A munkavállalói oldalról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke pedig azt mondta az MTI-nek, hogy a szakszervezeti oldal egy középtávú bérfelzárkóztatási programban gondolkodik, amely célul tűzte ki a minimálbér nettó értékének a létminimumhoz történő felzárkóztatását. A szövetség elnöke ismertette a MaSzSz "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási programját, ami három évre szólna. A lényege, hogy 3 éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése - fejtette ki.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: a VOSZ egy konszolidált, serény, ámde reál pozíciót javító bérnövekedésben tud partner lenni. Rámutatott, hogy a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett.

Dávid korábban hangoztatott véleménye szerint a tárgyalásoknak különösen rosszat tesz a kereskedelemben kötelező alkalmazotti létszám bevezetésének ötlete. A VOSZ főtitkára "szédült dolognak" nevezte a kiszivárgott tervet, hozzátéve ha ilyen terheket akarnak ráerőszakolni a kereskedőkre, akkor a munkáltató nem nyitottan fog tárgyalni a bérekről félve attól, hogy mit találnak még ki – mondta Dávid Ferenc.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke kiemelte, hogy a jövő évi béremelés a nemzetgazdasági ágazatok közül háromban, a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóiparban összesen közel 600 ezer munkavállalót érint, ezért az Áfeosz azt javasolta a kormánynak, hogy ezekben az ágazatokban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a munkáltatói szervezeteknek - tette hozzá.