Itt a lista! Ezek a térségek lesznek szabad vállalkozási zónák

A kormány véglegesítette a tavaly bejelentett szabad vállalkozási zónák listáját. Ennek értelmében az ország társadalmi-gazdasági leszakadással leginkább érintett 47 térségére vonatkoznak majd a kormány által meghirdetett különleges kedvezmények. E térségek jelentős része Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A későbbiekben egyedi kormánydöntéssel további térségekben is létrejöhetnek szabad vállalkozási zónák.

Még a nyár folyamán hangzott el a gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket – azaz szabad vállalkozási zónákat hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A zónák létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak. Azonban a részletekkel adós maradt a kormány, egészen mostanáig.

A képre kattintva megtekintheti a teljes listát!

A legszegényebb járások tartoznakk majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónákhoz” – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban Vásárosnaményben. A zónákhoz tartozó járások többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az államtitkár a köztelevízió Ma Reggel című műsorában adott telefonos nyilatkozatában kiemelte, hogy más megyék, így Tolna, Nógrád és Hajdú-Bihar megye egyes járásai is szabad vállalkozási zónák lehetnek. Az eredetileg meghirdetett 33 járás helyett azonban végül 47-et nyilvánítottak szabad vállalkozási zónának. Ez a szám azonban nincs kőbe vésve, mint azt a Piac&Profit korábban megírta,a nemzetgazdasági tárca vezetője minden év január 31-ig felhívást tesz közzé a szabad vállalkozási zóna kijelölését kezdeményező szándéknyilatkozat és az annak részét képező dokumentumok benyújtásának tartalmi és formai követelményeiről.

Czomba Sándor szerint azok a foglalkoztatáspolitikai eszközök, amelyeket az eddigi kormányok használtak, nem alkalmasak a hátrányos helyzetű térségek közötti különbségek csökkentésére, és különösen nem az ebből eredő feszültségek kiküszöbölésére. „Ezért a kormány új lehetőséggel, a szabad vállalkozási zónák létrehozásával próbálkozik.

Ennek lényege, hogy mindazokat a fejlesztési, beruházási, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai kedvezményeket, amelyek egy térség potenciális lehetőségeit jelentik, egy komplex program keretein belül lehessen kezelni” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ahol szabad vállalkozási zóna jön létre, ott plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások. Ez minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén. „Korábban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pályázatot írtunk ki, itt maximálisan 2,6 millió forintot lehetett egy ember foglalkoztatására új munkahelyenként nyerni, ez emelkedik még 400 ezer forinttal, ha ez a bővítés szabad vállalkozási zónában valósul meg” – emelte ki Czomba Sándor.

Kedvezmények járnak

Lengyel tigriskarmok
Lengyelország 1995-ben hozta létre első különleges gazdasági zónáit. Ezek mindegyike közigazgatásilag elkülönített területet képez, amelyek kedvező körülmények teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. A lengyel kgö-k speciális, kedvezményes adózás alá eső területek. , Ha egy vállalkozó egy kgö-ben való beruházás mellett dönt, jövedelme, amelyet annak területén folytatott gazdasági tevékenységből szerez, mentesül a jövedelmi adó megfizetésének kötelezettsége alól. Az adómentesség mellett a vállalkozók további kedvezményeket kapnak: a beruházás számára teljesen előkészített telkek versenyképes áron, térítésmentes segítségnyújtás a beruházással kapcsolatos ügyintézés során, illetve az ingatlanadó alóli felmentés. Ezek az intézkedések az elmúlt tizenhét évben az elmaradott lengyel régiók fellendülését hozták. Csak a tavalyi évben a különleges gazdasági övezetekben megvalósuló új beruházások mértéke meghaladta a 4,7 milliárd zlotyit (mintegy 315 milliárd forintot), és idén legalább három gazdasági övezet zárja az idei évet minimum egymilliárd złoty (67 milliárd forint) értékű beruházással. A vállalkozásösztönző intézkedések mellett a szakképzett lengyel munkaerő és a kiszámítható szabályozási környezet is vonzó a befektetők számára.
A január 1-től életbe lépett szociális hozzájárulási adó alóli kedvezmény (Szolgáltatások kkv-knak felületünkön a részletes szabályokról is tájékozódhat) lehetőségét is kiterjesztik a szabad vállalkozási zónákra. A kedvezmények – kivéve a megváltozott munkaképességű vállalkozók és ahol a törvény nem engedi a költségvetési szerveknél történő foglalkoztatást – alkalmazhatók munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony és közfoglalkoztatási jogviszony esetén.

Ha a szabad vállalkozási zónákban egy vállalkozás új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. Ez forintosítva egy emberre több mint 340 ezer, illetve 174 ezer forint, függetlenül az új munkaerő életkorától, vagy képzettségi szintjétől” – jelezte Czomba Sándor, hozzátéve, hogy ez hatékony eszköz lesz a térség felzárkóztatásához.

Az államtitkár szerint nem fenyeget annak a veszélye, hogy a fejlettebb magyarországi régiókból tömegesen települnek majd át a cégek a szabad vállalkozási zónákban megjelölt járásokba. „Annak viszont kifejezetten örülnénk, ha valaki fejlesztési, telephely-bővítési, vagy beszállítói kör bővítésében gondolkodik, akkor elsősorban ezek a területek jutnának eszébe” – mondta Czomba Sándor.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo