A KSH legfrissebb, tavalyi inflációs adataira reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte: a decemberi infláció a várakozásokhoz közeli szintre emelkedett, a következő hónapokban döntően bázishatások miatt folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Ez azonban mérsékelt marad, januárban kissé 1 százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti beszakadásának bázishatása miatt, ugyanakkor a sertéshús áfájának csökkentése kismértékben mérsékli az élelmiszerárak növekedési ütemét. Hozzátette: az infláció az év közepéig várhatóan nem éri el a 1,5 százalékot, majd 2016 második felében kúszhat 2,5 százalék közelébe, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, az idén 2 százalék alatt maradhat.
Az elemző szerint az idei inflációra szignifikáns lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak újabb markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is.
A CIB Bank elemzőinek előrejelzése szerint 2016 első hónapjaiban tovább emelkedhet az éves összevetésű fogyasztói árindex, de várhatóan nem kerül tartósan 1 százalék fölé, és az éves átlag is csak alig haladja meg az 1 százalékot. Az elemzők tekintettel arra, hogy továbbra sem a keresleti tényezők, sokkal inkább a nemzetközi energia- és nyersanyagárak a meghatározóak a hazai infláció szempontjából, friss monetáris politikai reakcióra nem számítanak, a jegybanki alapkamat változatlan maradhat a következő 12 hónap során. Az inflációs adat publikálása piaci szempontból semlegesnek tekinthető, a forint nem mutatott érdemi reakciót a közzététel utáni percekben - írták.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot. A monetáris politikában továbbra is változatlan alapkamatot feltételeznek egészen 2017 első negyedévének végéig. A bank elemzőinek alternatív forgatókönyve egy új kamatcsökkentési ciklust vázol, ennek során akár 30-40 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat. Ha ez a forgatókönyv következne be, akkor akár már márciusban, a friss inflációs jelentéssel együtt elindulhat egy új, lassú ütemű kamatcsökkentési ciklus.
