja az egyéb területek visszaesését.

2012. szeptember 14.

Piac&Profit

Az ipar - a gazdasági növekedés korábbi motorja - több mint egy éve tartó erőteljes lendületvesztése tovább folytatódott tehát júliusban is. Ennek alapján erőteljes kétségek fogalmazódhatnak meg arról, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e a harmadik negyedévben javítani a megelőző időszak siralmas növekedési adatain. (A kilátások romlottak, a pesszimizmus indokolt, ahogy az MFB Periszkóp szeptemberi elemzésének áttekintését követően jól látható.)

Az ipari export 2012 első hét hónapjában 1,1, júliusban 1,5 százalékkkal emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Júliusban a feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem felét adó két alág közül a mintegy három tizedet képviselő járműgyártás kivitele 10,9 százalékkal nőtt, a feldolgozóipari exportban közel egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportvolumene viszont 9,3 százalékkal csökkent.

Az ipar belföldi értékesítése január-júliusban 1,7, júliusban 1,4 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak. Az alágak közül a feldolgozóipar termelése 0,3 százalékkal mérséklődött, az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,7 százalékkal nőtt, a KSH gyorsjelentésének magyarázata szerint főként az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására.

Mercedes hatás

A kecskeméti Mercedes gyár üzembe állásának hatását az ágazati adatok mellett a területi statisztikák is jól érzékeltetik: a dél-alföldi régióban az esztendő első hét hónapjában 8,4 százalékkal emelkedett az ipari termelés, ezen belül is Bács-Kiskun megyében 24,5 százalékos növekedést mértek. Az idén júliusban a volumen a déli megyében 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a bruttó termelési érték elérte a 88,6 milliárd forintot.

A régiók közül Nyugat-Dunántúlon volt tapasztalható érezhető(4,1%) bővülés, az egyéb térségekben 0,4 és 3,5 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak.

Az ipari termelés a feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban bővült. A feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 9,5 százalékkal haladta meg az előző évi volument, ezen belül is a közúti gépjárműgyártás 17 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,0 százalékkal csökkent viszont, nagyrészt a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti keresletének zsugorodása következtében. A növekedési ütem lassulásáról adtak számot a statisztikusok a feldolgozóipari termelés közel egynyolcadát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása területéről, ahol a júniusi 11 százalékos tempót 4,2 százalékos bővülés követte.

További kedvezőtlen hír, hogy a megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban júliusban kevesebb új megrendelést mértek a statisztikusok, mint egy évvel korábban: összességében 4,3 százalék volt az esés, az új exportrendelések 3,5, az új belföldi rendelések 9,7 olvadtak. Mindennek ellenére - a korábbi megrendeléseknek köszönhetően - az összes rendelésállomány 21,8 százalékkkal nőtt tavaly júliushoz képest.